Horizont Kutató Intézet, maxigas scripsit.
Elozo orara el kellett olvasni:
Descartes: Ertekezes a modszerrol TGM: A modszeres ketelkedes hatarai (Ertekezes a modszerrol regi kiadasanak eloszava.)
Minek kellett elolvasni ezt az iszonyat nehez szoveget, amit en is csak bizonyos pontjaiban ertek? Foleg bevezetokent?
Azert, mert nem ismerek mas szoveget (tul azon hogy nagyon szeretem ezt a szoveget, megmutatni, hogy vannak a magyar filozofiatortenetben ilyen szovegek) amibol erzekileg atelhetobben lehet valamit megerezni annak a valsagnak a meretebol es melysegebol, ami a 17.sz. gondolkodasat es kereit jellemzni. Patosza nagy mertekben tamaszkodik a szerzo elethelyzetere, fiatalos hevuletere es nagyotmondasi kenyszerere. A filozofia legilyenebb muve a Szellem Fenomenologiaja. Olyan konyvet akar letenni az asztalra, hogy ha leteszi akkor beszakad az asztal alatta, hogy most vagy soha, hogy ha most nem akkor a nala 5 evvel fiatalabb Schelling (1775) lesz az atyauristen.
TGM: jugoszlaviai praxisfilozofia melletti kiallas. De ez most nem fontos.
Descartes alapozza meg a modern tudatfilozofiat—pl. Husserl is a Kartezianus elmelkedesekkel kezdi. Angol barokk legnagyobb koltoje, John Donne egy metafizikus kolto. A metafizikus kolto terminus a 18.sz.-ban jelenik meg – annyit jelent, hogy “erthetetlenul bonyolult”. Majd csak T.S.Eliot fedezi fel ot mint nagy angol koltot.
John Donne: Anniversary – csak reszlegesen van magyarul. Elsotetul a nap, etc. – Ez az a valsag, amit meg kell haladni. Leibniz errol szol. Barokk oruletes patosza es erzelmi tultelitettsege is ebbol fakad.
TGM szoveg: kb. ugy kezdodik, mint az 5. szimfonia. “Az adottsag biralata nem adottsag”. Adottsag teologiai ertelemben all itt. Az a vilag, ami eppen rombadol, az olyan ertelemben adott, hogy “valaki adta”! Vagy legalabbis a skolasztika egesz rendszere erre epul. Egy meghosszabbitott emberi ertelemmel felmerheto modon ertelme van neki, rendje van. Kitol kaptuk? A Teremtotol. Van a Teremto es a teremtmenyek vilaga. Isten-Ember-Vilag harmassag: elvalasztom-e az embert a tobbi kreaturatol? Ha elvalasztom, akkor ez arra alapul, hogy o az egyetlen, akit a Teremto a sajat kepere teremtett. Ezert nincs zsido termeszetfilozofia, mert a termeszet erdektelenne valik a nagy hangsuly miatt, ami az alaki azonossagra tevodik. A ferences fordulat utan a Termeszetbol olvassak ki a keresztenyek Istent, nem a Szovegbol. Mindegyik a szovegertelmezes paradigmajan belul marad. Van egy ilyen konyv, hogy A vilag olvashatosaga. A termeszet, mint Isten Konyve.
Valami kozepkori szigetrol jovo kolto (ez a neve): “A vilag minden teremtmenye olyan mint egy konyv, vagy iras szamunkra, vagyis tukor”.
“Az adottsag biralata nem adottsag.” – az a kritikai vagy reflexiv viszony, ami most eloszor kritika ala vonja az egesz berendezkedest (pl. letezik-e?).
Descartes: minden problema nelkul el tudom gondolni, hogy a vilag sincs es en sem vagyok. Csak azt nem tudom elgondolni, aminek az elgondolasa azonnal onellentmondasra vezetne! Nem ugyanaz Descartes-nal az elgondolas es az elkepzeles. Pl. el tudok gondolni egy ezerszoget, de nem tudom – clare et distincte – elkepzelni. Elgondolni a kulonbseget egy 999 szogtol konnyu, elkepzelni szinte lehetetlen. Ugyanakkor nem tudom elgondolni, hogy vm egyszerre van es nincs! Nem biztos hogy a vilag igy van elrendezve, de a nyugati tipusu filozofia igy van elrendezve (Arisztoteleszi logika alapjan). Pl. elkulonult muveszetfogalmunk is ezert van, ami elkulonul a valosagtol – persze ezt jatsza ki a modern muveszet es muveszetelmelet (pl. Danto). Danto: modern szobraszat beepit hetkoznapi dolgokat. Radnotit abrazolo szobor by Varga Imre. Utcakoveken all Radnoti, amiket nem Varga Imre csinalt, de resze a szobornak. Danto: van egy macskaszobor, amit egy lanccal odakotnek egy rudhoz, hogy ne lopjak el. Ez most egy lelancolt macskaszobor, vagy egy lelancol macskat abrazolo szobor. Trempe d’oille – ennek a jatekosabb barokk valtozata. Illuzio. Pl. torott uveglapot szimulalnak sugaras toressel a festemeny folott, de az is a festmeny resze. Kinosan ugyel ra, hogy hol kezdodik a valosag. Keleti muveszet nem ugyel erre, mert nem az arisztoteleszi logikara epul.
TGM: hol van az a pozicio, ahonnan fel lehet vetni azt a kerdest, hogy ez a kozmosz nem olyan, mint a teologia tudja? Belekeveredik a reflexio onreflexioja – hogy arrol gondolkodik a gondolkodo, hogy le lehetne maskepp is irni, es hogy mert pont igy irja le. Letokokra kell itt rakerdezni. Honnan szarmazik ez a bizonytalansag? Nem filozofiatortetileg. Egyszeruen tortenelmileg kovetkezik be egy ilyen helyzet, amikor a kozepkor derus ontologiaja megserul. Minden skolasztikus filozofia belul maradt a vilagon, tehat immanens problemakkal foglalkozott. Egesz 17.sz. kuszkodik a kontingencia problemajaval, vagyis a veletlenszeruseggel, mint a vilag “rendezo” elvevel. Sokfele veletlenfogalom van. Pl. aminek nem ismerjuk az okat; vagy a varatlan esemenyek (pl. hogy fejemre esik egy tegla az ora utan), amiknek az elozmenyeiben nincs logikai osszefugges. Utobbi vagy Istentol elhagyott univerzum, vagy a tavolban osszefutnak a szalak. Szt. Lajos Kiraly hidja errol szol, hogy leszakad egy fuggohid, szornyethal 7 ember, es innen indul az egesz, hogy olyan elethelyzetben voltak, hogy betoltodott az eletuk. Ilyet a 17.sz. ota egyre nehezebb epiteni. Lehet, hogy nincs ertelme a vilagnak! Ennel talan egy fenyegetobb van: hogy van ertelme es az szant szandekkal rossz! Volt ilyen korai 2.sz.-i teologiai lehetoseg, a demiurgosz aki rosszindulatu es o teremtette a vilagot. Leibniz: ha Isten jo es mindenhato, akkor mitol van rossz a vilagban?
