Horizont Kutató Intézet, maxigas scripsit.
Előző film: Eszkimó asszony fázik
Következő film: Kutya éji dala
1983-84 körül bontakozik ki az egyetlen formailag újító irányzat. A posztmodern elméleti reflexiójához tartozik – ami túlmutat a művészetek körén, de a művészet ennek a megfogalmazásában nagy szerepet vállal. Korstílusokat újragondol, reflektál. Az újra-gondolás, a re-flexió fontos: tudjuk, hogy már egyszer volt. Ezért “új-” minden: új-érzékenység, új-romantika, új-narrativitás. Nem eredeti, hanem másolat: megújítás.
A modernitás zárt fogalmi rendszere helyett egy jóval kevésbé normatív világlátásmódot, paradigmát állítson. Mik a hívószavak? Itt ködös szövegek vannak. A fejlődéselvű modernitás kora után a világ bármikor elpusztíthatóvá válik. Állandó világvége hangulat. Ma már ez nem annyira jellemző. Ez “68 szelleme. Utolsó marxizmus szellemében leírható osztályszemléletű forradalmak: de a párizsi diákok nem tudtak szövetsegre lépni a munkásokkal. Happening-szerű mozgalmak, látványos, érdekes, szórakoztató akciók. Nem “56. Életmódforradalom lett belőle, alternatívákat adtak, nem rendszert váltottak.
Posztmodern filozófia alapfogalma: kis narratívák – ezek alternatív világmagyarázatok. Lyotard Szilágyi Ákos: vidám katasztrofizmus. Azt, hogy bármikor vége lehet, nem lehet komolyan venni. Ironikus filozófusok reneszánsza. Művészet és filozófia központja a játék lesz. Frivolabb, játékosabb, viccelődőbb, komolytalanabb. Wittgenstein reneszánsz.
Kádár-korszak kultúrpolitikájával ez szemben áll. Ott a művészet fontos és komoly: megmondja, hogy hogyan viszonyuljak a társadalomhoz, a hatalomhoz. Egy szocreál esztétikában a válaszokat is megadja. Eszterházy-féle prózafordulat: radikálisan mellérendelő, még a Javított Kiadásban is. Nádas az ellentéte: modernitás talaján áll (bár ez a végén bonyolódik). Szóval ez megjelenik a filmben és a képzőművészetben, valamint a zenében. Utóbbi nem igazán klasszikus zene, hiszen az modern dehogy!, hanem a populáris zene. Zsigeri, indulati, érzéki megismerés tárgyává teszi a tárgyat. :) Nem jelölt idézetek: személyes és játékos módon. Másik vetület: nincs egységes világkép, tehát a személyesség fontos lesz.
Újabb askeptus: elbeszélési mód, narráció. Nem nagy narratíva, felpörgetett, mellérendelt, szuper-fikcionalizmus. Nem eltünteti a narratívát, hanem felfokozza. Nagy hollywoodi narratívákban is benne van ez: Star Wars. Világteremtés, csillogós, belakható, mitikus, etc. Történet-halmozás. Kutya éji dalában rengeteg nagy történeti séma nyomai benne vannak – barátság, szerelmi válság, politika, üldözés, kémkedés, bűnügy, sci-fi. Bódy mondja is, hogy ez szuper-fikcionalizmus. Psziché is radikális eklektika.
BBS
Müller Péter: Ex-kódex Wahorn András: Jégkrémbalett Szirtes András: Pronuma-bolyok (története)
Büchner adaptáció – legnézhetőbb Szirtes András: Lenz (83-84)
Más
Tarr Béla: Őszi almanach – színes, exporesszionista módon stilizált apokaliptikus gyilkolászás. 1984.
A posztmodern nagyon könnyen popularizálható: extravagancia és történet, valamint az anti-elitista szemlélet. Erre példa Xantus János életműve. BBS-ben kisfilm: Női kezekben. Első nagyfilmje az Eszkimó asszony fázik.
Még a dokumentarizmus is ott van az új érzékenységben, a személyességen keresztül. Nem szociológiai aspektus, hanem világértelmezés. Saját tevékenységükről forgatnak filmet.
Szilágyi Ákos: Kutya éji dala – “vágtázó halottkémek” – ez egy halotti kultúrára alapul. Halottfoltok, eklektika: super8, video, film.
Ex-kódex: URH.
Zenei háttér és anyag teremti meg a polularizáció alapját.
Eszkimó asszony fázik – alapvetően egy klasszikus melodráma, de meg van kavarva. Az első képen látjuk a befejezést. Mi az érzékiség benne? Süketnémaság. Szamár kiséri a szeretkezési jelenetet – ezt kivágták? Hátulról teszi magáévá a főhős Méhes Mariettát. Mi a vamp kavarása a filmben? Dilettáns, nem annyira magabiztos, naíva-jelleg (gyermeki), közönséges.
Tehát: sztárcsinálás és zene!
Xantus János: Hülyeség nem akadály 1989 Őrült dramaturgiájú játszadozós film. Nem sikerült olyan jól. Van a háttérben egy rendezőnek egy életmű-szakasza a mainstreamben: Gothár Péter Eszterházy adaptációk.
Végpont, kifutás: 1989-ben kulminálodik három filmben, populáris vonzódásban. A hatás megteremtése, aminek képi oldala expresszionista, narratív oldala közismert narratív sémák használata. Nagyon fontos első filmek.
Sót Sándor: Potyautasok Politika. (Korábban BBS, A Megáll az Időben ő Pierre.) 80-as években politikai eseményekben sodródik két fiatal. Szász János: Szédülés. Személy. Második filmje a Woyczek. Első nem olyan jó, de ilyen – túlpörgetett vizionáris világ, személy válsága, apa-fiú+nő. Klausztrofób mű: sötét terekben űzik egymast. Legjobb: Monori Mész András: Meteo Világszemlélet. – legközvetlenebbul kapcsolódik az új érzékenységhez. Negatív utópia. Női vonal gyengén kidolgozott. Fővámháztéri nagycsarnokban forgatták – akkor volt felújítás alatt. Két zene: Szemző Tibor és Másik János.
Ők zárják le az új érzékenységet, plusz van meg egy utóharcos: 1991-ben indul. Kamondi Zoltán: Halálutak és angyalok. Eszméletlen helyszínek. Aztán Alkimista és a Szűz. Stb.
Tehat amiről most beszélünk az már belenyúlik a mába.
Múltkori film: Álombrigád – nem új érzékeny, de a korszellem rajta. Miér? Egy rakott palacsinta az Álombrigádhoz képest az semmi. Arról szól, hogy hogyan próbálnak elmondani egy történetet. Álombrigád megpróbálja előadni a Prémium c. darabot. Profi színészek és munkások is elpróbálják. Irónia, zene. Jeles András nincs átfedésben a világ filmművészetével – mit kezd egy külföldi néző Rátonyi Róberttel? A szocializmus mint operett, állami áruház, 40. Ráadásul keretes szerkesztés – másik külföldön értelmezhetetlen figura: Vámosi János. Újabb neoérzékeny vonás: eklekticizmus. Német expresszionizmus díszletben előadott színjáték. Civil szereplők. Amatőr rendező: rá van írva az alkoholizmus – 70-80-as évek tönkrement értelmiségije. Fantasztikus dokumentarizmus a szürrealizmusban. Egyik legkiválóbb jelenete a magyar filmtörténetnek: Skoda elvtárs beszéde. Kvázi dokumentarista megoldás. Natúr szereplő kezében egy roncsolt szöveg. Kamera előtti megfelelési vágy, egy bonyolult kompozícióban, ami bukásra van ítélve. Roncsolt munkamozgalmi zenék. Viszont ez inkább radikálisan modern. A Horty-Kádár korszaktól az egyén kiszolgáltatottságáig ível a film.
THE:END
—-——
2006.02.28
Kutya éji dala lesz ma.
ÚJ AKADÉMIZMUS (1978-89)
Visszatér a hagyományos elbeszélési módhoz, szélesebb közönséget akar megszólítani.
Óra második fele: új akadémizmus főalakja – Szabó István.
Múlt órán: új érzékenység – frivol és személyes, periferikus. Társulás és BBS keretében készülnek.
Ennek ellentételezése az ÚA. Visszavenni a hatvanas évek hagyományát, miszerint morális erkölcsi példázatokról beszél, amik társadalmi kérdéseket tárgyalnak. Kádárkorszak mozdulatlansága kiölte ezt. 70-es 80-as években kezd újraéledni ez a vonal. 50-es évek filmeket készítenek. Az 50-es években kerek drámai szerkezet, főhős, erkölcsi próbatétel, elbukás vagy továbbélés (Ménesgazda és Angivera). Ezt a fonalat veszi fel az ÚA. A hagyományos elbeszélési mód felelevenítése. Elkötelezett kiállás a profizmus mellett. A hetvenes évek szerzői stilizációjával szemben. Szabó: “A hatvanas évek, az újhullám arról szólt, hogy bebizonyítjuk, hogy a film művészet, a rendező szerző. Hetvenes években ezt az extremitásig vitték. Közben felnőttünk – nem reflektálni kell arra, hogy miért mondunk történeteket, hanem történetet kell mondani. Mint emberek és mint filmművészet is.”
Látszólag külsődleges elemzési szempontok kerülnek előtérbe. Történet sémák: műfajok. Nyolcvanas években megjelenik a műfaji film. Intézménytörténet: nyugateurópai koprodukciók! Szembesíti az alkotókat azzal, hogy gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni, produceri munkának kell lennie benne és sztároknak. Kultúrpolitikailag is lehetséges a sok koprodukció. Külföldön is lehet dolgozni, és ezt nem tekintik emigrációnak.
Koprodukciós áttekintés
Mészáros Márta: Örökség 1979 Isabelle Luper & Monory Lili. Nemzetközileg ismert filmrendezőnk, de szerintünk nem olyan jók ezek a filmek, női hősök szociológiai háttere és lélekábrázolása eltűnik, és giccs felület marad. Ezután is több film: lengyel-magyar filmek. Férje lengyel, ma is sokat dolgozik Lengyelországban. Útközben 1980, Anna 1981, Piroska és a farkas (kanadai). Napló sorozat is ekkor indul, de azok teljesen mások és magyar filmek.
Zsombolyai János: Vámmentes házasság 1980 – finn-magyar. Jó értelemben vett közönségfilm.
Szabó István: Mephisto 1981
Simó Sándor: Viadukt 1982 – magyar tematika műfaji formában. Így jöttem filmeket csinált addig, előző filmje az apja gyógyszerüzemének államosítását filmesíti meg. Matuska Szilveszterről szól, történelmi bűnügyi film, katasztrófafilm jelenetsorokkal – bécsi gyors alatt. Másodvonalbeli nemzetközi sztárokkal. Munkásmozgalmi történetként értelmezhető sztori.
