Horizont Kutató Intézet, maxigas scripsit.
Kaptunk egy ketoldalas handoutot es tematikat! Ezt meg kell szerezni elektronikusan is!
1. Poszt ‘68: politikus-kritikus film. Esszek, viziok, parabolak.
Milyen a modernizmus? 50/60 fordulo utan a 60/70 evekben atalakul a modernizmus: ez a politikai modernizmus kora. Elso szemelyessegre helyezi a hangsulyt es formai innovacio jellemzi. Masodikat politikai erzekenyseg jellemzi. Ujhullam nagyon sok szempontbol a regi tortenetek es a konvencionalis elbeszelesi formak hazugsagat hirdeti. Ez a 60/70-es evek reformista. Tarsadalom minden formaja elnyomas. Felszabadito vagy onfelszabadito ideologia: tarsadalmi, ideologia, szexualis elnyomas alol szabadit fel! Varja a termeszetesseget. Eletmodforradalom. Nem garnituravaltas kell, hanem a hetkoznapi intezmenyrendszert alapvetoen kell megvaltoztatni. Emancipacio. Sok szegmensben mukodik. Feminizmus fontos korszaka. Szexualis orientacio szabadsagaert is mozgolodnak. Faji/polgarjogi kuzdelmek. Martin Luther King utan a radikalitas: Fekete Parducok. Politikai felfutasa az ujbaloldal. Marx, Marcuse, Mao reneszansz. Antikolonialista mozgalmak. Mentalitaskulturaviselkedesmoforma valtozasa!
Ha megoly komoly valtozast iger is, a tomegbazisa tulsagosan szuk: ertelmisegi diakmozgalmak. Ezert bukott el! Volt egy pillanat “68-ban, amikor egy sztrajkhullam miatt ugy tunt, hogy a munkasok a diakok melle allnak. K-EU-ban volt ilyen, de megosztott volt a ket mozgalom. Lengyelorszagban is tudatosan dolgozik a part az ertelmiseg es a munkasok kijatszasan egymas ellen. Megoszto taktika: cionistaknak mondjak a diakokat. Nincsen tarsadalmi szolidaritas! Cseh kommunista part vezeti az egesz reformizmust. Viszont ez az egesz nagyon sok elmenyt jelent, kesobb is sokan tamaszkodnak ra, es a tarsadalmi szolidaritas epitese lesz a fontos. Emberarcu kapitalizmus nyugaton, keleten emberarcu szocializmus epitese: kiderul, hogy ez nem mukodik! Intezmenyes formaban a rendszer nem reformalhato, ezert kemenyebb ellenzeki mozgasra van szukseg! 70-es evek illuziovesztett, 80-as evekben atteteleken keresztul feltor “68 szelleme, es sok mindent megvalositanak nyugaton. MA az ezredfordulon nyugateuropat a “68-as lazadok vezetik az allamokat. Pl. Fischer Nemetorszagban.
Volt-e pozitiv allitasa? Termeszetesseg es fiatalossag.
Hogyan kapcsolodik ehhez a film?
A muveszet valsagat muveszeten kivuli tenyezokre vezeti vissza. Az evtized vegere sokfele modernizmus radikalizalodott. Muveszeti es tarsadalmi formak is kiuresedtek. Anti-filmek kora 60-as evek vegen. Minimalizmus, agitkak. Keleti szel, Kinai lany, Week-end, USA, Ket-harom dolog amit tudok rola, etc. Godard: Dziga Vertov csoport. Direkt kozvetlen politikai diskurzus. Tavol Vietnamtol. Kollektiv filmek: csoportok nevei maradnak fenn. Medvedkin csoport: Chris Marker. Kozvetlen politikai tett igenye.
Hosszabb szakasz Godarnal, 3-4-5 eves. Pasolininel es masoknal is van ilyen. Ideologiai es formai radikalizalodas.