Ezen Descartes is elgondolozik: mi van, ha Isten vagy egy gonosz demon csinalja velem, hogy azt hiszem hogy a Cogito ergo sum egy bizonyitek. Azt mondja erre, hogy ez logikailag kikuszobolhetetlen, mert nem tudok kivul kerulni sajat okoskodasom eszkoztaran. Erre azt mondja, hogy akkor is velem jatssza a jatekait, es akkor nekem leteznem kell – tehat cogito ergo sum! A demon is letezovel jatszik. Ez santit.
Logikaval gondolkodunk, de bizonyos dolgokat nem tudunk kikuszobolni. Gorog filozofia geometriai alapjai innen jonnek, Descartes is ir “more geometrico” bizonyitast. Spinoza etikaja is “more geometrico”. Geometria axiomakra epul. Leibniz is almodott egy tokeletesen pontos filozofiai nyelvrol. Termeszetes nyelv amorf.
Lewis Caroll: matematikus, logikus, iro. Mit mondott a teknos Akhilleusznak?
3 kijelentes (egy szillogizmus): A B A & B > Z (Z A-bol es B-bol kovetkezik)
Teknos elismeri A es B igazsagat, de nem ismeri el egy C kijelentes igazsagat, hogy ha A es B igaz, akkor Z igaz.
Descartes cogitoja – retorikai szillogizmus: aminek altalanos kijelentese nem kimondott. Az altalanos kijelentes egybevag a hallgatosag eloiteleivel, vagy egyszeruen nem igaz.
A B C (Ha A es B igaz, akkor Z-nek is igaznak kell lennie.) Z
A B C (Ha A es B igaz, akkor Z-nek is igaznak kell lennie.) D (...) Z
Vege: Gadamer: semmibol nem lesz semmi – eloitelek nelkul nem lehet gondolkodni!
A skolasztikusoknal Isten az axioma, ami biztositja az ertelmet.
Leibniz legnagyobb problemaja, hogy egy nagy restitutiv kiserletben restitualja Isten univerzumat, raadasul probal hagyni szabadsagot es teret az embernek. Vagy kaosz van es szabadsag, vagy rend van es szukosseg.
Tehat innen lesz tudatfilozofia, amit talan Heidegger probal lerombolni. Innen kezdve az egyes ember kozeppontta valik, es nem Isten all a kozeppontban. Viszont ennek az egyes embernek meg a lete is problematikus. Hogyan lehet a letet megalapozni? Mint az Istenervek! Mi kovetkezik ezekbol? Mit oriz meg, es ennek mi a kovetkezmenye?
Descartes ugy csinal, mintha mindent elolrol kezdene. Tabula rasa. Mennyire johiszemuen? Megis megorzi a filozofiai hagyomanyt. Isten letet azzal bizonyitja, hogy nekunk van a vegtelen lenyrol valamifele kepzetunk. Az okozat nem lehet az oknal nagyobb, csak kisebb vagy egyenlo. Ezt ugy kezeli, mint a jozan esz torvenyet. Ez nem a jozan esz torvenye. Skolasztika torvenye ez. Egy csomo ilyen skolasztikus elemet felhasznalt. Dehat nincsen olyan, hogy tabula rasa. Nem lehet Uj Eletet Kezdeni. Rekurziv gondolkodas: visszavezet valamire. Skolasztikusok mindig Istenre vezettek vissza. Le-vezetes, aminek van egy kiindulopontja ott fenn. Egy alapszerkezete a filozofiai gondolkodasanak, amit szinten a gorogtol orokoltunk. Kierkegaard: “a filozofusok Istene” az, amit a pogany Arisztotelesz “mozdulatlan mozgatonak” nevezett, semmi kozosseget nem mutat Abraham es Jakob Istenevel, aki Abrahamnak igereteket tett! Pl. nincs benne moralis karakter. Rekurziv szerkezet tehat megmarad, csak a cogito lesz a vegpont!
Az egesz racionalista filozofia axiomaja, hogy nem lehet ellentmondas. Azt senki nem mondja meg, hogy miert rossz az, ha ellentmondas van. Skolasztikusok: “Tud-e az Ur akkora kovet teremteni, amit nem tud megemelni?” Eddig jut a skolasztika ennek a megkerdojelezeseben.
Ertekezes a modszerrol francia nepszerusito verzioja a Meditacioknak. Utobbinak van Descartes altal jovahagyott francia forditasa, ami nagyon nagy torteneti-filologiai ertek. Meditaciokat korbekuldte Hobbesnak, Lockenak, etc. Gassendi mondta ra, hogy “ambulo ergo sum” – jarok, tehat vagyok – ez mert nem jo? Mert a jarkalas az erzekelesen keresztul tapasztalodik. Az erzekek pedig megteveszthetoek. Akit melyebben erdekel: van egy hossz tanulmany errol. Valogatott tanulmanykotet az Atlantisznal. A gondolkodas tehat azert kituntetett, mert arrol nem erzeki a tudasom. Az elme benne kozvetlenul adott a maga szamara. Emlekezem, tehat vagyok talan lehet jo, vagy Akarok tehat vagyok is lehetne? Talan igen. Reflexios filozofia. Reflexio: etimologiailag mit jelent? Flektalo nyelvek az indoeuropaiak: szotovek hajlitgatva vannak. Flexio: hajlitas. Re-flexio: vissza-hajlas. Re-flektor visszahajlitja a fenyt.
Hegel a Fenomenologia elejen irja, hogy az ontudat szubjektuma nem egyseges. Persze a nagy rendszerben az ontudat megis egyseg.
Hogyan lehet univerzalis az En? Az adottsag mar van, mint ilyenre kell reflektalnunk (ez mar nem teologiai fogalom). Az adottsag reflexioja mar nem veszi adottnak az adottsagot. Leibniz is lehetseges vilagokrol fog beszelni! Ha semmit nem fogadunk el, mint Descartes, akkor csak a sajat letunk bizonyitott. Es a letem itt egy bizonyitas helyessegetol fugg! Mondja is Descartes, hogy lehet hogy androidok vannak az utcan. Szamomra az osszes kulso letezo nem elheto at olyan bizonyossaggal, mint sajat magam lete. Amit Descartes maga mond, az egy kinek-kinek vegigjarando ut, nem pedig tudomanyos igazsag! Tolem nem kaphatsz bizonyos tudast arrol, hogy te vagy, hiszen nem tudhatom. Ezert Modszer! Nem az eredmeny a fontos.
Innen folytatjuk, de olvassatok el az eddigieken kivul:
Alapveto Igazsagok Szuksegszeru es esetleges…
In: Valogatott filozofiai irasai
2006.02.27
Cognito ergo sum egy tobb tekintetben is problematikus dolog. Az egyik gond a referalt tanulmany szerint: 32 “kerdes azonban, hogyan lehet univerzalissa az En? Az adottsagot nem kapjuk tobbe, hanem mar eleve adottkent kell ra iranyulnunk. ha egyaltalan mar felmerul a ra vontakozo kerdes, az azt jelenti, hogy ez nem adottsag. az adottsag vizsgalata nem adottsag!”