Gábor Pál: Hosszú vágta – USA/hu. Angiverával Amerikában nagyon befutott. Koltay Lajos fényképezte, aki most már rendező Amerikában. Másik film: Megáll az idő – ezt is Koltay fényképezi, és ez is sikeres. Másik filmje: it/hu.
Gyöngyösi Imre – Kabai Barna: Jerman 1980 – kétlakiak lettek, Németországban éltek. Ez egy Garcia Lorca adaptáció.
Aki mindent megpróbál: Egymásra nézve (1982) után Makk Károly: Játszani kell – us/hu. Idős emberekre hangolt melodramatikus mű. Azóta is csinál koprodukciókat, legutoljára Játékos.
Sándor Pál: Miss Arizona 1988 Előző filmje nagyon rossz, de érdekes: Csak egy mozi: Jean-Pierre Leo (az újhullám emblematikus figurája). Korpod terén a legnagyobb kudarcot vallja. Két világháború közötti bár élete Marcello Mastroiannival. Aztán 17 év telt el, most a Hunnia stúdiót vezeti. Most forgat újra egy filmet.
Ennyi. A korszak vége. Ezek nem jó filmek. Viszont ez a főáram. Ezt is ismerni kell, mert a BBS periféria volt.
Nyolcvanas évek végén egy fekete lyuk van: ami izgalmas, érdekes, az nem látható. Társulást lezárják, Bódy nemtom, Erdély meghal, etc.
Szabó István
Mind a két értelemben sikeresen veszi az akadályt: sikeres művészileg és gazdaságilag is. Filmjei olyan exportforgalmat produkáltak, ami a teljes magyar filmgyártást lefedte! Oscar-díj koronázta meg ezt a sikert. Iszonyú anyagi érdekek – biztos hogy lobbiztak érte.
Mindenesetre ezekben a filmekben nem adja fel a személyes törekvéseit, csak átalakítja egy másik attitűdbe. Levetette az újhullámos szerzői attitűdöt, és filmiparossá vált. Mephistóban összesűrűsödik ez: költségvetése olyan nagy, hogy látványos lehet – kosztümös film, nem magyar helyszíneken. Nyugatnémet koprodukció: Klausman regény. Külső nézőpontból elmesélt lineáris történet – ez szakítás a szerzőiséggel. Nemzetközi háttere: együtt mozog a hetvenes évek folyamatával, hogy három pólusú filmművészet jön létre. Hetvenes években már nehéz az átjárás a kettő között: hollywoodizálódik a tömegfilm, az egyetemi filmklubokba szorul a művészet. Harmadik pólus: midkult filmek.
Godard vs. Truffaut
Godard megmarad radikális filmkészítőnek, “68 után eltűnik. 1979-ben ismét csinál moziforgalmazásra szánt filmeket, de az is radikális: Mentse, aki tudja az életét! Alain Delonnal Újhullám. Keresztneve Carmen.
Truffaut-t megvádolja, hogy elárulta az újhullámot. De nem veszti el a személyes érzékenységét. Nyelvileg kevésbé konfrontatív már az elején is.
Magyarországon:
Jancsó vs. Szabó
Jancsó megmarad farmeros-pulóveres sarus filmrendezőnek. Szabó már akkor ezt jelentette róla. Most is radikál. Viszont most sokan megnézik: van benne Belga és Lovasi András.
Szabó vált, de megmarad az érzékenysége. Személyesség vs. személy. Mit jelent ez? A hetvenes évek végéig személyesség jegyében filmez. Vallomásfilmek, Így jöttem filmek. Generáció társadalmi tapasztalatainak bemutatása. Álmodozások kora (felnőtté válás: Bálint András alterego, valamint a narrátor egyesszám harmadik személyben beszél önmagáról), Apa (a film közepén átvált egyes szám első személybe, a múlttal való szembenézés, apa mitizálása, akit elvesztett), Szerelmesfilm (első szerelem, utazás az egykori szerelméhez Franciaországba). Mindegyik emlékező pozícióból készül. Hetvenes évek: kollektív személyesség. Közösség emlékei: Tűzoltó utca 25., Budapesti mesék (villamost újraindító közösség, Apa rövid motívumának kibontása). Hirsch megírta, hogy minden Szabófilm meg van előlegezve az előzőben. Nyolcvanas évek: megszűnik a külső nézőpont és az emlékező pozíció. Személy kerül középpontba: az identitás (önazonosság) drámái. Ugyanaz a kérdés kintről. Szabó: “Megélt személyességből a külsővé tett személy történetét fogom elmondani.” Ennek következménye a fősodrú forma. Nagyepikai forma. Plasztikus következmények: a történelem már nem csak az emlékek, hanem konkrét történelem. Karakteres történelmi filmek: zárt szerkezet. Teret és korszakot is eltávolítja, de közük van a magyar történelmi sorshoz. Redl (Első Világháboró előtt. Alulról jött, homoszexuális, nagyhatalmak játékszerévé válik.), Hanussen (protofasizmus húszas évek), Mephisto (Hitler alatt: 1933). Nagyepikai forma, főhős identitásválságát a történelmi korszak kiélezi. A kelet-európai művész helyzete. Szabó ügynök-múltja ezt az ellentmondásosságot még jobban hangsúlyozza. Magyarországon bárki rendezett, kompromisszumokat kellett kötnie. Szembesítés is erről szól. Szőts István félbetört életműve annak köszönhető, hogy nem kötött semmi kompromisszumokat. Szabó úgy fogalmazott, hogy az mindenhol érthető legyen. Napfény íze – zsidó asszimiláció. Két probléma: amit állít – “nem volt helyes döntés az asszimiláció”. Másik: esztétikai kérdés – a formai kompromisszum iszonyú leegyszerűsítéshez vezet, bántóan sematikus.
Egészen a Bizalomig maga írja a forgatókönyvet. Utána írókkal dolgozik és adaptál, vagy profi forgatókönyvírókkal dolgozik, kevés kivétellel. Kivétel: Édes Anna, drága Böbe.
Környezettel szemben tehetetlen az egyén, vagy gyenge jellem? Ha a kettő játszik, akkor izgalmas. Nagy művész, de mégis elcsábul. Rokonok, a legújabb filmje is erre alapul, csak szar: szenvedélyek ábrázolása béna.
THE:END
—-——-
2006.03.07
GROTESZK/IRONIKUS LÁTÁSMÓD A 80-AS ÉVEKBEN
Gothár Péter és Jancsó Miklós.
Ma csak Gothár Péter – múlt félévben kimaradt.
Groteszk látásmód a 80-as években
Nem vált irányzattá, inkább alkotói életművekben bukkan fel nagy erővel. Jancsó 1978-tól (Szörnyek évadja) Gothár Péter 80-as évei.
Mi a háttere? Az új érzékenységhez kötődik. Posztmodern életérzés. Mindazok a kérdések, amiket a magyar filmművészet eddig komolyan tett fel, azoknak az erkölcsi alapja megbomlott. Három tényező: 1. gazdasági bizonytalanság (kádári megalapozatlan gazdaságpolitika – infláció) 2. politikai ok (film, mint politikailag elkötelezett művészeti ág – 1987-tól készülnek tabusértő filmek, amik előkészítik a rendszerváltást – néhany dolog előszor hangzik el filmen) 3. kulturalis közeg megváltozása (új érzékenység – személyesség, játékosság, irónia – a felelőtlenség hitelesítheti a világhoz való hozzáállásunkat)
Elbeszélőmódban eltérnek a filmek a konvencionális beszédmódtól, de mégis bejárják a filmek szokásos útját – az alkotó személye miatt. Hagyományos gyártási struktúra, magyar hagyomány – ezen belül bontják le a konvenciókat. Miért? Mert ezek a konvenciók már hiteltelenek.
Új akademizmus ezzel szemben csakazértis nagy műfaji filmpróbálkozásokba kezd. Másik oldalon a teljes dekonstrukció áll. Festőművészként dulják szét a magyar filmet.
utya éji dala: a gravitáció az egyetlen szervező elv. A labda lefelé gurul, mindenkinek rosszabb lesz?
Jancsó azért fontos, mert a modernista film zászlóshajója volt, és most a saját konvencióit rombolja szét. Nincs már fekete és fehér.
Gothar Péter
Hetvenes évekből ismert nemzeti közérzet filmek csoportját dekonstruálja: orientációját vesztett helykereső otthontalan nemzedékről beszél. Két szorosan összetartozó filmről beszél. Két Eszterházy adaptáció.
Idő van Tiszta amerika
Tele vannak játékos filmes idézetekkel, ötletekkel. Majdnem BBS, de hagyományos keretben ismert színészekkel.
Ajandek ez a nap 1979 (abszurd nemzedéki közerzetfilm): első filmje.
Jeles: Kis valentino 1979 (dokumentarista hagyomány dekonstrukciója)
Közös pont: hetvenes évek filmjeit dekonják.
Gothár Péternek semmi köze nem volt a BBS-hez. TV-s végzettsége volt, ott dolgozott és tanult. Színházban is rendez. Kaposvárott, majd Katona Jozsef Színház (évi két-három bemutató legalább).
Ajándék ez a nap lakásfilm. Nemzedéki kép gazdasági feltételrendszere, de nem akar szociologizálni. Eltartási szerzodes – meghal a neni. Cél a budai lakás kilátással. Megoldhatatlan a személyes tér megteremtése. Kapcsolat egy 30-40 éves családos fickóval. Összekuszálódott élet. A hetvenes években is sok ilyen film volt a megcsalásrol, de most itt az abszurditásig viszi.
Pomázi dalárda – mintha párhuzamos cselekményszál lenne, ha a 60. cselekménypercben nem kapcsolná be a történetbe egy oldalvágással. Tehát megpróbálja beépíteni a radikalitást a filmbe. A színészek munkája szokásos és kitűnő. Esztergályos Cecília – Pogány Judit – felesége és szeretője a ffinak. Egyik legnagyobb alakítás. “Talán te költözz ide.” Zárójelenet.
Füttyös – városi folklór – újsággal nők fenekére ütögetett és fügyült.
Elidegenítő effektus a filmben: kinéznek a színészek. Dalra fakadnak. Koltay operatőri munkája: kézből, torzított nagyközeliekkel, csúnyán és közelről nagylátószögben mutatja őket. Színészek néha nekimennek az operatőrnek. Gothár úgy irányította, hogy a vállára tette a kezét és lökdöste. Koltay találmány: a fényforrás a képen van. Kék neon és 60W-os izzó váltakozása, sokszor egy képen belül.