Puhabb forma: “proteszt filmek” dandarjai. Politikai thrillerek, amikben az ujbaloldal tetelei es celjai jelennek meg, de formailag konvencionalisak. Antonioni: Zab Point, Eper es Ver... A hetvenes evekben is folytatodik, bevezet egy mufajt. Amerikai utohang: Maganbeszelgetes, Halozat, Az elnok emberei. Coppola. Last man standing tisztasaga vs. tarsadalom elnyomo halozata. Lektur. Ez mar nem reformizmus, hanem csak annyi, hogy van meg legeny a gaton.
Masik csoport: politikai, ideologiai erveiket nem direkt politikai diskurzusba ontik, hanem egy parabolikus-metaforikus stilizacioba. Makavejev, Pasolini, etc. Sok modernista ezt csinalja.
Anderson: If… – egyik kultikus protesztfilm. Angol kollegiumban jatszodik. Diakok lazadasra szovetkeznek.
Csomorfilmek vagy Valsagfilmek. Illziovesztes kozege a hetvenes evekben. 60-as evekben mindenki filmrendezo akart lenni: filmmuveszet emancipacioja. Modernizmus is alkotoi valsagba kerul.
Bunuel: Vagy titokzatos targya, Buzsoazia, ? Ferreri: Nagy zabalas Bertolucci: Utolso tango parizsban Pasolini: Salo Makavejev: Sweet Movie Koshima: Erzekek birodalma Kubrick: Mechanikus narancs Anderson: Szerencse fia / All Lucky Man Alain Tanner: Jonas, aki 2000-ben lesz 25 eves (1975)
Nem formai kozosseg ez, hanem hangulati. Utopiak helyett negativ utopiak keszulnek. Szatirikus politikai parabolak. Politikai atomizalodas tortenetei.
Nagy zabalas: fogyasztas egyenlo lesz az europai kultura nagy mitoszaival. Hamlet nagymonologja egy felbofogott utohang.
Sweet movie: a cukor is a gazdagsagot jelentette az europai kulturaban, ehhez kepest itt ordenare testi lesz. Oromoda is erre a szintre kerul.
Salo: mint a tobbi: osszekerul az illuziovesztes nagy tortenete. Szabadsag, szerelem, kultura.
Vagyis: nincsen kultura, csak fogyasztas! A kultura felszabadito mitosza helyett a kultura mint csomor jelenik meg!
Negyedik film: A vagy titokzatok targya. Konnyedebb forma. A narrativ beteljesules is bukasra van itelve.
-
Lattuk a Sweet Movie-t. Errol lesz most szo. Kelet-Nyugat ketteosztottsag. Mi az allitasa a Sweet Movie-nak errol az edes eletrol? Befejezese hogy er veget?
Hany szalon fut a cselekmeny? Szepsegkiralyno: Kanada es Parizs. Pasik az oldalan. Arunak indul, csokireklamban csokiban meg mindig aru. Artatlansag es szuzesseg elvesztese szabadsag nelkul. Hajo: Amszterdam. Forradalmar pasi es no. Hajo neve “Survival”, es egy konnyezo ferfi van rafestve: Marx. Bolsevizmus utovedharca. A szepsegkiralyno vegul elmegy a kommunaba, de nincs parbeszed mert csak bamul. Anya:
A rendszer gyermekkent kezeli az embereket, es ez a legrosszabb kizsakmanyolas. Az utopisztikus illuziok ellenere. Elso: fogyasztas szabadsaga. Masodik: vagyak, osztonok szabadsaga. Mindketto tulzasba kerul, es az ellentetebe fordul at. Belefullad a mezbe az egyik, veres bacchanaliaba fordul a masik.
Utolso jelenet: feltamadnak a gyerekek. Ez ellentmond az addigi koncepcionak. Felulnek a hullak. Ez mi?
Ezekben a filmekben nem a forma a hangsulyos. Ezek onmagukban brutalis allitasok. Masfelol viszont ez is egy vegpont: innen nincs tovabb!
Akik nem kozepre tolodtak innen, azok kikerultek az establishmentbol. Flower power radikalizalodik vagy romantizalodik.