“A kulvilag van-e?” – ez egy erdekes filozofiai kerdes. Husserl mondta, hogy a filozofus mindennapi eleteben gondtalanul hagyatkozik ra arra, hogy van vilag. Husserl erre azt mondta: “mindennapi beallitodas”. Azonban mindenkinek el kell gondolkodnia, aki komolyan akar gondolkodni, a let letenek miertjen! Azonban ezt nem lehet tisztessegen megoldani. Kant erre azt mondta, hogy ez a “filozofia botranya”.
Heidegger szinten nem tud erre igenlo valaszt adni, ezert azt mondja, hogy azert nem lehet rendesen valaszolni, mert rosszul van felteve a kerdes! Elofeltetelezi a tiszta onmagaban vett szubjektumot, aminek minden tapasztalata ontapasztalat. Minden mas tapasztalat kovetkeztetes eredmenye. Pl. fantomfajdalom: olyannak faj a jobb karja, akinek nincsen jobb karja. Tehat a gond az objektum-szubjektum szembenallasa. A “targy”: latinul objektum – szembevetes, nemetul Gegenstand – ellenallas. Tehat a nyelv a targytapasztalatot az en-vilag szembenallasara alapozza. Hogyan hozom letre a szubjektumot? Ezert hasznalja Heidegger az ember vagy a szubjekum helyett a Dasein-t. A Dasein eleve benne all a vilagban.
Szubjektum terminust is kritizalja Heidegger a Mualkotas eredeteben. A Ding, vagyis a dolog (!=targy) fogalom elemzesebol indul. Gorog hupokeimenon: “valami alatt fekvo” – a dolog, ami kore a tulajdonsagok gyulnek. Ott kezdodtek a bajok, amikor a gorog filozofiat latinra forditottak, tagonkent es etimologikusan:
hupo – keimenon (dolog) >>> sub-jektum (alany – szemely!)
Az indoeuropai mondatszerkezet: alany es allitmany feltetelezese. Azert ilyen a nyelvunk, mert adekvat modon kepezi le a dologszerkezetet, vagy forditva: azert gondoljuk a dolog szerkezetet ilyennek, mert a nyelvbol indulunk ki?
Leibniz: szuksegszeru igazsagokrol valo tetele innen indul ki. Analitikus (szuksegszeru) igazsag: amikor az alanybol bontom ki az osszes tulajdonsagait.
Amikor Arisztotelesz a Metafizikaban a szubsztancia fogalmat boncolgatja, akkor az egyik definicio az, hogy: allitasokat tehetunk rola, de masnak allitmanya nem lehet. Tisztan grammatikai osszefuggesekbol vezeti le, hogy mit jelent az o kozponti fogalma.
Dilthey irt egy magyarul is olvashato tanulmanyt arrol, hogy a kulvilag ismeretet hogyan lehet megalapozni, es abban az ellenallas tapasztalataban alapozza meg a kulvilag letet. Dilthey szamara az ember hatara a borrel hatarolt emberi test. Eletfilozofianak szoktak nevezni. Nem merul fel az intelligibilis belvilag es a korporalis kulvilag ellentete.
Heidegger azt mondja, hogy ezt hagyjuk: az a lenyeg, hogy mar benne alunk a vilagban. Csak visszalepes kovetkeztetessel letrehozni egy elozetes-hipotetikus szubjektumot. Maga a dolog vs. kezhezallo eszkoz.
Heidegger: a dolgok eloszor kezhezallo eszkozok, es csak az elmeleti reflexio teszi oket puszta dologga – amikor elkopnak, akkor tudnak magukban megjelenni! A diszfunkcionalis, regi dolgokat muzeumban mutogatjak esztetikai targykent. Teologiai osszefugges: a vilag egesze is lehet eszkoz, amennyiben Isten eszkoze.
Az ent tehat le kell vezetni sajat reflexiojabol: ami modszertanilag elso, ontologiailag nem. Tehat egy mar letezonek kell letrehozni ugyanazt a letezot. En – olyan koznev, ami tulajdonnevkent mukodik. Wittgenstein Pszichologizalas: a gyerek is arra kivancsi, mire jok a dolgok, illetve o is harmadik szemelyben kezd el beszelni onmagarol.
Descartes: Diszkurz – ebben van a CES. Nem megoszthato tudas – parbeszedben jon letre? Misztikus igazsag.
Metodosz – gorog “ut”-bol. Jarhato ut, amin mindketten vegigmegyunk. Fontos az europai kulturaban: Jezus-Descartes-Heidegger. De Benjamin azt mondja, hogy a modszer: a kerulout. Benjaminnal ennek a personifikacioja a csatangolo, a flaneur. Aki valamit korbejar, ahelyett, hogy valahonnan valahova eljutna.
Modern filozofia szuletese nem mas, mint az ontudat szuletese – es nemcsak a reprezentacio szintjen, hanem ezt a feladatot is tuzi ki az osszes resztvevo szamara! Tehat szubjektumteremto.
TGM egeszen fantasztikus egy ponton: (innentol az episztemologia atcsuszik imperativba, vagyis etikaba).
Megvan az Agostonnal is az etika es az ontologia kettossege es azonossaga? Descartes-nal is van egy elethelzet amibol kiindul a filozofiai reflexio.
A dialogus utan az oneletrajz lesz az uralkodo. Traktatus: hideg es szemelytelen.
Szt. Agostontol Descartig: ahogyan a filozofiai igazsag atveszi a vallasi igazsag helyet. Mufaji vetulet. Hadrianus kora: interregnum a tavozo es eljovo Isten kozott – sajatunkra emlekezteto emberi vilag. Mar nincsenek antik istenek, meg nincs kereszteny Isten.
Visszaterve:
Az en lehetseges pozicioja a kritikai ertelmisegi pozicioja! TGM es kb. mindenki a 70-es evekben: az egyetlen lehetseges pozicio a kritikai pozicio.
DE a dolgozat cime: A modszeres gondolkodas hatara. Minden ketsegbevonhato, es ketsegbe is vonnak: evidenciahoz vezet ez, onmagunkhoz es a szabadsaghoz. Addig ketelkedhetek, amig ketes a poziciom! A ketelkedes megall, ha valami abszolutumra talal. A modszeres ketelkedes modszereben nincs ertelme ketelkedni! Formallogikai problema: minden ilyen totalis kijelentesbe bele lehet kotni. “Minden kretai hazudik.” Bertrand Russel oldja meg. Onreferencia kizarasa – Borbely paradoxon: “mindenkit meg kell borotvalnia, aki maga nem borotvalkozik; es senkit, aki maga borotvalkozik”. A paradoxon lenyege az onreferencia: magat meg is kell borotvalnia, meg nem is kell megborotvalnia.
TGM: ha nem vonjuk ketsegbe a modszeres ketelkedest, akkor nem teljesitettuk, ha ketsegbe vonjuk, akkor nem teljesitettuk. Osszefolyik az ontologia es az etika. Vagy ki kell zarni a szabadsag (modszeres gondolkodas) terebol az etikat! Vagy Spinoza Etikaja, amiben a filozofia egesze az etika terepe lesz.