KAB: “Dogma film ez.” Kézzel forgatták, nincs extra világítás.
Megáll az idő 1981: Köves Dini film: kirúgott tanár, bátyj aki csak csajozik, anyja új barátja (“Ne ugrálj.”), Lovas tanárnő (fölírja a táblára József Attillát, férje bolond mert börtönviselt Kádár volt), Pierre az iskolatársa (nem tudja követni – ő egy legenda, szinte nem is létezik), és főleg nincs apja. 56-ban kezdődik, és 76 december 31.-én fejeződik be (porrá zúzza a legendát). Bereményi Géza írta a szövegkönyvet – jól idézhető. Kultfilm.
Ebben a korban 50-es évek filmeket volt divat csinálni, de Gothar 60-as évek filmet csinált, vagyis a kortárs nemzedék felnövekedését kíséri végig – ez még nem lezárt korszak!
Nyolcvanas évek nemzeti közérzetét fogalmazza meg a következő két film:
Idő van (Bevezetés a szépirodalomba) Tiszta amerika (Esszékötetben publikálta)
Eszterházy forgatókönyvnek írta ezeket. Később beletette a műveibe. Tehát nem tradicionális adaptáció.
Idő van szétzilálja az időt és a narrációt. Egy család elindul nyaralni. Abszurd mozzanat akasztja meg őket. Egy szőrszál nő a feleség arcából. Szétesik a történet, szétesik a hagyományos elbeszélői forma. Vannak-e történetek manapság? Szó szerint idézi Wim Wenders A dolgok állása c. filmjét: “történetek csak történetekben vannak”. Színész: Zala Márk – ez volt az utolsó filmje, korán halt meg. Mihalkov: Etüdök gépzongorára “Harmincöt éves vagyok, és nem vittem semmire.” – Generációs élmény. Felnőttek, gyerekeik vannak, példaképnek kellene lenniük. Sok-sok reklám idézet. Bevillan az Aranypók emblémája. Mint Eszterházy szöveg-intarziája. Szovjet háborús partizánfilmet néz a moziban a hős – így indul a film. Lát egy átlőtt fejű nézőt, aki maga a rendező. Van egy dizőz, Cserháti Zsuzsa egy nondiegetikus elem, aki Brechti songként énekli a film tanulságát. Néha talán túlzsúfolt a film, túl sok ötlet van belezsúfolva a filmbe.
Tiszta amerika New Yorkban maradt turista. Kvázi műfaji történetbe keveredik. Gengszterfilm. Végén véletlenül megölik. Sorsot nyert magának. Lukáts Andor. Mielőtt leesne a hídról, még belenéz a kamerába és mindent ért. Ügyes helyszínkezelés: sajátos nézőpont – elveszettség. Nyelvi motívum: angolul nem tudás az elveszettség és a komikum érzékeltetésére nagyon is alkalmas. Szirtes Ádám – após szerepében megy ki hogy összeszedje a vejét – kádárista kispolgár – nagyon érzékletes. Szirtes: “Mindenhol lehet élni – Magyarországon is!” Lukáts: “Igen, de nagyon nehéz.” Nem élet-halál kérdés, viszont elmúlhat az életem anélkül, hogy történetté kerekedne. Amerikai műfaji filmek idézetei – műfaji nyomok.
1987-ben hogy forgathat USA-ban? Tokióban kapott 500.000 dollárt valutában, amit egy következő filmre kellett költenie. Magyar film, támogatással.
Tovább.
Egy film amiről nem beszélünk: Melodráma. 1989-90. Rossz. A rendszerváltás lenyomata. Rendszerváltáskor szabadul a béna katona a börtönből. Van egy húszéves fia. Vagy mégsem? Elmondja az életfilozófiáját. Gyereke lelövi a rendes apját, apa alkoholizmusba fordul, fiú emigrál. Nem szerethető munka. Kihívó eljárás: minden taszító benne.
Bodor Ádám adaptáció: Részleg kristálytiszta adaptáció. Tiszta forma. Különös megbékélés. Alapszitu megint abszurd: Weisz Gizellát kinevezik egy telepre vezetőnek – kitüntetésnek tűnik, de aztán kiderül hogy száműzetés. De mégiscsak ez arra jó, hogy valaki a világon kívül szabad legyen. 1982-ben akarta megcsinálni, csak akkor nem sikerült, csak 1994-ben. Erősíti azt a feltételezést, hogy fekete lyuk van a nyolcvanas években – betiltott Álombrigád, meg-nem-valósult Sátántangó, visszavonult Jeles András, halott Bódy, halott Erdély. Fekete széria filmek tárgyiasítása az absztraktnak.
Gothár: Hagyjál lógva vászka különös szövegvilágú történet. Irodalmi háttér: egykori szovjet láger fogoly meséjét leírta a lánya, és ezt egy magyar szerző (Bratka László) népmesei motívumokkal közvetítette. Abszurd alaphelyzet érintkezik a társadalmi összefüggésekkel. Állami bank kirablása 30-as évek sztálini diktatúrájában. Mesét mond a sztálini terrorról. Képileg és verbálisan is hallatlan gazdagsággal hajtja végre. Videóra rögzítették, úgyhogy trükkös. Arról szól, hogy ez a két egyszerű ember kibabrál a hatalommal.
Passport kisebb film. Több, mint egyórás munka, eredetileg TV filmnek készült. Személyiség boldogulástörténete – ukrajnai magyar nő férjhez megy Magyarországra, és eljut a keletmagyarországi tanyavilágba. Széthullanak a reményei. Nyelv szokásos motívuma. Zárlat: mesei világot idéz, a lány elszökik de nincs hova mennie. Erzsébet hídról leugorva bungee jumpingol.
Abszurd helyzet: 2002-ben készült, megnyerte a Filmszemlét. DunaTV leadta egyszer. Azóta semmi.
Magyar szépség 50 körüli nemzedék élethelyzete. Ezredforduló Magyarországa. Amerikai szépség (Wenders) parafrázisa. Menedzservilág, vadkapitalizmus, etc. Sok-sok idézet és utalás.
THE:END
TARR BÉLA
Családi tűzfészek 1977
Hotel Magnezit – cinéma direct erős drámai alaphelyzettel amatőr szereplőkkel stúdióban díszletek között 11p.
Macbeth 1982 Kezdő jelenetet követően egész TV film egyetlen beállításban forog (kb. egy óra).
Panelkapcsolat 1982 Játékfilm, nem budapesti iskola. Unalmas panelélet. Koltay Róbert és Pogány Judit.
Őszi almanach 1983/4 Új érzékenység vonal, fordulat az életműben – az útkeresés lenyomata, nem ilyen filmeket fog csinálni utána, de előtte se ilyet csinált. Pusztán stílusváltás, de nem világszemléleti változás – egész életmű egységes gondolkodást tükröz, ami sokféle filmes eszközzel kerül kifejtésre. Színesfilm, színezett film – expresszionista stilizáltság (ettől lesz új érzékenység). Aztán visszatér majd a f/f-hez. A valódi stílusfordulat a
Kárhozat f/f film, ami a f/f irányzatot elindítja 1989/90-től. Irányzat neve: Fekete Széria. Tarr indítja el. Krasznahorkai írja a forgatókönyvet, a Sátántangót akarták megcsinálni de nem lehetett, csak majd 1991-94.
Utolsó hajó Citylight szkecsfilm összeállítás. Kraszna novella adaptáció (Kegyelmi viszonyok).
Sátántangó 1991-94 Opus magnum.
Werckmeister harmóniák Kraszna: Az ellenállás melankóliája. Adaptáció.
Hol helyezhető el Tarr életműve a 80-as években?
Új érzékenység vs. Új akadémizmus
Szabó István
Gothár Péter
(középen)Tarr Béla (nemzetközi szintéren kilép az underground gettóból!)
periféria BBS, Társulás Bódy meghal Erdély meghal Jeles nem filmez Többiek nem filmesek Müller amatőr Wahorn zenész
Van az új érzékenységből egy út egy másik műfaji film felé: Új hatásosság. Meteo nyitja meg a sort. Janich Attila, Fehér György, Tarr Béla, Enyedi Ildikó, etc.
Kárhozatot egyetlen magyar filmstúdió sem vállalja, de elindul vele a nemzetközi karrierje, meghívják tanítani, etc. Szerelmi melodráma, látványos szerelmi megnyilvánulások hiányoznak belőle. Zárókép: lemegy kutyába a főhős, kóbór kutyákat ugat az esőben – kicsit modoros nehézkesen metaforikus. Titanic bár az egyik helyszín – itt elhangzik egy brechti song. Körmotívum: csillék mennek körbe a nyitóképen. Ürügyként egy bűnügyi történet körvonalai.
Utolsó hajó poszt-apokaliptikus. Citylight felhívás: “Bábel”.
Családi tűzfészek – nem szociológiai. Helyette lélektani szempont. Hattagú család 20 m2-en. Olyan antropológia, ami azt mutatja, hogy az ember nem feltétlenül jó. Nem önmagában vett rosszaság, hanem az életük teszi őket ilyenné. Tehát nem választódnak le a szociológiai körülményeikről. Tönkreteszi őket a világ. Viszont van felelősségük, nem menthetjük fel őket. Nem cinema verité, hiszen sok intim jelenet van benne. Bergman filmet forgatott szociológiai referenciákkal.
Shakespeare-adaptáció.
Őszi almanach – Megint lakásfilm. Néhány ember küzd az életfeltételekért. Mindenki rossz. Hűtlenség, lopás, hallgatózás, verekedés, megerőszakolás, alkoholizmus és dohányzás. (Alkoholizmusról Bódy forgat filmet. Igazi vertikális probléma: mindenki ivott, mindenki sokat. Abban volt a különbség, hogy mikor és hol. Művészeti világban azért felülreprezentált.)
Sátántangó Mi az élethelyzetünk a világban. Nem csak a szegényeké, hanem a miénk is. Mindenhol értik: nem partikuláris, hanem egyetemes.