THE:END
Jovo het: europai muveszfilmtol az irani forradalomig.
Hol a baratom haza?
—-——
2006.03.02
Nincsen artatlan ember vagy nemzedek, mert mindenkiben ott munkal a tortenelmi tapasztalat. Politikai es filmes onreflexiv gesztus. Megideztetik a 20-as evek avantgarde-ja, viszont a 30-as evek naci propagandaja, valamint a reklamfilm is: az artatlansag elvesztesenek refelxioja teszi fontossa ezt a filmet. Ez nem egy ures, tetova kiabrandulas. 60 evekben tenyleg romantikus idealizmus hevitette ezeket a torekveseket. Univerzalis atfogo kijelentes tetje meg a nagy zabalasban is ott van. Errol mar lemond a sweet movie. Radikalis filmek ma is keszulnek, de ezek mar egy multiperspektivaba epulnek bele. Taxidermia a filmszemlen: Magyarorszagon most nott fel egy generacio, akik a rendszervaltas utan szulettek, es akik most fogalmaznak meg 70-es evek uzeneteket, mert regebben erre nem volt mod.
Tron c. film nagyon rossz, lehet helyette Toy Story-t nezni.
Hetvenes evek modernista filmje: kicsuszik a talaj a labuk alol
Tukor c. film KAB elemzese fontos.
Ujhullamok levonulasa utani helyzet. Legfontosabb tendencia, hogy a hetvenes evek elejétől megerősíti a hadállásait Hollywood. Főnixként támad fel poraiból. Európai modernizmus eredményeit használja fel!
Szerzői filmes alkotók előbb vagy magánmitológiába vagy máshova menekülnek. Második felében a dekádnak már nem lehet készíteni olyan filmeket, mint pl. a Nagyítás, mert senki sem szponzorálja őket. Iránban a modern film újjászületik, az a speciális történelmi helyzettel magyarázható.
Modernista szerzői pozíció meginog. Sokan foglalkoznak ezzel filmekben: Tükör. Fellini: Casanova, Zenekari próba. Wenders: Rianás a víz felett, A dolgok állása.
Szerzői filmesek történetekben és hagyományos művekben gondolkodnak. Korunk szerzői filmesei a posztmodernben már műfajokban gondolkodnak. Történetmondás legitimálódása. Hollywood világhatalmi pozíciójának erősödése. Nemzeti iskolák visszaszorulása. Csak német és svájci.
Német új film. 1962 Oberhausen-kiáltvány. Első és második hullám. Második hullám erősebb: Wenders, Herzog, Fassbinder etc. Fassbinder: 1969-1982. Átmenet a modernből a posztmodernbe. A német új film maga egy átmeneti jelenség. Erős politikai kritikai attitűd, különösen Fassbinder (hatvanas évek öröksége, modernista jegy). Múlttal való szembenézés, ami megkésett a világháború után (hatvanas évek öröksége, modernista jegy). Kritikai feldolgozás. 1966 Schöndorf filmje: Az ifjú Törles. Ugyabban az évben M.o.-n: Hideg Napok. Hatvanas évek végén modernista szellemben dolgozik Fassbiner, aztán egyre több olyan nyilatkozatokat tesz, hogy hülyeség olyan filmet csinálni, ami csak a szerzőhöz szól – helyette műfaji filmeket kell csinálni a közönségnek. Posztmodern elem: hagyományosabb történetmesélés. Schöndorf már a hatvanas évek második felétől a klasszikus elbeszélésmód híve. Jól leírható motivációk és indítékok. Másik: némely alkotó megpróbálja egyfajta műviséggel felruházni a filmjeit: Félelem megeszi a lelket – stilizált képek valószerű történetet ábrázolnak. Öt kulcsszó:
1. Kudarc (Herzog) 2. Otthontalanság (Wenders) 3. Elszigeteltség (Herzog) 4. Félelem (még a címekben is) 5. Magány (“A legtöbb, amit két ember elérhet egy kapcsolatban, az annyi, hogy megosztják a magányukat.”