Leibniz: irracionalis szamok (pl. gyok 2) – nincsen eszkozunk ra, hogy leirjuk, hogy pontosan mennyi.
Somlyo: “Sok ev utan eloszor most ertettem ezt meg:” csak onmagamat hozom letre, de hozzam kepest az osszes tobbi felfuggesztheto, illetve kovetkeztetes altal jon letre. De Descartes azt gondolja, hogy ha van egy biztos pont, akkor visszabonthato a vilag.
TGM: “Az adott most valt vegso modon passzivumma” – az embertol fugg tehat a lete! Regen persze Istentol fuggott.
Bloch a Termeszet “enklave az ember birodalmaban.” A Vatikan enklave Olaszorszagban. Tehat a termeszet csak azaltal van, hogy az ember letezove teszi – nincs mar fuggetlen kijarat a tradicionalis ontologiai szferara. Ez ettol meg melyseges hubris. 20.sz.-ban elkezdenek arrol gondolkodni, hogy nem veszelyes-e, ha azt gondoljuk hogy mi vagyunk az urai. Ma mar ez kezd megkerdojelezodni tehat, de a 19.sz.-ig ezt gondoltak. A romantikusoknal es szentimentalizmusban kezd ez felborulni. A bennunk levo termeszet problemajaban kezdi a visszahoditast.
Ennyit TGMrol.
A dolgok hierarchiajarol
IDEA (Begriff - fogalom/kepzet/percepcio/representatio)/ \obscuro clara
(ismeretlen) (ismert, azonositani tudom: "vilagosan" felismerem)
(de hat)
/ \confusa distincta/ \incompleta completa
(nem teljes) (teljes)Obscuro: a kepzetlen ful nem tudja szetvalasztani a hangszereket a zeneben.
Leibniz: Metafizikai ertekezes -zavaros ismeret: felismerem, de nem tudok szamot adni a megkulonbozteto tulajdonsagairol! vilagosan tudjuk, hogy jo a zene, de nem tudjuk miert! -hatarozott: ha viszont meg tudom magyarazni, akkor analitikus, disztinkte. Ermevizsgalo probai es ismertetojelei. Pl. az arany csak kiralyvizben oldodik. Fokozatai vannak, mert a definicio fogalmait is zavarosan vagy tisztan ismerjuk. -completa -incompleta
Van meg adekvat es nem-adekvat ismeret, de ezt most nem keverjuk bele.
—
Ez a “je ne se quoa” – izlesiteletben anelkul vezerel engem, hogy meg tudnam mondani a kriteriumokat. Somlyo: Mint az integral. “Petit percepcio”: erzekeljuk, de nem analitikusan – ez a zenekari hangzas egyes hangszereinek hangja. Pl. mi kulonbozteti meg a ferfiarcot a noi arcrol? Meg lehet ezt irni programban? Mindenesetre eleg nehez! Disztinkte tudas kene hozza! Hogyan lehet kibontani a vilagot? Clare, distincte, es completa!—completa csak Istennek van.
2006.03.06
Leibniz gondolatvilaganak rekonstrukcioja
Egy nehez szovegbol kezdjuk. A rendszer kiindulasa es alapveto strukturaja. Szamarvezeto: Deleuze egyetemi eloadasai a nyolcvanas evek elejerol – problemakozpontu elemzesek.
Alapveto igazsagok c. szoveg
Azonossagtetel: A = A
Ez belathato modon egy szuksegszeru igazsag. Ketfelek is lehetnek ezek a tipusu allitasok.
1. Identikus es reciprok. “Haromszog az haromszog.” Szubjektum es predikatum azonos, vagyis felcserelheto.
2. Identikus inkluziv. “Haromszognek harom oldala van.” Ez nem felcserelheto, de nemi gondolkodassal belathato, hogy az alanyban benne van az allitmany. Kibonthato. Analitikus igazsagok kanti modjan: “Testnek kiterjedese van.” (Kant a sulyt mondja, de az mar nem igaz, mert ismerjuk a sulytalansag allapotat.) Resz-egesz logika.
Az allitmany tehat, vagyis a kovetkezmeny, mindig benne van az alanyban, vagyis az okban. A priori bizonyitas. Ez pedig igy van minden igaz allitasnal.
Csak analitikus igazsagok vannak.
Az alanybol kibonthato minden ravonatkoztathato igaz allitas. “Az elegseges alap elve.” Semmi sincs ok nelkul, semmi hatas nincs ok nelkul.
Nem a haromszog anyagi mivoltabol, hanem a haromszog fogalmabol bontom ki. A fogalom hagyomanyosan az altalanositassal szokott kapcsolatba lenni. Viszont akkor pl. az ember fogalom, es akkor minden emberre ugyanazokat az allitasokat tehetnenk.
-
Leibniz fogalom fogalma nem altalanos, hanem egyedi! Minden letezonek van egy fogalma. Pl. Iulius Ceasar. Minden Ceasarral tortent dolog kibonthato belole. De nem mindenki tudja kibontani. Mi csak tortenelmi igazsagokkal rendelkezunk. Aki viszont birtokaban van Ceasar fogalmanak, az elore tudja, hogy C szuksegszeruen at fogja lepni a Rubicont. Isten lesz ez a szemely.
Monasz ennek az individualis fogalomfelfogasnak a hordozoja – egy egyedi fogalom. A monaszok individualisak es vegtelenul sokan vannak. Semmi sincsen ok nelkul, tehat mindennek van oka. Az ok es az alap kulonbozik.
Kerdes: Leibniznel vannak-e univerzalis fogalmak? Es ha igen, akkor az EMBER-bol levezetheto valami?
Valasz: Nincsenek. Minden fogalomnak meg kell felelnie egy szubsztancianak. Metafizikai letezok azert monaszok. A monasznak nincs kiterjedese – ezert beszel Leibniz az atomok ellen, mert azoknak van kiterjedese, valamint csak numerikusan kulonboznek egymastol. Ezzel szemben minden monasz kulonbozik a tobbitol.
Ez a fogalom nem emberi mentalis kategoria – ez Isten elmejeben muxik. Esszencia es egzisztencia – van-e Isten fejeben vagy nincs. Szubsztancia es predikatum. Isten a szubszanciak kozul nem mindet ruhazza fel egzisztenciaval – ezert vannak lehetseges vilagok. Tehat a lehetseges vilagoknak van fogalma, viszont nincsen egzisztenciaja. Leibniz Isten-felfogasa nagyon hasonlit a 18.sz. muveszfelfogasara: ez a zseni! A vilagleiras leibnizi eszkoztara a 18.sz.-i mu leirashoz hasonlit, amit az esztetika megszuletese termel ki.
16.sz.-ban viszont tok maskepp gondolkodtak. Persze nem a muvek voltak kulonbozoek, hanem a roluk alkotott kep. A mu, mint kimerithetetlen intenciok tere (belso vegtelenseg) – romantikus felfogas. Azota is muxik. Ez alkalmazhato ettol meg elobbi muvekre. Mondjuk nem feltetlenul mindre – bizanci ikonok gondot jelenthetnek.