Regény: 1988 váratlanul robban be az irodalomba, ugyanúgy elszigetelődik az írótársaitól, mint Tarr a filmesektől. Teljesen másfajta élethelyzetre hívta fel a figyelmet. És mi a stílus? Hosszú mondatok, bonyolult mondatszerkezetek, 4-5 oldalas mondatok. Soknézőpontú regény, szétszabdalt történet. Radikálisan módosítja az időérzékelést. Elszigetelt világ. Az író néha ólban aludt. Móriczhoz hasonlítják. Irodalmi realizmus. A filmhez közelebb áll, könnyebb megvalósítani. Balassa Péter hívta fel Tarr Béla figyelmét a Sátántangó kéziratra. Ontológiai beágyazottság – minden nagyon ismerős, nem szociológiailag és térképészetileg kötődik, de mégis szivárog a kapcsolat. Az ember helyzete: reménytelenség. Irimiás próféta megjelenik a városban. Ügynök. Ebben élünk ma, most nyílnak meg: hamis próféták. Nincs megváltás, nincs kiút, az apokalipszis már elmúlt. Körkörös szerkezet. Tartalomjegyzék címe: “Táncrend”. Fejezetek számozása: 1-6-ig, aztán 6-1-ig. Ugyanaz a jelenet több nézőpontból: időnyújtás. Nem a történet hosszúsága miatt hosszú a regény/film!
Víg Mihály zene: végtelen tangók – a lefolytott szenvedély tánca deprivált formában. Irimást játsza a Sátántangóban. Kör motívum.
Új magyar irodalom Bevezetés a szépirodalomba, Emlékiratok könyve. Kosztolányi vonal.
Werckmeister harmóniák Nyitójelenet: bolygók körforgása debil alkoholista figurákkal modellezve. Titokzatok fenyegetettség, pusztítás. Új elem sugárzik át: metafizikai giccs. Van egy szereplő: naív tisztaság (homo sacer – félkegyelmű). Hogyan hat ő a világra? Van történet. Mit ér el? A pusztulást nem tudja megakadályozni. Megváltott egy embert. Egy szeretet-kapcsolat, “communio” – együttlét. Gondoskodás köti össze őket. Mi a bálna? Van valami, ami többletjelentést hordoz, és hat a városban.
Anti-metafizikus világ! (KAB) A metafizika puszta illúzió, maximum ember-ember közötti megváltás lehet. Nietzsche—anti-metafizikus körkörösség.
Kraszna mintha önmaga epigonja kezdene lenni. Szépelgő.
Új film: nem Krasza! Adaptáció: “A londoni férfi”. Regényből.
Tarr Béla előtt egyedül a Jancsó volt az, aki a Szegénylegényekkel filmnyelvi megújtítóvá vált!
Tarr Béla klasszikus modernista: fontos témákról, létkérdésekről készít fontos filmeket. Egyetemes igényű vízió, pátoszteli és komoly. Mai világhelyzetünktől idegen. Nincs benne humor.
Jeles András egyén és társadalom. Álombrigád munkásember önértelmezése.
Bódy Gábor egyén és történelem viszonya. Még a Pszyché is szellemtörténeti film!
Szabó István egyén és hatalom.
Tarr Béla egyetemes vízió, ezredfordulós élethelyzetünk ábrázolása. Nála összefutnak a szálak.
Meglepetés film vetítés Hat perces etűd: EU csatlakozás. Prológus. Szellemisége ellentmondásos. Saját stíluseszközeit egyszerű formában megjelenik: zene, arcképcsarnok, hosszú beállítás, remény.
—-——-
2006.03.21
Még mindig FEKETE SZÉRIA.
Sok alkotó, sok film. Én huszadik századom, Fehér György: Szürkület.
Ez most már új korszak lesz. Előző órán egy korszak nélküli időszakról beszéltünk. 1987-88 viszont társadalompolitikai értelemben korszakhatár lehet – 1948 óta a magyar film története erősen beágyazott a nagypolitikába. A rendszer vége érződik. Milyen új témákat vet fel és milyen témák válnak okafogyottá a rendszerváltással? K-EU filmművészeti jelentősége: fennálló társadalmi rendszerhez való viszonyulás megfogalmazása (ez a fél-diktatorikus szisztémákból következik), és egy olyan filmnyelvi keresés, ami ezt kifejezheti (nemzeti filmgyártások jellemzői: Lengyelország – történelmi filmek (pl. Vajna), Csehország – kisrealista stilizáció (Menzel), Magyarország – parabolikus látásmód (Jancsó)).
Ez az egész paradigma, rendszer, szövegösszefüggés hirtelen megszűnik: ez egy sokkoló hatású változás, amit a magyar film egy évtized alatt hever ki. 2000-ben lesz először hogy fellép egy olyan nemzedék, akik nem ebben szocializálódtak, és másfajta filmeket tudnak készíteni. Magyar filmművészet progresszív ellenzéki pozíciót vett fel, ebből kellett kilépni. Sokáig hangsúlyozták, hogy “teher alatt nő a pálma”. A szabadságban nem tudják, mi a dolguk. Ez a válság még két elemmel bővíthető: morális válság (mi progresszívan bíráltunk, viszont kötöttünk kompromisszumokat – ezt filmekben is próbálják feldolgozni, rossz filmekben), gyártási váltás (a 80-as évek óta csökken a támogatás – most Magyar Mozgókép Alapítvány).
Mi a reakció?
1. Régi társadalmi politikai érzékenység továbbélése: új politikai kurzusnak megfelelő társadalmi kérdések feltevése. 1./a. Tabukról lehet beszélni: politikai filmek, főleg 1956, ami addig tabu alatt volt. Hogy megjelenik egy lyukas zászló, az egy tett – régi gesztus új értelemben. Legalább két 56 film készül most éppen az 50 éves évfordulóra. 1./b. A rendszerváltás publicisztikája. Másfajta élet leírása. Képviseleti film.
2. Ellentétes törekvés: egész kádári filmkészítési beállítódás elutasítása. Nem készítek politikai parabolákat, metaforákat, etc. Nagybetűs fogalmak érdeklik őket: Lét, Bűn, Szegénység, Szerelem, Szeretet, etc. Egyetemes, örökérvényű kérdések kerülnek a középpontba.
3. A társadalomkritikus filmek zúzása inkább formai értelemben érvényesül, tartalmi értelemben egy szociális közeg leírása a legtöbb! Lesz egy olyan irányzat, ami a rombolás helyett építeni akar, de nem az előző rendszer romjain. Nincs benne, hogy ki hol dolgozik, van-e lakása, milyen élethazugságai vannak, etc. Másképpen kell elmondani ezeket a történeteket. FEKETE SZÉRIA. Milyen formai törekvések vannak?
Mit üzen a fekete fehér?
Elvonatkoztatás. A színes realisztikus. A feketefehér már egy bonyolultabb technika. Általánosabb igénnyel fogalmaz meg emberi alaphelyzeteket. Kiábrándult, kétségbeesett, komor képet festenek a világunkról: színtelent. “Ezek a filmek nem is fekete-fehérek, hanem szürkék.” Deprimált hangulat. A rendszerváltás sokkhatása: még a változásban is a rosszat látják – persze egyetemesen mondják ezt el. Utolsó közös mozzanat: képi világuk rendkívül anyagszerű. Tehát egyfelől földközeli, másfelől absztrakt. Alászállás az anyag világába (Hevesi: “a film a konkrét valóság reprezentációja”), ami átlép az absztrakt élet ábrázolásába. Tarkovszkijt kell itt említeni: víz-tűz-levegő-föld nagy szerepet játszik a filmjeiben.
Kivonulnak a jól azonosítható tereptől: sokszor nem is városban forgatnak. Győrffi Miklós: A tárgyias elvonatkoztatás. Irodalomjegyzékben.
Fekete széria filmjei
Tarr Béla: Kárhozat (1987), Sátántangó, Werckmeister harmóniák, Utolsó hajó. Krasznahorkai adaptációk és együttműködések. A szociológiai érdeklődés látomássá válik. A csalás általános értelme. Szellemi-kulturális következmények. Kérlelhetetlen. KAB: “mint minden művész, túloz”.
Először a Tarr-klónok, utána egyre inkább távolodunk Tartól (80-90-es évek nemzedékhez tartoznak, 50 körül járó művészek manapság, akik sírnak hogy nem jutnak pénzhez, mert a fiatalok kapják a zsozsót). Szó lesz más filmjeikről is.
Fehér György a Szürkületig (1990) TV rendező volt (= másodvonalbeli kategória). Adaptált. Shakespeare, Moliére, ismeretterjesztő filmek – díjakat nyert, etc. Kb. 51 éves 90-ben. Két mozit csinált azóta: Szenvedély (1998). Kb ugyanolyanok. Néhány év múlva meghalt. Éppen egy főiskolai osztályt indított. Műfaji filmek: bűnügyi film (Dürenmatt: Ígéret – megtudhatóe a teljes igazság? Több feldolgozása van: Sean Penn rendezi és Jack Nicholson sztárolja), szerelmi film (Postás mindig kétszer csenget adaptáció, ezt is megcsinálták sokan, most van róla Gelencsér szeminárium). Dekonstruálja a műfaji tradíciót. Ritmus által lassít. Raszteres, szemcsés szürke képek. Nem a történetek eseményeit, hanem az eseményekhez való viszonyt emeli ki. -Mint Cassavetes? Szürkület két nyomozó párharcává válik: ismeretelméleti paradigmákat képviselnek. Egyik nyomozót eltávolítják, és életmódjává teszi a megismerést: az időt és az életét használja. Másik nyomozó eszközökkel dolgozik: instrumentalizál. Utolsó elem: a film végén nincs meg a gyerekgyilkos! De akkor már senkit nem érdekel annyira az ügy. Gelencsér nagyon szereti ezt a filmet, nagyon mély. Semmi köze a rendszerváltáshoz. Milyen időpontba helyezi a történetet: 30-as, 40-es években? Semmi történeti utalás. Formai okokból van szükség erre! Olyan kabát súlyára, olyan lökhárítóra van szükség, etc. Rendőr egyenruháját ne lehessen hatalomhoz kötni, csak a rendőr-szerep maradjon meg beágyazottság nélkül. Szenvedély ugyanez: nagyformátumú melodráma lassul bele az anyagba. Nő kerül meghatározó szerepbe. Fordított western téma: megérkezik a szabad férfi, rendet csinál és ott marad.
Janisch Attila: Árnyék a havon 1991 Bűn. Véletlen bűn: szemtanúja lesz egy rablótámadásnak, hozzá kerül a pénz, elgázol egy öregasszonyt, van hozzá feleség-szerető-kislány. A film otthagyja a városi közeget. Kizuhanás a létből, ahogy kiesik a mindennapi kerékvágásból. Teljes elveszettség. Végén még az egyik lábát is levágja. Final Cut (utolsó vágás): lesújt a bárddal a lábára. Tudatfilmet akar forgatni: modernista szándék. Alászáll az emberi szellem és gondolatiság berkeibe: mi játszódik le a szereplőben? Tudati folyamatokat nyomon követni, határfogalmakat a megismerés és a megismerhetetlen határán. Műfaji attitűd: sokkoló vágások, etc. Hitchcock, Kubrick, horrorfilmek. Ezekről ír jó tanulmányokat, ezek a kedvenc szerzői. Igényes alkotó, hétévente forgat filmet.