Szerző halála problematika – szerzői film halála. Posztmodern filmről szóló órán fog ez kiteljesedni. Hetvenes évek elején néhány modernista filmrendező még totalizáló látomásokat közölnek: Fellini (Satiricon), Pasolini (Élet trilógiája). Előbbiben erős allegorizálás – maga koráról beszél az antik rómán keresztül: morális kiüresedés; utóbbi eszképista. Hatvanas években Pasolini még köti a történetet a jelenhez, utána már nincsen kortárs rezonancia.
Nagy totalizáló, összegző filmeknek egyre kevésbé van terepük. Azoknak az alkotóknak, akik egyfajta váteszként, világmagyarázóként mutatkoztak a hatvanas években, a lehetőségeik beszűkülnek: nem hisznek már benne, hogy társadalmi szerepe lehet a szerzőnek.
A modern szerző kiáll és megmutatja a sebeit, a posztmodern szerző bújkál. Joel Cohen műfajokba bújik bele. Zenekari próba – karmester segítségével próbál a zenekar, a karmesternek nehezen megy egységbe szervezni a zenészeket.
{mov}
“A nagy egyéniségek idejének vége.” Tarr Béla még most is modern filmeket készít, de nehezen. Dolgok állásában fizikailag is meghal a szerző. Akkor még Wenders úgy gondolta, hogy a producert is le kell lőni.
Magánmitológiák: tudják, hogy ezeknek az ideje már lejárt.
Szerzői közönségfilmek – midkult vagy középfajú művészfilm. Szabó István, Tony Richardson, Milos Forman (aki el is megy az USA-ba).
Másik út: marginalizálódás. Godard. Akik nem hajlandók felvenni a kesztyűt.
Vannak olyanok, akik nem keszitenek többé filmeket. Nem azért, mert kifogy a művészi erejük, hanem mert nem tudnak filmet csinálni így. 1982: Bresson (vidéki házában még 20 évig festeget, és nem fogad újságírókat meg rajongókat), Bergman (néha tévében, de legfőképpen színházban dolgozik).
Modernizmus utovedharca Iranban
Iráni történelem. Arabok-e? Nem. Ők perzsák. Viszont ugyanúgy muzulmánok. Ország státusza a középkeleten: gyarmati rendszernek nem volt része, Nyugattól és Kelettől is függött – ütközőzóna. Mindenkinek komoly érdekeltségei vannak. Huszadik századi történelem meghatárpzó figurája Mohamed Reza Pahlani sah. 1964-79 császár. Egyszerre igyekszik a Kelet felé nyitni és a Nyugatnak megfelelni. Hatvanas évektől inkább Nyugati törleszkedés. Többször is kitörnek kisebbfajta lázongások. Ezeket CIA segítséggel folytják el. Khomeini főpapot kiutasítják, de az iszlám fundamentalisták reménysége marad. 1978 Iszlám Forradalom kitörése. 1979 márciusa: Iszlám Köztársaság kikiáltása. Kb. 5000 embert végeznek ki.
Megkezdődik az Iszlám fundamentalista alapú állam kiépítése. Kikiáltással együtt új alkotmány is. Mursid nevű tisztviselő az Állam feje. Sok joga van. O lesz Khomeini 1989-ig, halaig. Torvenyhozoi, biroi es végrehajtói hatalom mind o. Vallas: ajatollahok.
1989-tol Khamenei ajatollah lesz a Mursid is. Államelnök is van.
Filmgyártás
1930-ban készül az első iráni játékfilm, hatvanas évekig vígjáték és melodráma van. Hatvanas években bejön Hollywood. Aztan az Iszlám Forradalom egy mozi felgyújtásával kezdődik.
Egy jelentős epizód: 1969-től Iráni Újhullám. Nyitány: Mehrjui: Tehén. Nagyon különböző az iráni mainstreamtől: nem műfaji, hanem realista és lélekábrázoló.