Kerdes: ha Isten letezese idon kivuli, akkor hogy merulhet fel benne gondolat, hiszen az maga egy esemeny?
Valasz: jo kerdes. Leibniz az idon kivuli Istent ugy kepzeli el hogy idoben gondolkodik. Ez tenyleg gond. A hatarozathozatalnak punktualitasa van – van egy allapot, amikor meg nem hatarozott, es utana van egy allapot amikor hatarozott.
A romantika zsenikepe viszont nem tudja kimeriteni a muvet, tehat megsem teljesen olyan mint Isten, hiszen a termeszet mukodik benne. Oscar Wilde: “A zseni mindig felszeg, hiszen nem tudja, mit fog mondani a kovetkezo pillanatban.”
Pinter: Haydn Mozart-szonataiig barkit meg lehet tanitani zongorazni.
Visszaterunk a szoveghez: 162.old. Semmifele hatas ok nelkul. Mi az az ok, es mi az az alap? Elegseges alap elve: raison sufficant! Ok: fizikai ok. Alap: metafizikai ok. “Az egyedi szubsztancia teljes es tokeletes fogalma magaban foglalja minden allitmanyat.” Ehhez hozzatartozik minden a vilagaban letezo teny. Ceasar fogalmabol levezetheto akar a vilag keletkezese is. Ezek persze a priori logikai osszefuggesek, amiket mi a posteriori modon tortenetileg ismerunk meg.
Erdely Miklos: A posztneoavantgard magatartas jellemzoi
Laplace demon. Egy szigoruan kartezianus determinisztikus vilagkep – billiardasztal. Feltetelezunk egy olyan lenyt, akinek korlatlan matematikai kepessegei vannak: vegtelen muvelet nulla ido alatt, valamint ismeri a vilagban levo osszes dolog allapotat egy adott idopillanatban. Akkor ismeri a multat es a jovot is.
Irracionalis szamok: allitas egy primszam, allitmany egy osztas egy masik primszammal. Kijon a pi, ami egy olyan hosszu szam, hogy nem is latjuk a veget.
Isten meg csak nem is a valodi vilagot ismeri, mert akkor engednie kene valaminek hogy egzisztaljon, hogy itelni tudjon rola, hogy ad-e neki realitas. O a fogalmat ismeri, es abbol kibontja.
Kerdes: Az individuumfogalmak valojaban vilagfogalmak? Tehat minden allitasban a konkret individuum az alany?
Valasz: Pontosan. Mindig minden monasznak percepcioja van, ami nem eszleles, hanem reprezentacio. Ezert kulonbozik minden monasz. Benne a vilag elore meghatarozott reprezentacioja zajlik.
Monasznak van entelekheiaja, vagyis percepcios semarol percepcios semara megy at, es kozben tokeletesedik. Pl. ismert dolgokat tisztan megismer, etc.
Nem a monasz van, es van neki percepcioja, hanem o maga a percepcio.
Az egyetemes ok minden vilagegyetem mogott: Isten. Egy szubsztancia valtozasat a tobbi vilagban is valtozasnak kell kovetnie, hiszen a kozponti ok valtozott meg. Szigoruan metafizikai ertelemben egyik sem fejt ki hatast a masikra.
Az anyagrol itt meg nem beszelunk.
Komposszibilitas a vilagokon belul: bizonyos dolgok nem kepzelhetoek el bizonyos masik vilagokban.
Az elegseges alap nem Istentol fugg, hanem Isten fugg tole! Pl. nincs ures ter vagy puszta ido – ezek nem szubsztanciak. Mert akkor fel kene venni Istenen kivul meg ket vegtelen szubsztanciat. Leibniz-Clarke levelvaltas. Leibniz: ezek nem onallo letezok, hanem rendek. Nem lehet az ido homogen, egymastol csak numerikusan kulonbozo idopillanatok osszessege. Ha igy lenne, akkor nem lehetne elegseges okot rendelni ahhoz, hogy Isten mert ott es akkor teremtett azt. Istennek is kell marpedig lennie elegseges okanak, hogy teremtsen.
Kiterjedes, mozgas, maguk a testek nem szubsztanciak, hanem igazi jelensegek. Test es szubsztancia sem nem keletkezhet, sem nem tunhet el, hacsak nem teremtes vagy pusztitas utjan. Nincs halal, csak osszehuzodas.
Spinoza levelezese es lila: Isten kulonfele szubsztancialis vonasai egyik mondatban, a kovetkezoben meg a saletrom.
Test-lelek parhuzam – Isten az orasmester, aki egyszerre inditja el a kettot, es azok parhuzamosan mozognak.
Szabad akarat
Ha Judas teljes fogalmaban benne van az, hogy el fogja arulni Jezust, akkor tkp. nem bunos. Aki nem valaszthatott, az nem bunos. Ez Leibniz nagy problemaja. Isten engedte, hogy letezzen a bune – mert elore latta, hogy ebbol a bunbol nagyobb jotetemenyek fognak fakadni. Isten, mint az Isteni szinjatek iroja.
Kerdes: Ha a fogalmabol kibonthato vele kapcsolatban minden, akkor az is benne van, hogy Isten engedi-e majd letezni?
Valasz: Az egzisztencia nem predikatum, nem allitmany. Ezert minden allitmany korebe nem tartozik bele. Az europai logika torteneteben alapveto problema Kantig, hogy mit kezdunk a “Minden sarkany zold.” tipusu allitasokkal? Kant: “ez az asztal fekete” – ez ket allitas. 1. “van egy asztal”. 2. “az asztal fekete”. “Van olyan hogy Peter, es Peter szemuveges.” Ez megtorpedozza az ontologiai Istenervet. A Mester es Margarita elso oldalai.
THE:END
jovohet: szuksegszeru es esetleges igazsagokrol.
2006.03.13 TILOS
—-——-
2006.03.20
Szabad akarat Leibniznel – a felev kulcsproblemaja
A modern ertelemben vett europai muveszetfogalom kulcsa ugyanez a kontingenciafelelem, hogy a vilagnak nincs kozepe: zart keretek kozott olyan rendek szimulacioja, ami nem biztos, hogy a kereten kivul is megtalalhato. Egy szonett igen biztonsagos dolog.
Leibniz univerzuma kifele es befele is vegtelen: minden egyes monaszban benne van az egesz, tehat a vegtelen. Igy tehat vegtelen onmagaban is, valamint vegtelen dolog van a vegtelenben. Leibniz legfobb empirikus kiindulasi pontja a mikroszkop felfedezese. Tavcso mar a reneszanszban volt, es mar ott is alapmetafora. Mikroszkopot most fedeztek fel. Monasz mintaja az emberi leny (vagyis eszes).
Monaszok: 1. percepcio es entellekheia (torekves). Utobbi azt hatarozza meg, hogy milyen mas percepciora akar atmenni. 2. emlekezettel is bir (korabbi percepciora). Lelekszeru monasz, pl. Allat. 3. szellem: emlekezik es tudataban is van – appercepcio – eszes emberi ertelem.