1997 Hosszú alkony Élet és a halál. Meghalástörténet. Törőcsik Mari. A meghalás pillanatának kitágítása. Visszatérés a régi családi házba. Azért van sok műfaji elem: baba titka, legurulás a lépcsőn.
2004 Másnap Hasadástörténet: doppelganger. Utazó hős bűnt követ el. Szalad a nádasban és szembetalálkozik önmagával: meghasonlás, a jó és a rossz, etc.
Rövidfilmek is vannak. Szinte azonos motívumrendszert használnak az életmű filmjei. “Nem hiszem, hogy lesz valaha is egy olyan Janisch film amiben nem lesz egy régi busz.” Műfaji alapot néha nem teremti meg elég szilárdan, mint a Hitchcock mester. Az árnyék a havonban ez még beton, később puhul.
Szász János (második filmje): Woyzeck (1993, Büchner adaptáció-átültetés). Hibája: bizonyos motívumaiban konkrét – roma-tematika, konkrét magyar rendőr van benne. Konkrét társadalmi problematika jelenik meg: offtopic. Világvége feeling. Koszlott, szegény, szakatt világ – “lepu-esztétika”. Késői feketeszéria film, ekkorra már unja a kritika a leput. Nem olyan jó nézni. Witmann fiúk (1997, színes film) – Csáth Géza adaptáció. Nem lepu, hanem lágyabb világ, amiben ütősebb a vér. Taxidermia után ez semmi. Holokauszt személy – giccsbe hajló amcsi stílus.
Szabó Ildikó – mintha eltűnt volna. Hótreál az első filmje, ez még nem feketeszéria, túlzsúfolt elsőfilm. Gyerekgyilkosságok (1992) – ez lesz most a főiskolán. Bizarr alaphelyzet: gyermek öl meg egy másik gyermeket. Jó sok gyerekgyilkosság van a feketeszériában. Miért? Dunapart, épületek absztrahálása, mitizálása. Csajok – feminista film, nők helyreteszik a férjeiket – hangos, harsány, lendületes munka. Chacho Rom (2002) – cigány legenda, nagyszabású, nagykiállítású, és nem jutott el a mozikba! Csak a szemlén volt. Volt benne egy problematikus Holokauszt-jelenet. Az, hogy nem mutatják be, az menthetetlen.
Deviáns feketeszériás: Enyedi Ildikó (1991) – többivel ellentétben ez szakmai és közönségsiker! Nem lepu esztétika, nem szomorú, hanem játékos, szellemes, önfeledt film. A világképe azért nem olyan vidám. Jeles András azt mondta, hogy a 20.sz. a “büntető” század. Enyedi Ildikó viszont a századfordulóról tekint előre a huszadik századra: izzó feltalálása, proto-mozi, játékos politikai törekvések (suffragette bombával). Ellenpontjént fogalmazza meg a könnyed 20.sz. víziót. Mennyi reményt és bizalmat keltett. Tesla, elektromosság, etc. Erős sémákra épül a film: két iker, akit kétfelé visznek el – nagyvilági szélhámosnő és szegény politikai kislány. Egy férfi szeret bele a párba, nem tudja, hogy ketten vannak. Ez az alaphelyzet. Korabeli filmművészet születését idézi a feketefehér: végig mesterséges világítás. Bűnös vadász, Tamás és Juli, Simon mágus (nemzetközi koprodukció, kicsit misztikus történet, Kieslowski, karrier kezdése lehetett volna, de valahogy nem jött be és eltűnt az alkotó). Kb. 50 éves már, vannak filmtervei és nem tudja megcsinálni őket.
ABSZTRAKT ÉLET!
—-—-——
Szürkület Dürenmatt: Egy fényes nappal történt c. művének motívumai alapján (ehhez csak fény és nappal nem volt benne – alig láttunk valamit a képen). Van még néhány: minimalista életérzés filmek. Kettő van. Kívülről érkezett alkotó (USA-ban nőtt fel): Reich Péter: Rám csaj még nem volt ilyen hatással (1993) – semmi nem történik, fáradt balfaszság. Hazai Attila: Cukorkékség (1995) – életidegen életet élő emberek. Igazán szürke képek és történetek. Feketekefe (2005) a folytatása (utóbbi kettőnek ugyanaz a forgatókönyírója és az operatőrje). Szórványos, de érdekes tendencia.
—-——-
2006.03.28
Rendszerváltás feldolgozása: a fekete széria elutasítja a társadalmi érzékenységet, helyette a tárgyias elvonatkoztatásban és az egyetemes emberi kérdésekben utazik. A másik oldalon olyan törekvéseket látunk, amik azt mondják, hogy végre lehet őszintén-szabadon beszélni ezekről a témákról. Ugyanarra a helyzetre ellentétes reakciók. A harmadik megközelítés az aktualizáló publicisztikai film lesz – következő órán.
Most tehát a 2. csoport: a történelmi film (ami formailag legérdektelenebb). Előzményük: az 50-es évek filmek. Mi határozta meg ezeket 1978-85 között? - politikai cenzúra (csak az 50-es évekről lehet beszélni, de 1956 utánról nem lehet – tehát egy (le)zárt történelmi korszak). - nem feltétlenül hozzák párhuzamba a két korszakot, pedig sok a párhuzam.
A politikai rendszerváltozás 1989-ben zajlik le, 1987-88-ban azonban a filmek már direkt támadják a rendszert, a dokuk meg már a 80-as évek elejétől.
Határok: - 1956 és utáni témák - nem lezárt korszakként kezelik az 50-es évek témáját - bizonytalanság és félelem megfogalmazása a rendszerváltás nyomán (visszajönnek az oroszok?, földalatti munkásőr mozgalom Timár Péter: Csable csacsi)
Szemléletes egyszerű motívum: az államhatalmi apparátus miképpen szól bele a magánéletbe.
Szerelem, Tanú (régi periódus), Kádárkor: Makk Károly: 1982 Egymásra nézve (50-es évek filmek korában készült, csak 1956 után játszódik – egy újságírónő a határ lezárása után belemegy a határba és lelövik. Közben egy melodráma: leszbikus háromszög történet, akiből az egyik katonatiszt, aki a végén lelövi a szolgálati fegyverével a feleségét). Tehát nem magánember, hanem a köz betolakodása a magánba!
1986 Malom a Pokolban (Moldova György adaptáció) – 50-es években szerelmi történet, aminek a kimenetelét befolyásolja, hogy az egyik félnek köze van a hatalomhoz.
Kézdi-Kovács Zsolt: 1987 Kiáltás és kiáltás (Hernádi Gyula adaptáció) – 1956 utáni szerelmi történet, ahol a féltékennyé tett férj a szeretőt vereti meg jól a pribékjeivel. Naturális. Titkos találkák budán és szép szex, ellentétben a nyers brutális erőszakkal.
A korrupcióról nem nagyon beszéltek a komcsi rendszerben, mert akkor annyira evidens volt. Most lehet beszélni róla, és a demokráciában ez már botrány. Rendszerváltás: politikai hatalom átmentése gazdasági hatalommá. Megvannak a módszerek az erőszakos elnyomásra, csak már az üzlet keretében. Sára Sándor: Tüske a köröm alatt Válságba jutott középkorú festő kivonul a pusztába, de ott is beleütközik a korrupcióba a természetvédelmi terület ellenében. A rendszer névleg demokratikus volt: elkezdi keresni, hogy hogyan nincs betartva a törvény. Helyi góré lányával kavar, az apja lesz a ludas. Az van amit ők akarnak. Brutálisan ellehetetlenítik, naturális ábrázolás. Permetezőrepülőgép megvakítja a tanácselnök parancsára. Mindez a napjainkban, a 80-as évek végén!
Tehát
Egymásra nézve: előzmény
Malom a pokolban – 50-es évek Kiáltás és kiáltás – 56 utáni Tüske a köröm alatt – kortárs
Tanulság: a hatalom minden eszközt felhasznál a problémái megoldására, akár közügyekről akár magánügyekről legyen szó.
Kvázi történelmi horror ((c) KAB).
Ezek a filmek nem sokban különböznek az előbbi korszak hazug ideológiai filmjeitől. Csak igazak. Viszont esztétikai értelemben nem izgalmasak.
Most pl. egy művészileg értéktelen plakátfilmet fogunk látni: Makk Károly.
Filmográfia
Mészáros Márta – egy bonyi előzmény. Önéletrajzi tetralógia. 1982 Napló gyermekeimnek – betiltják és csak két év múlva vetítik. Periódusa: 1947-53. 1987 Napló szerelmeimnek – 1853-56 – 1956-ban kint van Moszkvában. 1990 Napló Apámnak és Anyámnak Leforgatják a Lenin-szobor ledöntését. Prológus: 1999 Kisvilma, avagy az utolsó napló 30-40-es évek szovjet terrorja, amikor a szobrászművész apját elhurcolták a szovjetek. 80-as években ezt nem lehetett elmondani. Ahogy szabadabban lehet beszélni, egyre erőtlenebbek a Napló-filmek. Teher alatt nő a pálma. Most: Nagy Imre film, ami nem volt cenzúrázva, viszont rossz.
Dömölki János 1986 Hajnali háztető (Ottlik adaptáció) – 50-es években nem politikai film.
Gárdos Péter 1986 Szamárköhögés 1956-ban játszódik, gyermekszemszögből. Kommentálják a családi kör helyzetkomikumját.
Kósa Ferenc 1987 A másik ember – Morális tanulság. Utána parlamenti képviselő lesz. Két részes: 1944 és 1956. Második részben a főhős fia a főhős. Az erőszak erőszakot szül, a történelem miatt fegyvert kell fogni, de az személyes tragédiákat szül. Ekkor jelent meg először a forradalmi esemény – lukas zászlóval – a képernyőn. Kicsit steril kosztümös film.
Kiáltás és kiáltás – egyik jelenet: Nagy Imre 1956-os rádióbeszéde. Ez hozzáférhetetlen volt. Kornis Mihály írta meg Kádár utolsó beszédét a kongresszuson. Ahogyan az agylágyulásban szenvedő emberből kiderül, hogy mit hordott egész életén keresztül. A Nagy Imre gyilkosságot.
Temetések: Brezsnyev (nyitott koporsó). Temetések, újratemetések. Nagy Imre temetése, Kádár temetése (majdnem Nagy Imre temetés napján hal meg), Nagy Imre újratemetése, aztán az első demokratikusan választott minszterelnök, Antall is meghal.