1979 után: moziellenesség. Sok rendezőt és színészt eltiltanak. Megszigorítják a 1979 előtti erős cenzúrát. 79 előtt a felforgató filmeket tiltják. Utána pl. nők nem szerepelhetnek filmen.
80-as évek elejétől változás a kultúrpolitikában: film kitűnő exportcikk. Mint a hatvanas évek K-Európája. 1983: Farabi Alapítvány. Cenzúra enyhül: nők is szerepelhetnek, bár megkötésekkel. Nem érinthetik meg egymást. Csak az arcuk mutatható meg, még a haja sem. 80-as évek közepétől az iráni film tényleg sikereket ér el nyugaton.
80-as 90-es években is van olyan, mint a Tehénnel – elkészül a film, betiltják, de külföldön jó hírét kelti az országnak, és ha nagyon sikeres, akkor esetleg engedélyezik otthon is. 10.000 és 200.000 dollár közötti költségvetések: aprópénz. Viszont preztízs-szempontok alapján döntenek a támogatásról.
Mondjuk nevezzük Iráni újhullámnak. 1979-ben kitiltják a filmes exportot. Tehát az újhullám közepén megreked az iráni filmesek műveltsége. Hol a barátom háza-tól Makhmalbaf-ig újraírják a modern filmtörténetet: romantikus modernizmus, értett modernizmus, politikai modernizmus. Minimalista film, teátrális film, naturális film, ornamentális film. Szerzőt is feltámasztják. Hisznek benne, hogy a film képes formálni a valóságot. Olajligeten át c. filmben ez van. Egy fiút felkérnek, hogy játszon egy filmben. Szerelmes a partnerébe. A film befejezése után a rendező a fiú életét is tovább rendezi. Közelkép – esszenciális cinema verité film.
Hogyan mutatkoznak a modernista formák az iráni filmben? KAB rendszere. Child Quest filmek: kisgyermek, aki keres valamit. Kisgyerekekre nem vonatkoznak a cenzúra-szabályok. pl. Hol a barátom háza. Kulcs: egy kisgyerek, akit bezárnak a szülei, le akar menni játszani a térre, és elkezdi keresni a kulcsot. Maji Majidi: Paradicsom színei: kisfiú elveszíti a hugának a cipőjét. Mindig kicserélik a cipőjüket, az egyik délelőtt, a másik délután jár. Van egy futóverseny, ahol a második díj egy cipő. Fut, fut, elfelejti, hogy a második díj a cipő, és aztán sír a dobogón mert egy szar szobrot kapott.
Neorealista plánozás amatőr szereplőkkel (gyerekek). Triviális sztori. Motívumok rendszerszerű ismétlése.
Naturalista forma: dokumentarizmusnak nagy hagyománya van. Már a századfordulón csinálnak egy csomó dokfelvételt. Közelkép, Házi feladat – utóbbi kisgyereket kérdez arról, hogy szeretnek-e házifeladatot írni.
Ornamentális formák: perzsa mítoszok és mondák. Gabbeh c. film és a rendezője.
90-es években második fázis. Önreflexív elemek. Panahi: Tükör: elveszett kislányt játszik egy kislány. Hazafele elveszik. Forgatócsoport közben követi. A cseresznye íze. Olajligeten át: X Y-nak hivnak, én vagyok az a személy, aki ebben a filmben a rendezőt fogja játszani.
—-—-—-—-—-—-—-—-—-—-—-—-——-
TÁBLÁZAT
ROMANTIKUS ÉRETT (REFLEX) POLITIKAIminimalista Child Quest filmek Cseresznye íze Kandahar Olajligeten át A Kör Tükör
naturalista Házi feladat Közelkép
ornamentális* A Csend Gabbeh
teátrális* Biciklista Salam Cinema
—-—-—-—-—-—-—-—-—-—-—-—-——-
Közelkép megtörtént eseményen alapul: Egy jólszituált család előtt híres iráni rendezőnek adta ki magát. Szerett volna belekostolni a joletbe, es szerette a rendezpt. Megnezunk ket jelenetet. A vegen a kortars film egyik csúcsjelenete: a család eláll a keresettől.