Ha a monasz befele vegtelen, az majd tetszik a romantikusoknak. Novalis: “Ezen a foldon nincs mit keresni mar – telt a fold, ures a vilag.”
A Reneszansz a kulsore koncentral, a Barokk a belsore. A barokk a valtas az introvertalt tipusbol and extraovertalt tipusra! Pl. pszichoanalizis.
Miert fontos a barokk? Benedetto Croce (1930k): Mi a barokk? “A Barokk a rossz izles”
Egy kozepes reneszansz kep szep, egy kozepes barokk kep rossz.
A belso nem a vizualitas szferajaban van – a barokkot egy csomo intelligibilis (=nem lathato) dolog erdekli. Azt nehez megfesteni! Az abrazolhatatlant akarja abrazolni. Valamit el akar magyarazni, meg akar gyozni, nem targyilagos, lenyege a RETORIKA. Erzelmi benyomasra es a meggyozesre koncentral, nem pedig a tudasra. Leibniz is ilyen: rendezett vilag, minden meghatarozott harmoniaban van – ezt akarja elhitetni, akarmilyen tudomanyos eszkozokkel el.
Wolffrin: Muveszettorteneti alapfogalmak – mellerendelo es alarendelo szerkesztesmod (Leibniz). Isten es az ember viszonya ugy jelenik meg, mint az uralkodo es az alattvalok kolcsonos megnyugvasa. Pl. 52.old. Az emberek jobban kifejezik Istent, mert tudatuk is van. Ezert a lenyek nagyobb mertekben vannak Isten dicsosegere. Ez a kapcsolat szemelyesen erinti ot. Kozossegre lep velunk, mint a fejedelem az alattvaloival. Ebben specko a kereszteny Isten: kolcsonos moralis viszonyban vannak! Szovetseg. Az antik istenek meg nem tudnak ilyet. A monoteista istenek ra vannak utalva az emberre. Hogy ne legyenek egyyedul.
Metafizikai ertekezes felveti az emberi szabadsag problemajat, es aztan kihatral belole. Nem lehet megoldast talalni ra.
-
Egy maradek a percepcio fogalma
Az egesz ismeretelmeletnek mik a keretfeltetelei? Ezt az Ujabb ertekezesekben mondja meg, de az nagyon hosszu. Valoban vizualis karakteru dolgokkal dolgozik. Tudas es vizualitas melyen osszefuggnek. Arisztotelesz allitasa ellen: van-e valami az ertelemben ami korabban ne lett volna az erzekekben? Vizualis metaforika: ember feje sotetkamra, ami kepeket vetit az agynak. Ezek az ideak. Ez egy alap metafora az europai gondolkodasban. “Innate” (eleve a belsoben letezo) eszmek nincsenek Locke-nal, sot, sik ernyo van, tehat torzitatlan kepek. Leibniz viszont azt mondja hogy redozott az elme, ezert sajatosan torz a kep (faj vagy egyed specifikus), valamint a belsore vonatkozo informaciok belulrol szarmaznak! Deleuze Leibniz konyve a “redo” fogalmara epul. Explicate – plika (redo) – kiredozes. Implicate (beredozom). Duplicate (megkettozom a redot). Kihajtogatni a dolgokat, mint a papirrepulot. Leibniznel arrol van szo raadasul, hogy befele es kifele is vegtelenul redozott a vilag. Belso redozottseg kerdese a Barokkban: San Calvino templom – egyetlen ovalis formai alakzatra epul. Tehat egy otlet hierarchikus variacioinak a sora az, ami muve rendezodik. Ez az ismeretelmeleti modell melyen a vizualis modell all.
paper Jovo heten a testet vesszuk es az anyagot. Olvasni: De Volderhez irott levelek, Platon: Timaiosz, kulonosen a Kora fogalma. A demiurgosz megalkotja a vilagot az ideak mintajara. Lehet ugy jatszani a klasszikus ertelemben vett oppoziciot, mint az ontoforma es a homok, de ha meg nincs vilag akkor mi tolt bele a formaba. Leibniz “szubsztancialis formaja” az nem fizikai, hanem logikai.
Lesz majd Calderon: Az elet problemaja.
-
Jegyzet.
GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ: VÁLOGATOTT ÍRÁSAI
Metafizikai értekezés
25 Valoban, a vilagon semmi mas nem erhet minket, mint gondolatok es percepciok, gondolataink es percepcioink viszont elozo gondolataink es percepcioink kovetkezmenyei.
Szuksegszeru es esetleges igazsagok: az esetleges, aminek az ellentete ellentmondas. Isten mindent tud elore, mi semmit: az a priori igazsagokat megismerhetjuk, de azt nem hogy Isten mikor fuggeszti fel oket csoda utjan (minden szabaly csak Isten szokasa paper), az a posteoriori igazsagokhoz meg nincs eleg kapacitasunk es eroforrasunk hogy vegigszamoljuk oket.
Platon visszaemlekezes tana: az ideak megvannak a fejunkben, csak meg nem kifejtve gondoljuk el azt, amit majd kesobb gondolunk.
Mert a boldogsag ugyanaz a szemelyeknek, mint a tokeletesseg a tobbi letezoknek.
NEM VOLT MULT ORA
2006.04.03
Egy fennmarado lenyeges leibnizi kerdes: metafizikai alombol hogyan lesz materialis vilag? Hol a test es a kiterjedes – ez eleg nehezen ertheto problema, es Somlyo sem erti. Latszat.
Vilagos, hogy ez egy antikartezianus gondolkodo. Leibniznek rettenetesen monoton a kartezianus vilag: csak kiterjesztett szubsztancia es gondolkodo szubsztancia van, meg talan Isten. Spinozanal csak egy van – ez a legredukaltabbb forma. Leibniz a masik vege: nala vegtelen szubsztancia van, amik vegtelenul kulonboznek egymastol. Operacionalitas es leegyszerusites van Descartes-nal: o mukodtetni es operalni akarja. Kiterjedes menten kezel mindent – ezt lehet matematikailag modellezni. Allitolagos Hegel hely: “Minden bonyolult kerdesre van egy attekintheto, egyszeru, es minden bizonnyal hamis valasz.” Leibniz organikus gondolkodo: azon fundal, hogy mert van 10.000+ fele lepke azon tul, hogy Isten oromet leli a sokfelesegben. Ezert nehez operacionalizalni, es gyanus eszkozoket kell alkalmazni – pl. a prestabilizalt harmoniahoz.
Tehat hogyan kepzeli az anyagot: De Volder holland filozofushoz irt levelei. Csak Leibniz levelei vannak benne a kotetben, de azert rekonstrualhato a dolog. Sokfeleseg kerdese, valamint hogy mert nem elegseges a kiterjedes fogalma a filozofalashoz?
250. oldal – a testek NEM csak modalisan kulonboznek egymastol, tehat hogy az egy minoseg, a kiterjedes szamtanilag hogyan oszlik meg. A kiterjedes az alap. Ket egyedi szubsztancia nem lehet egyedi, ha csak mennyisegileg kulonboznek.