Bereményi Géza 1988 Eldorádó – A forradalom napjaiban hal meg a főhős, mert a pénz sem segít.
Zsombolyai János 1989 A halálraítélt – ugyanazt a témát játékfilmben és két évvel később dokuban (Halálraítéltek). Flashback történet – 1956-ban a börtönben várja a halálát.
Erdélyi János – Zsigmond * Az eltűnt idő nyomában – 1956 után vidéken valaki attól félt, hogy elviszik néhány mondat miatt, ezért egy kacsaól alatt egy lyukban élt, a felesége meg falazott neki és etette. Játékfilmben: Az asszony – ez rossz.
Aztán megszűnt a felhajtóerő. Mire a TV és az újságírás és a szociológia odaért a témához, addigra a filmek már lerendezték. Ma már unjuk, hogy mindenki 1956-os hős volt. 50 éves évfordulóra készül több film. Elvileg jók a forgatókönyvek. Szilágyi Andor egy filmje, Szabadság, szerelem.
Pannon töredék (Mészöly Miklós adaptáció) – Történelmi horror. Megtorlás naturalisztikus megoldása. Magyar film esztétikájától idegen. Diákok, szerelem, bolgár lány, forradalom, szétválás, börtön, kínzás.
...
Dokumentumfilmek
Méltatlanul hiányzik a filmtörténetből, de egyenlőre nincs rá óraszám. Budapesti iskola, BBS témákhoz mindenképp kell. És most is 15 percig. Szépen illik. Budapesti iskola kifutása az általános témájú játékfilm, másik végvonal viszont az, hogy a 80-as években visszatérnek a hagyományos dokukhoz, a tabudöntéshez. Schiffer Pál (Cséplőgyuri, Pártfogolt – két játékfilmje) 1987 Dunánál Duna-menti kis településen meséli el 1956-ot – nem csak tabut dönt, hanem egy fehér foltot is lefed. Ember Judit – A betiltott rendező. 80-as években pl. 1988 Menedékjog – laikus néző számára ismeretlen – mi történt a Nagy Imre csoporttal 1956 után? Per – Nagy Imre per. Hátborzongató, filmnyelvileg is érdekes: Új magyar siralom – kihantolás, exhumálás, azonosítás. Nagy Imre azonosítása – arccal lefelé temetik el, dróttal össze van kötve a lába. Nincs semmi kommentár, csak gumikesztűs rakosgatás, sokáig tart. “A gyász munkája”. Misszió. Nagyon öntörvényű rendezőnő. Nem alkalmazkodik a TV elvárásaihoz, 5 órás filmeket csinál. Van olyan film, amit a megszólalók tiltanak be – szabad demokratikus jogok miatti cenzúra.
Dokumentarizmus itt is felfrissíti a játékfilmet. Megjelennek az ú.n. beszélőfejes dokuk. 6-8 óra. Dokus forma-alkotás eltűnik, riportfilm legpuritánabb eszközei. Olyan történetek jelennek meg, amik ledobják magukról a filmnyelvi bűvészkedést. Ezek tanúk, akiket archiválni kell.
Amikor mentek ezek a TV-ben, hogy civil bácsik nénik közelképben f/f-ben meséltek. Egy egész országot szólítottak meg. Első világháború (Gulyás testvérek 1988? Én is jártam visonzónál partizánfilmjeik hatalmas gazdag életművet ölelnek fel, bemutató a Kongresszusi Központban, és megjelentek a még élő visszaemlékezők) – az utolsó pillanatban tudtak megszólalni. 1982-88 Törvénysértés nélkül – kitelepítések: arisztokraták, kulákok, etc. Nem csak beszélőfejes film, hanem van benn különleges: két felet ábrázol a fogvatartókat és a fogvatartottakat. Pl. egykori pribék vallási megszállott lett – vezekel a bűneiért. Levetítik a kitelepítettnek az interjút. Szituációs filmkészítés.
Sára Sándor dokut és játékot váltogatta. ... 1993-ban készít 50-es évek filmet: Vigyázók. Baráti társaság együtt lóg, egyik észreveszi hogy valaki zsebéből kiesett egy ÁVH igazolvány, és nem lehet tudni kié.
Gyarmati Lívia – Böszörményi Géza 1989 Recsk – Nagyon fontos film. Mindketten játékfilmen is megcsinálták: Szökés, Laura.
Tehát a témák: háborúk, kitelepítések, megtorlások, mielőtt még a többi szféra reagált volna!
THE:END
+Makk Károly: +
BETEG VOLTAM
2004.05.02
Koltai Róbert: Sose halunk meg.
KVB: Ilyen az Élet (Pálos Györggyel)
NON-PROFESSIONAL FILM!
Ők nevezik magukat így. Nem magyar kifejezés. Sajátos intézményi helyzetből következik. Nem amatőr film – mert az nem bemutatásra készül. Forgács Péter amatőr filmeket használ alapanyagként, amikre az idő rakódott rá, mint többletjelentés. Sokszor ezért is csinálják őket, de a non-professional film nem ez. Kidolgozott formanyelvi elképzelések. Másik kifejezés:
Független filmkészítés
Nagyon pontos. Mitől független? Az intézményrendszertől. Nincs állami támogatás, nincs stúdiórendszer. Önkormányzat és adott esetben közösség van. Ára van a függetlenségnek. Mi az ára? Alacsony költségvetés. Elszakadás a fősodrú áramlatoktól. Filmnyelvi újítás, kísérletezés gesztusa is hozzátartozik tehát. Másképp-filmezők. Utóbbi egy értelmiségi-ellenzéki magatartás – nem keres kapcsolatot, nem vállal közösséget a hatalommal. Politikai él: gerilla filmezés.
80-as évek közepén új érzékenység a BBS-ből és az új klasszicizmus a fősodorban. FF a BBS felé húz persze, a 80-as évek második felétől már lehet filmet csinálni a BBS-től IS függetlenül. Még radikálisabb, függetlenebb, mint a BBS! Fekete széria is hasonló vállalkozás volt, a FF-el párhuzamosan. 80-as évek kp-től a 90-es évekig.
Két filmklub, ahol van Műhelymunka:
Kőbányai Amatőrfilmes Stúdió – Szomjas György a művészeti tanácsadó, de ő is sokat tanul tőlük!
Közgáz Vizuális Brigád
Rendszerváltás utáni időszak átrendezi a színteret, ennek lesz áldozata a BBS. Éppen a FF műhelyek jelentik a BBS konkurenciáját. KVB is egyre lazább már, most már inkább MAFSz (Magyar Amatőr Filmes Szövetség, van egy folyóiratuk a Pergő Képek). Durst György volt a BBS főnöke, aki aztán kivált és megalapította a Duna Műhelyt hasonló profillal. Inforg Stúdió most már profibb, de az is így indult. Ma már a FF mint terminusz nem nagyon müxik.
Két alkotó (két véglet) és egy műhely említendő:
Szőke András – a bohóc. Ács Miklós – harcos avantgard.
Párhuzamos életrajz. Ács Miklós individualista, általában ő a főszereplő is, mindent ő csinál és minden róla szól. Szőke András kicsit dadaista-szürrealista, de alkatilag is kerekebb, nem olyan sarkos, humorba csomagolja a keserű pirulát, játékosabb művész, és főleg kollektív attitűdje van. Egy csapat élén vezényli le a filmet – örömmozik. Legalábbis a filmkészítők nagyon jól érezték magukat. Ács belebetegszik a filmkészítésbe. Mindketten voltak KAS tagok.
Ács Miklós: Sőn és Grósz 1985-87 Éhes ingovány 1988 Éljen anyám 1991
Két gesztusból építkeznek: elementális düh és
Rombolja a filmet. Rendszerváltás katasztrófisztikus félelme – lesz-e rendszerváltás és ha igen akkor mit kezdünk vele? Ács ezt csak a tiszta dühben érzi át. De ha nincs rendszerváltás, akkor Ács Miklós lehetett volna bármilyen dühös, senki nem figyelt volna rá. Pl. szarnak a kamera előtt – hagyományos avantgard gesztusok. Ha eljut a közönséghez egy ilyen film, akkor ott a kérdés, hogy hogyan tovább. Hogy a közönség nem csak az, aki játszik a filmben. Kapnak segítséget. Észreveszik őket, és megpróbálják integrálni őket: Simó Sándor producer, Hunnia Stúdió. (Később azért lesz híres, mert egy egész generációt indít útnak a főiskoláról, ahol mindenki nagyfilmmel mutatkozik be.) Elsősorban a FF super8-ra forog, ezeket lehet felnagyítani a moziforgalmazáshoz. Sőn és Grósz még így készül. Következő filmek viszont Hunnia Produkció, és ez látszik is rajta. Éljen anyám már történetet akar mesélni, ami nem is sikerül Ácsnak, és a lényegét veszíti el! Ács is érzi ezt, és a 90-es évek közepétől visszatér a korai radikalizmusához, és teljesen elszigetelődött:
V.H.S. (Wonderful Home System) 1GB movie
Egyetlen lehetőség, hogy más is lássa a filmjeit, a Filmszemle. A következetességének az áldozata. Penetráns.
Majdnem az az egyetlen jó FF filmje a FF alkotóknak, amikor még nem tudták, hogy más is látja. Vagy begörcsölnek, vagy ellazulnak és szétesnek utána.
Szőke András
Berobbanó film: Vattatyúk. Nagyon jelentős alkotás. Nem pusztán egy teljesen új hang (burleszk?). Nem csak vicces, hanem a Kádár kor egyik legpontosabb látlelete. Jóléti puha diktatúra. Rabadok vagyunk! Egyszerre rabok és szabadok! Alapkonfliktus: valaki megette az aranytojást tojó tyúkot – nagy zabálás bűnügyi atmoszférával. Azon az áron jóléti, hogy felzabálja saját létalapját, mert az jóléti intézkedéseket kölcsönökből finanszírozzák (mint most)! Eseménnyé vált a filmszemlén.
Felületileg nagyon másképp dolgozik – színészvezetés (roncsolt beszédmód), helyszín, etc. DE figyel rá, hogy legyen egy narratív vezérfonal, amit lehet követni. A Vattatyúkban ez egy bűnügyi történet: van bűn, jön egy nyomozó, van egy segédfura – legalább elemeiben megvan. Másrészt: szereplő-sémákkal dolgozik, mint a burleszk! Nyomozópáros kicsi alacsony és a másik hosszú-vékony. Azért itt megjelenik az anarchizmus, és mindent szétdúl.
Pályafutás. Vattatyúk még úgy készült, hogy nem számított nagy közönségsikerre. Korábbi munkáit 69, Citromdisznó is felnagyítják, 1992-ben az utóbbi egy nagyobb film része lesz. Citromdisznó kiáltványszerű film, Szőke összesározza magát hülye jelmezben. Váltás igénye: stúdiórendszer (Hunnia) – Európa kemping – közönségsiker. Szintetizálja a művészi képességeit. Történet. Jellegzetes karakterek. Szőke sokféle embert tud integrálni! Ács pont az ellentéte. Szőke a KVB-al is nyomul. Kis vakond (1993) – Herskó János a játszótársa. Tendencia az életműben: szentimentalizmus. “Filmet csinálni jó. Mert sokan vagyunk együtt és szeretjük egymást.” A néző kívül marad ezen. Utóbbi időben legnagyobb lehetőség: 1999-ben Helyfoglalás, avagy a Mogyorók bejövetele. Pamflet jellegű dolgozat. Nemzeti mitológiát megerősítő filmek készültek – pl. a Honfoglalás. Nagyon sok filmben szerepelt, és elhasználódott a figura – mások is (ki)használták. Ács csak egy filmben szerepel amit nem ő rendezett. Tündérdomb, Zsiguli – reflexiós filmnyelvi kísérletek – dehát Szőke ösztönös filmművész. Híres szentesi gimiben végzett – vidéki srác! ‘Alsó gépállás’.
KVB – Közgáz Vizuális Brigád
Brigádból individuumok nőnek ki, illetve professzionalizálódnak. Talán ez a legtisztább képlet – vállalni kell az ismertséget. Kádárkor tematika – manapság 50 körüli emberek. Szocialista képeslapok – csak tablók. Gyárak, lakótelepek, emlékművek – amire akkor büszkék voltak, és most már csak meg kell mutatni őket ahhoz, hogy leleplezzék magukat.
Fikció és dokumentarizmus ötvözése! Újabb és újabb keverékek és vegyületek. Első egész estés filmjük: Czabán-Pálos Kenyereslány balladája. Főhős Herskó János. Ő története is: egy fiatal zsidó lány bújtatta, mert szerelmes volt belé, és aztán elvesztette. Már 70 éves a rendező, és filmet akart csinálni belőle. Herskó elmeséli a történetet, és közben felkeresi a színhelyeket. 19.sz.-i mesélő típus. Most már nem nagyon jegyeznek kollektívan filmeket.
Első önálló film: Pálos György: Országalma – cigányság élethelyzete legendai homályban, és ebben egy fikciós történet. Dokumentarista környezet, amatőr szereplők, falu legendáriumában ismert történetet játszanak ismert színészek. Jó bonyolult film-a-filmben struktúra. Második: Pálos György: Sztornó. Lovasi András a fsz.
Czabán György: Feri és az édes élet Publicisztikus látlelet, kisembertörténet, ironikus látásmód.
Buzás Mihály: Kis utazás – 70-80-as évek nosztalgia építőtábor.
Itt kb. lezárul ez a vonulat – vagy profi lesz vagy elszigetelődik.
Egy fontos alkotócsoport maradt ki, pedig ők a folytatás – 40labor! Kizárólag super8-ra forgatnak, minden munkafolyamatot ők csinálnak. Jók. Viszont nem nagyon láthatóak.
THE:END
2006.05.09
VHS az óra után: Buharov cuccok. Első játékfilm: Program. Második játékfilm: A másik ember iránti féltés diadala. Plusz rövidfilmek. Nem filmre illő figurák paratudományos szövegekkel. Mindenképpen érdekes: tartsanak ki! Elég komoly emberek. Mostani szemlén is volt egy kisfilmjük.
Mai téma: Szomjas György és Grünwalsky Ferenc (előbbi operatőre volt, maga is rendezett, utóbbi években Jancsó alkotótársa) – összetartozó életművek. Mindkét életmű összeköti a 90-es éveket és a 00-ás éveket. 70-es években indulnak, 80-as években teljesednek ki, GF az évtized végén, 90-es évek elején. Alapkettősség a profizmus és az amatőrizmus között szintetizálódik. Különösen SG egyesíti a műfajiság és a stilizáltság erényeit – nézhető és okos filmeket csinál. Szomjas a Kőbányai Amatőr Filmkör vezetője, és sokat tanul a látásmódjából. Mindketten a magyar filmtörténet régi hagyományát folytatják: társadalomelemző filmeket csinálnak. Az új elem: társadalomkritika tárgya a peremhelyzeten élők sorsa! Bűnözők, prostituáltak, etc. Nem elemző, analitikus, értelmiségi látásmód, hanem a puszta egzisztenciát ábrázolják, ez a figyelem fogékony a társadalmi változásokra. Nagy változások a 80-as években, nyílik az olló, társadalmi különbségek nőnek, és ezt kevesen veszik észre, és kevesen szállnak alá, hogy közelről ábrázolják.
Szomjas György
Két western-betyár film (eastern): Talpuk alatt fütyül a szél, ??? – nem tud elszakadni az értelmiségi szemlélettől (elemzés). Király Jenő azt mondja, hogy kettős látás (double bind). Később BBS-ben dolgozott, sok filmet csinált a 70-es évek első felében. Nagyjátékfilmes rendező a 70-es években (második fele). Kopasz kutya 1981 – nemzedéki jelenség leképezése. Csöves-kultúra zenekarok rivalizálása: Hobó Blues Band vs. Deák Bill Blues Band. Zenés film. Gazdagok legyünk vagy igazak? Több koncertet rendeztek a film miatt. Kőbánya blues – a külvárosok világa. Szomjas indítja a Nyócker effektust. 1983 Könnyű testi sértés – egyik legjobb filmje (ghetto feeling). Tiszta formában a Szomjas képlet: stilizálás és műfaji karakter a külvárosban. Melodramatikus alaphelyzet – egy háromszög. Vamp/fatale figura kőbányai hangfekvésben – amatőr színésznők (tutira utószinkronizálni kell őket). A közönségesség vonzereje. Vagina arcú nők – démonikus erő. Ez építi a klasszikus femme fatale figurát – vastagabb a rúzs. Öltözködési lelemények, a külvárosi divat elmaradottsága és igyekvése. Magyar filmben a belvárosi értelmiségi szemlélet volt az uralkodó. Hős börtönből hazatérve egy másik pasit talál a barátnője mellett. Viszont oda van bejelentve a fickó, ott kell laknia – rendőri fellépés. Végül egy lakásban kell élnie a háromszögben. Eperjes Károly, Andorai Péter. Női fsz Erdős Mariann. Tanítható dialógusok.
Trónbitorló férj: “Kaptam Kőbányait.” (Egy fajta sör van, de azt se lehet mindig kapni.)
A démonikus nő fölött összecsapnak az indulatok. Priuszos a pasi, egy letört sörösüveggel nyomta hason, mert provokálták, ezért megint börtönbe megy.
Kommentár: volt akkor egy “Jogi esetek” c. TV műsor, ami rekonstruálta az eseteket, és civilek úgy csináltak, mintha ők lettek volna a felek. Egész rendszer paradigmája: a tanúk figyelik a környezetüket. Mint a besúgók és az ügynökök. Másik műsor a “Kék fény” – bűnözőkkel interjúznak, szocialista erkölcsnevelő célzat. A filmben megakad néha a történet, és a szomszédok jönnek képbe. (Bikácsy Gergely az egyik szomszéd – filmkritikusi szerep.) Ráadásul kettős narratíva: ők a vége felől nézik a történetet. Klasszikus modernista eszköz: egyszerre két szemlélet. Beágyazódik a kor vizuális nyelvébe a fenti műsorok miatt, ezért senki nem nézi avantgardnak. Falfúrók – lakótelep történet. Életkörülmények. Gyesen lévő kismamák prostitúciós közösséget alkottak – újsághír volt. Vállalkozások. Bán János a fsz – szó szerint ráborítja a főnökére az asztalt. Maszek lesz – “falfúró kisiparos”. Mert a lakótelepen nem lehet a falba szöget fúrni. Képi stilizáció: GF. Andorai végig részeg – keresztbe áll a szeme. Éjszaka villogó fény világítja be a lakótelepet – speckó effekt, viszont meg van magyarázva: a kanyarban hegesztik a síneket. Mr. Universe – korabeli magyar származású body builder bajnok (Miki Hargitai), aki később Tarzant alakította: átautóznak amerikán, majd köszön nekik a sztár, és eltűnik. Könnyű vér – két felső osztályos kurva története epizódokban. 1991 Roncsfilm – kult. Kultiplexben is van plakát belőle. Fsz a kocsma. A berlini fal ledöntése szimbolikusan újrajátszva és a TV-ben is. Szőke András amatőrfilmes karaktere. Rejtő Jenő idézet a késsel és a kocsmával. Összefoglaló film. Ez a roncsfilmek kora. Miért roncsfilm? Nem a rendszerváltás hurrá-optimizmusa, hanem szétesettség és alkoholizmus. Szirtes Ági.
Három kb. műfaji dekon film: Csókkal és körömmel 1994 – melodramatikus film leszbi beütéssel. Gengszterfilm – egyik bűnöző rendőrből lett. Kapa és Pepe duó premierje! Első kép nagy ütős: egyenruha és Csajkovszkij. Végén gyilkológép lesz az egyikbő. Vagabond 2002 – táncházi mulatságok dokumentumai egy suta ráakasztott történettel – olyan rossz mint egy elbaszott elsőfilm. Szomjas sok dokut forgatott a táncházmozgalomról.
Grünwalsky életmű 1988-tól
Lételméleti tragédia szociológiailag megalkotott hősökkel. Sokkal tragikusabb szemlélet, mint SG. BBS-ben ő is dolgozott, Jancsó asszisztense a 70-es években. 1975-ben elsőfilm Vörös Rekviem – nagyon szép film, Jancsó hatás (nem tartozik irányzatokhoz). Munkásmozgalmi téma: Sallai-Fürst szociáldemokrata politikusok, akiket kivégeztek a 30-as években. Gyerekkori víziók a vérpadról visszatekintve. Hernádi Gyula írásból. 1979 Utolsó előtti ítélet nemzedéki közérzetfilm, nem túl sikerült. Korai videokép és video-kamera használata az álom és a valóság határának ábrázolásához. Hosszú három órás Eszmélés agrárszocialista mozgalom a századfordulón – Kossuth holttestét szállítják haza a kezdőképen. Személyes válságon keresztül: a vezető vívódásai. Nem harcos aktivista, hanem magába tekintő alak.