Kvantifikacio Wittgensteinnel? paper
Harom het mulva mar a BAROKK lesz a tema. Ott a mualkotas azt jelenti, hogy nem lehet hozzatenni vagy elvenni belole! Semmi folosleges nincs benne, es nem is hianyzik belole semmi. Ez művészeti áganként változó lehet: Balassa Péter szerint a barokk concertoknak meg nincs mualkotas jelleguk ilyen ertelemben, tehat nem zartak. Egy Vivaldi hegeduverseny kozepso tetelet ki lehet cserelni egy masik Vivaldi hegeduverseny kozepso tetelere. Haydn szinfonia tetelei koze valami konnyebb kozjatekot tettek az eloadasokon. Beethoven szinfoniaknal mar ez fel sem merul.
Leibniz: egy juhnyajbol meg el lehet venni juhokat, de meddig? Aggregatumok problemaja. Elolenyek osztalyait egy kozponti monasz szervezi meg organikus egysegbe. A gep problemaja: leibniz szerint a gepezet “nem vegtelenul redozott”. Az organikus letezok befele vegtelenek. Mechanikus gep, mint az organikus eloleny metaforaja: a tudomanytortenet addig tud elmenni, ameddig az alarendelt diskurzusok kiterjednek.
Kvantifikacio Wittgensteinnel? paper
William Harvey (17.sz.) Karoly kiraly haziorvosa volt (akit majd Cromwell lefejez). Nagyverkort kidolgozza. A kisverkor mar ismert: Szervet Mihaly ismerte fol, aki egyebkent orvos volt – mi hitvitazokent ismerjuk, akit Kalvin megegettetett mint eretneket (16.sz.). A nagyverkor nem erdekelte, mert az teologiailag nem volt erdekes. Szerinte a ver es a levego reszecskeibol lesz az elet, amikor talalkoznak.
Aramlo folyadekok – Bertolli, etc. – elmeletevel (pumpa-csovek-szerepek) mindent leirt Harvey, de kemiailag nem volt eleg tudas ahhoz, hogy vad hipoteziseknel tobbet mondjon. Leibniz anelkul gondolkodik, hogy korrekt termeszettudomanyos apparatusa lenne hozza, viszont valamit eleg pontosan erez.
Alaptetel: megkulonboztethetetlen dolgok azonossaganak tetele. Ez Danto modszertani jateka. Vagy Erdely Miklos azonossag-vizsgalatai.
Szubsztancia egy aktiv dolog, materialitas pedig passziv. Nem a kiterjedes az anyag fo tulajdonsaga, hanem a passzivitas. Szubsztancia-anyag viszony az aktivitas-elszenvedes viszonya. Altalanossagban tehat Descartes csak a nem-teljesen elvont fogalmakkal el, mint a matematika-geometria fogalmai. Leibniz szamara az igazi elvont fogalmak egyeniek. Leibniz igazi fogalmai egyeni fogalmak. Nem-fogalmakat, mint pl. az ember elfogadja es hasznalja, de a szubsztanciak eredeti fogalmainak a tulajdonneveket tartja. “A termeszet a nem-elvont fogalmakat (mint az ido vagy a vonal) nem ismeri el.” Ezeknek nincsen realitasuk, csak puszta potenciak.
Alaptetel: ter tokeletes kitoltottsege. Nem lehet tokeletes vakuum.
Passziv tomeg modosulasai: vegtelen szubsztancia van ami kitolti a vilagot es se nem pusztul se nem keletkezik. Entelekheia: szubsztancia legfobb vagya: tokeletessegre torekszik. Ez egy erokent van elgondolva. Tartozik hozza test, de szigoru ertelemben nem ez mozgatja. Entelekheia aktiv ero, szemben a mozgato passziv erokkel.
Fenomen: latszolagos fizikai vilag – a test puszta latszat. “Nezetem szerint sohasem keletkezhet vagy szunhet meg szubsztancia.” Az egesz eloleny ugyanolyan elpusztithatatlan, mint a vilagegyetem – eszelos kovetkeztetes. Leibniz szerint az elolenyek halalukkor visszahuzodnak egy kis magba, hogy majd elojohessenek.
Francis Jacob: Preformacio vagy epigenezis? 18.sz. egyik legfontosabb tudomanyos vitaja. Preformacio – minden egyes lenyt a maga strukturalis valojaban a teremteskor Isten megteremtett. Homonkulusz hordozza a stukturat: az ivarsejtben ul egy kicsi emberke, akinek mar csak nonie kell. Raadasul van mar benne ivarsejt is, amiben masik kis emberke van. Epigenezis – valamifele kifejlesben gondolkodnak.
Derivalt erok azok, amikkel a fizika foglalkozik, amiknek nincs helyuk. Tomegekbol es sebessegekbol szarmaznak, derivatumokra, vagyis jelensegekre vonatkoznak. Materia secunda: masodlagos anyag, mint jelenseg.
Test tehetetlensege: az passzivitas! A tomeget passzivitaskent gondolja el. Viszont a jelensegekre es a derivatumokra is ervenyes, hogy nem egyik test hatarozza meg a masikat, hanem tkp. sajat erejenel fogva pattan vissza a targy. Mint a pszichologiaban a nature/nurture vita: csak a neveltetes alakitja a tabula rasa embert, vagy az eleve meglevo adottsagok bomlanak ki a kulonbozo korulmenyek hatasara?
HIERARCHIA
- Eredeti entelekheia, vagyis a lelek. - Materia prima: maga az eredendo anyag, vagyis a passzivitas - Az elobbi kettot egyben tartalmazo monasz (aminek tehat van aktivitasa es passzivitasa). - Materia secunda: tapasztalhato jelenseg-resze, kiterjedese - Testi szubsztancia, ami a gepezeten uralkodo monasznak koszonheti egyseget.
Materia prima mar Timaiosz c. Platon dialogusban is van. Demiurgosz tekintetet az orok ideakra vetve megteremti a valodi anyagi vilagot. Tritongeusz – nem intelligilis es nem erzeki. Derrida sokat beszel rola, mert nem illik a dualitasba. Minden keletkezonek o a befogadoja, mint egy dajkaja – vagyis maga a passzivitas. Derrida itt a pszichoanalitikus es szexualis metaforarendszert elemzi egyebkent. A befogado anya, a mint apa. Amiben a lenyomat keletkezik, csak akkor teljesitheti be celjat, ha hijjan van a vegtelen sok mintanak (specifikumnak), amit majd be kell fogadnia. Ez a puszta semlegesseg vagy passzivitas. A kenocs matrixa nem lehet illatos.
paper MOST EL KELL MENNEM AP-t VENNI A BOSNYAK TERRE :(
-
2006.05.15
Utolso hivatalos ora. Elvileg szemcsi. Majusban kell belole jegy. Masfel het van meg. Dolgozat vagy szobeli beszamolo. Dolgozat szoveg-kotott, egy leibnizi problema elemzese!
VIZSGAIDOPONTOK
Dolgozat hatarido: 26. (pentek) 12:00, jegybeiras 30. (kedd) 10:00 Szobeli vizsga idopont: 26. (pentek) 10:00, 31. (szerda) 10:00
/VIZSGAIDOPONTOK
BACK TO BUSINESS…
Termeszet es kegyelem (1714 – kesoi, kesobbi csak a monadologia 1915-bol). 10. pont: “Isten a leheto legjobb tervet valasztotta, amiben a legnagyobb foku valtozatossag parosul a legnagyobb renddel, a leheto legjobban hasznalta ki a teret es az idot, a leheto legnagyobb hatast hozta letre a legegyszerubb eszkozokkel. A legtobb jot osztotta szet a vilagegyetemben, amit csak a vilag megenged. Isten ertelmeben tehat mindenek letezesre torekszenek..” Itt latszanak a legjobbsag szempontjai. Pl. valtozatos onertek – ezert van rossz a vilagban! A valtozatossag nagyobb ertek, mint a josag! Leibniz: miert van inkabb valami, mint semmi? Erre a kozepkori metafizika valasza az, hogy a let onmagaban nagyobb ertek, mint a nemlet. An-archia: elegseges alap totalis hianya mint a dekon. Muveszeti kijelentesek is ezek: okonomia es kompozicio kerdesei. Akkor jo a mu, ha a legnagyobb valtozatossagot a legkevesebb eszkozzel hozza letre. Terido: mint Arisztotelesznel. Hatas: barokk retorika-szeru celja, ami nincs kapcsolatban a filozofiaval es a tudomannyal. Ez nem filozofiai szempont, hanem retorikai, vagyis barokk. Viszont nincs ennel melyebb esztetikai szempont: katarzal vagy sem? A vilag eseteben ezt elege furcsa feltenni? Esztetikai okonomia, a hatas felol elgondolva. Optimalizacios szempont: az egyik dolog lete a tobbi dolog leten mulik! Komposszibilitas problemaja. A tenyleges vilag elemei nem potencialisak (mint a lehetseges vilagoke), hanem realisak. Legjobb vilag: nem a szabad es osszehasonlitas nelkuli felsofok, hanem a lehetsegesek kozul a legjobb, ami miatt megkerulhetetlen, hogy legyen benne rossz. Elegseges alap elvet es az ellentmondas elvet belattuk, hogy Istenre is vonatkozik. Nem tud ugyanabban az aktusban egyszerre teremteni es nem, illetve mindig jo okkal cselekszik (nem pl. a diszpozicioja szerint).
Az egesz felev titkos celja: azok a kezenfekvo esztetikai fogalmak, amik a 18.sz.-tol uraljak az irodalmat, azok a leibnizi metafizika tisztan metafizikai erveinek a leszarmazottai. Itt szuletett meg az esztetika fogalomkeszlete egy metafizikai szokeszletbol, amit Leibniz talal ki, Wolf szisztematizal es Baumgarten vezeti be az esztetikaba, mint annak metafizikai alapjat.
Maganvelemeny: zsenialis barokk mu, amirol a barokk jegyei leolvashatoak. * templomrol van szo. Az alkotó megcsinálta, amit Isten: leheto legjobb tervet valasztotta, amiben a legnagyobb foku valtozatossag parosul a legnagyobb renddel, a leheto legjobban hasznalta ki a teret es az idot, a leheto legnagyobb hatast hozta letre a legegyszerubb eszkozokkel. A legtobb jot osztotta szet a vilagegyetemben, amit csak a vilag megenged. Isten ertelmeben tehat mindenek letezesre torekszenek... Barokk meghatarozoan alarendelo: terbeli centrum (szemben a Reneszansszal).
1. pelda
Boromini(?): San Carlo alle Quatro Fontane (1640k.) – negy kutnal talalkozo San Carlo templom. Nepnyelven San Carlino. Kereszt alaprajzu, aminek lekerekitettek a sarkait. Ket ovalis talalkozasa. A barokkban a homlokzat nem a belso teret abrazolja – mint a monasz, ami egy kulsotol fuggetlen belso, vagy forditva. Ket emeletes homlokzat, ahol a ket emelet kulonbozokeppen hullamzik, es reflektalnak egymasra. Egyetlen formai elemnek a hihetetlenul gazdag variacios soraval dolgozik az egesz templom. Geometriai ertelemben egyetlen elemmel a leheto legnagyobb valtozatossag es hatas. A monasz a sajat maga egyszeri perspektivajabol rajzolja meg az egesz vilagot.
Kerdes: “Kerengoje kozepen a kutnak ovalis-e a nyilasa?”
2. pelda
Calderon: Eletalom. Drama. Szabadsag leibnizi problemaja. Ha a rendezettseg tokeletes, teljes fogalmak rendje uralja a valot, akkor hogyan lehet megmenteni a szabadsagot? Ez az egyik fontos elem. A masik a tukrozodes problemaja. Darabon beluli darab. A mu befele torteno vegtelenitese. Nem egyszeruen darab a darabban, hanem az alom es a valosag dualis szerkezetet valositja meg, mint az egymas fele forditott tukrok. El kell olvasni.
Szabad akarat es jovendomondas, ami veszelyezteti azt. Kiralynak megjosoljak, hogy fia zsarnok lesz. Bortonbe zarja, es neha tronra ulteti, hogy ne tudja mikor almodik es mikor van ebren. Holmi alom alma csak.. nem dualis rendszer, hanem szetszorodo tukorrendszer. Tukrok tukrozik egymast.
Apa birtokolja a fia teljes fogalmat. “Ha zsarnok a fiam, es uralkodasa bunok halmozasa lenne, akkor en valjak magam zsarnokka?”
3. pelda
Walter Benjamin: Nemet szomorujatekrol
Azt mondja, hogy “a szomorujatek kialakulo formanyelve kontemplativ teologiai helyzetkep. A kegyelmi allapotrol valo lemondas eseten a puszta teremtmenykent valo letben nyerjen vigaszra.” Barokk a vegso vigasz remenyet az evilagba probalja visszaforgatni. Ahol a kozepkori kozmosz korforgas es rogton transzcendalhato – valaki adta, es ahhoz vissza lehet jutni. A modern kornak ez az ablak be van falazva. A nemet szomorujatek teljesen belefeledkezik a foldi dolgok mulandosagaba, a vegzet melyen keresi a megvaltast, nem a masvilagon. A fejvesztett menekules egy kegyelem nelkul valo termeszetbe egy tipikus nemet vonas (sok termeszeti parhuzam).
A spanyol drama katolikus, a barokk vonasok annyival szerencsesebben bontakoznak ki, a kegyelem nelkuli termeszet problemajat jatekosan kicsinyitve oldja meg, a kiralyi udvar vilagmodell. Eletalom c. darabban ez jol latszik. Keretbe foglal es kicsinyit a reflexio eszkozehez. Voluta az epiteszetben: templomok ket szintjet osszekoto csigavonalas vegu hullam. A vegtelensegig ismetli onmagat, es addig kicsinyiti a format, amig szemmel mar fel nem foghato. A vegtelen bevezetese a fizikai vilag zart vegessegebe. A monasz is tartalmazza magaban a teljes vegtelenseget. Benjamin: Ez maganak a gondolkodasnak a formaja, ami magat elemzi es igy tekereg tovabb!
Jo lenne, ha elolvasnak a monadologiat.
THE:END