Első igen jó filmje: 1988 Egy teljes nap. Magántaxis. Függetlenség letéteményese: nincs főnöke és nincs munkahelye. Apró tőke: autó. Taxis-blokád: ők szabadok és proletárok, tehát tudnak szabotálni. Beszéd: nyelvi állapot, ami megjelenik tele van szlengekkel és egyebekkel. Kritika a filmről: Kornis Mihály: Brékó magyarország. Adósságból finanszírozza a vállalkozását egy taxis, és most minuszban van. Van egy barátnője, aki olyan kurvás (sok nagyközeli). Nő feladata, hogy dísztárgyként otthon várja a feleségét: ő Éva. CB-je is van. Akinek tartozik, az “felpróbálja” Évát – mire a taxis ledöfi a barátnőjét egy konyhakéssel. Értelmetlen, primitív megoldás. GF írja, rendezi, fényképezi, elektronikus kamerával veszi fel az egész filmet – szemcsés kép, mosott színek. Viszont könnyű kézikamera a lélekig hatol, nagyon közelről veszi fel a szereplőket. Később is jellemzőek ezek: “a TV által ellopott közelképet visszaveszi a mozinak”. Minden filmje brutális kegyetlen megrázó. 1989 Kicsi, de nagyon erős – megélhetési bűnöző: “azt szeretném, hogy a családom tisztességesen éljen. Minimalizált film. Gáspár Sándor alakítása – démonikus exaltáltság szociológiai motivációval. Brutális rablógyilkos. Visszatérés – második rész, újjászületik a hős, és kigyalogol a vízből. Nagyon durva erőszak: egy idős embert behegesztenek egy hordóba, kinyomják valakinek a szemét, etc. Kettő között két munka: Goldberg variációk (Bach életmű legszubtilisebb darabja) – önéletrajzi munka, a gyászmunka elvégezhetetlensége. Kamaszfiú meghal, szülei nem értik hogy miért. Hamvasztási intézkedések. Képileg szinte felülírja a történetet: etűdszerű forma. Felhő és füst, etc. Apa a végén legyilkoltatja magát a feleségével: hosszú perceken át kaszálja a torkát a felesége. Utriusz – WWI. háború nélkül. Fiatal kamaszgyereket besoroznak, aki nem akar katona lenni. Akkor volt a balkáni háború, volt mindenfele háborús pszichózis. ... Tanalak – egy táncos mozgását veszi. Régi montázsfilmek hagyománya.
Elmúlt idő: Jancsóval dolgozott, Főiskolán tavaly indított osztályt, valami főmufti még az establishmentben.
THE:END
VIZSGAIDŐPONTOK
May 29 9am-2pm Jun 12 9am-2pm
2006.05.16
...
Kádár-korszakból nincs felnőtt tapasztalatuk. Moszkva tér: “Ki az a Nagy Imre?”. Nekik NI az már érettségi tétel. Már nem kell megoldani, hogy vége van a Kádár-kornak. Stílus: hozzáállásban az a különbség, hogy a filmet kevésbé tekintik a személyes önmegvalósítás eszközének, sokan a filmet mesterségnek és minőségi szórakoztatásnak tartják. Ez az elavult vátesz-szemlélet hiányzik. Ezt a mentalitásváltást nem támogatja a Főiskola. A Főiskola nagyon rossz, de a Simó nagyon jó osztályfőnök volt. Producer “szem”: Ács és Szőke független filmjeit ő vezette be a fősodorba. Hunnia filmstúdió vezetője. 2004-re az utolsó növendéke is elkészítette a nagyjátékfilmjét. Simó azóta meghalt. Nem csak tanár, osztályfőnök, hanem producer is volt nekik!
Névsorolvasás:
Erdélyi Dániel: Előre! 2001 Nosztalgikus Kádárkori film, de nem átpolitizált emlékstruktúra, inkább hangulatjelentés – megbocsátó és humoros.
Fazekas Csaba: Boldog születésnapot! Szerzői karakterű szórakoztató filmek. 30. születésnap válsága. Vicces, sok véletlennel, road movie rohanása.
Gróó Diána: Csoda Krakkóban Utolsó ember aki megcsinálja a vizsga-filmjét. Zsidó kultúra elkötelezett munkása. Kisfilmekben festményeket animál.
Hajdú Szabolcs: Macerás ügyek 2000 Mára 3 mozifilm, legsikeresebb tag. Egyéni stilizáció és látásmód, nem budapesti kötődés. Színésztársulat – kicsit belterjes ezoterikus játék. Férfibarátság. Tamara Más stílusregiszter: kamaradarab. Szinte egy helyszín, kevés szereplő. Színesre festett beszélő állatok. Igényes egyéni látásmód. Alkotótársak. Figyelemreméltó stíluseszközök. Fehér tenyér Teljesen váratlan, még újabb stílusregiszter. Mégiscsak van mit mondania ennek a nemzedéknek a Kádár-korról. Különösen fontos, hogy nem egyszerűen új tematikákat hoznak be, hanem más nézőpontot! Hatásvadász elemek: gyerek, cirkusz, tornászok, szurkolás, leesik-e? etc. Ez érettségről tanúskodik, hogy egy fiatal rendező ilyen egyszerű eszközökkel dolgozik. Lakótelepi lakásban hátraszaltó. Pillanatra átfordul szürreálba: pl. felmászik a falra. Ez Hajdú kézjegye. Vagy a háta mögött zuhanó fenyőfa – ami viszont van.
Mikolauzic Bence: Ébrenjárók Kismesteri film. Anekdotikus élethelyzetek. Középosztály életvallomása.
Pálffy György: Hukkle, Taxidermia Megtagadta a simói parancsot. Így jöttem filmeket készített a Simó generáció – az akarja, hogy az első filmjét önmagukról készítsék a diákjai. Hukklet nem értette senki, nem is voltak jóban az osztályfőnökkel. Hukkle szépen beszél a kortárs filmművészetről: hogy kitalált valamit, ami még nem volt. Erre is szükség van a világsikerhez. Valami extra kell, mint Tarr Bélánál a 7 óra. Taxidermiával kapcsolatban is van ilyen extra – beleket tekernek és lefejeznek, meg végig hánynak, etc. Aura. Egy fesztiváligazgató szempontjából ez hívószó. Viszont sok valódi eredetiség van ezekben a filmekben. Hukkle bűnügyi dokumentumfilm vidéki nyomozással – műfajkeverék. A nagytotálból a szuperközelibe, a beszédnélküliség. Színészek mellékszereplők, amatőr szereplők főszereplők. Miért gyilkolják az asszonyok a férjeiket? Nincs benne a filmben a motiváció – kicsi lóg a levegőben a film. A film miatt van az egész, hogy játszani lehessen vele. Nem mondják őket. Csend és kiáltás c. Jancsó filmben és az irodalomban is foglalkoznak vele, hogy az asszonyok ölik a férjeiket. Taxidermia – mint a Fehér tenyér – Kádár-korszak képe, erőteljesebben, komplexebben. Másfajta szemlélet. Evőverseny, gulyásszocializmus, legvidámabb barakk, fridzsider-szocializmus, kényelmes börtöncella. Elementális látomás. Nem analizál, mint a régi Kádár-korszak filmek. Ennyiben indokolt a naturalizmusa. Esznek és hánynak – nem erről beszél, hanem ezt mutatja, tehát képi. Túl kell lépni az egészségügyi motívumán – túlzás. Stahanovizmus is visszhangzik benne az 50-es évekből. Nyitottabb szellemtörténeti megközelítés. Három történelmi korszak ábrázolása, és ezek szellemtörténete: Háború (elnyomás) – a testi vágyak kiszolgáltatottsága (szeretkezés a féldisznóval, ebből született gyerek), felettesnek való kiszolgáltatottság; Kádár (féldiktatúra) – öncélú fogyasztás; Liberalizmus (szabadság) – saját test esztétizálása, öntest építése. Saját testét preparálja ki a preparátor. Öndekonstrukció. Eltekint a társadalmi/anyagi/hatalmi tényezőktől. Hallatlan mesterségbeli tudás – fiatal rendezők kevés tapasztalattal, és már mindent tudnak. Az egész stáb. Sosem látott professzionalizmus. Ráadásul adaptáció – dialógusok Parti-Nagy Lajos eredeti szövegéből vannak. Első adaptáció a Simó-osztályban. Magyar filmtörténet tanulsága szerint a magyar filmtörténet avantgarde vonulatában is nagyon erősen jelen van az adaptáció (Szindbád, Tar Béla, Erdély Miklós), ami nem másodlagos folyamat, hanem újraalkotás. A Sorstalanság a másik oldalt erősítette. Ebbe a sorba illeszkedik a Taxidermia.
Török Ferenc: Moszkva tér 2000 – elsők között. 1989-90-ben érettségizett nemzedék közérzeti filmje. Történetmesélő stílus, semmi flikk-flakk. ... Idénymunkás pincérkedés – előtte csinált egy ilyen dokumentumfilmet. Vidéki fiatalok megjelenítése. Karcagi cukorgyár.
Ez a 8 ember végzett a Simó-osztályban. A nemzedékből még van két másik ember:
Mundruczó Kornél Egy évvel korábban végzett, 3 filmet csinált már. Egyéni, stilizált. Termékeny alkotó: sok rövidfilmje van, nagyfilmekkel egyenértékűek. Nincsen nekem vágyam semmi – bizarr történet, sűrű szövésű történet. Prostitúció, homoszexualitás, szerelem. Végzetes szerelmi történet erősen stilizálva. Szociológiai tudósítás is: amit tudunk látunk de nem beszélünk róla. Karikírozza a hatalommal való szembenállást – groteszk álomjelenet a rendőrségen. Atmoszféra hatott leginkább. Testi kegyetlenség. Szép napok Még brutálisabb – megerőszakolós-gyilkolós jelenet. Béranyaság, kábítószer, etc. AFTA c. film ehhez kapcsolódik. Johanna c. nagyfilm, Jött egy busz MK kisfilm és a 2. Apokrif az Apokrif kisfilm sorozatból is előzmény. Speckó libretto – halálos betegeket gyógyít meg a szent, de a testével váltja meg a betegeket. Az orvosok vezetője szerelmes Johannába, de nem teheti magáévá. Film zenei világát sokan bírálják. Zárt katakomba-világ, kórház-stílus. Operafilm műfaja kikezdhetetlen. Indítás tömegbaleset dokumentumfilmes feldolgozással, aztán kiderül hogy csak gyakorlat volt.
P* Benedek Rengeteg (közelképek) Dealer (tempó és monotonitás), mindkét film markánsan stilizált. Fantasyt akar most forgatni rengeteg pénzből.
Ezek az alkotók a nemzetközi fesztiválsikereknek köszönhetően most is dolgoznak. Ez a magyar filmtörténet vége.
THE:END