THE:END
—-——-
2006.03.09
Hozzáfűzések
Hatvanas években lesz aktív a világháború után születő nemzedék: érvényesen kérdeznek rá a szüleik tetteire! Irodalomban is.
Hetvenes évek átmenetisége és a német film: Fassbinder-Wenders-Herzog a nagy hármas, hasonló ív. Hatvanas évek legvégén újbalos politikai modernista kezdés. Fassbinder tovább is terrorista filmek. Törpék is kicsin kezdték – Herzog filmje egy törpe intézetben egy lázadásról, f/f-ben. Wenders: hatvanas évek legvégén esszéisztikus rövid filmek. Játékos. Mondjuk ő közben road movie vonalat is nyomja. Hetvenes években kommercionalizálódás. Herzog pályája 80-as 90-es években ellaposodik. Fassbinder Németország trilógiája zártabb; Wenders közben kimegy USA-ba és vissza is jön onnan.
Konvencionalizálódás és európai szerzői film. Azért nem mindegy, hogy ki fogadja el a nagy stúdiók felkéréseit. Antonioni MGM trilogia. Hollywoodban néhány alkotó elveszik a korpa között. Forman hatvanas években nonkonformista témájú filmeket forgat, és tovább a hetvenes években is. Stúdióprodukciók szerzői perspektívából. Tehát kétféle alproblematika: hollywoodi agyelszívás és európai gyártási struktúra kommercionalizálódása.
Iráni film elmúlt 10-15 év politikai modernista áramlata a nőfilmekben is megjelenik, M* lánya is filmes: ilyen női filmeket csinál. Hanna nyolcévesen, másik lány 32 évesen szerepel Cannesban. Körbehordozzák őket a világon. Kifelé nyitás, befelé cenzúra.
Vissza Zsolthoz
USA FILM A 60-AS 70-ES ÉVEKBEN
Ehhez kell az 50-es évekről beszélni, de ti még azt se tudjátok ami előtte volt, úgyhogy még korábbra kell visszamenni.
Új Hollywood a hetvenes években születik meg. 60-as évek a legsötétebb hollywoodi éveknek számítanak. Spielberg, Lucas, Coppola rántja ki a slamasztikából.
Klasszikus hollywoodi stúdiórendszer mit jelent? Milyen viszony köti a filmen dolgozó személyeket a stúdióhoz? Harmincas években az alkotók egyes stúdióknak voltak leszerződve. Fizetett alkalmazottak, több filmre és több évre szerződnek, mint a profi foci. Néha azért bérbe adták az embereiket egy-egy film erejéig. Vannak olyan alkotók, Kertész kb. 90 filmet készít a Warner Brosnak. Független alkotók terepe kicsi: Howard Hawks. Azért tehette ezt meg, mert akkora zseni volt. Ötvenes években már mindenki igy dolgozik.
Nyolc HW stúdió uralja a gyártast (95% USA film @ Hollywood):
BIG FIVE – MGM, Warnder, Fox, ???, Paramount LITTLE THREE – Columbia, United Artists, Universal
Nem csak gyártók, hanem forgalmazók és mozihálózatuk is van. Paramount a legnagyobb.
Ez felbomlik a 40-es évek végén. Összeroppan.
Hihetetlenül nagy siekrei voltak a háború után. USA politikai gazdasagi befolyasa kulturális befolyással párosul. 1946-ban 78 millió néző hetente. Legnagyobb.
50-es évek elejétől csökken a nézettség. 60-as évek közepére a tönk szélére kerülnek, közben el is adják őket. Többen azt gondolják, hogy HW megszűnik hatalmi tényező lenni.
Mik a válság okai?
a. gazdaságpolitikai intézkedések b. társadalmi változások c. művészi okok
a. gazdaságpolitikai intézkedések
Szabadverseny tkp. nincs, csak névlegesen. Ha máshol csinálnak filmet, akkor sec perc alatt elintézik, hogy ne lehessen látni sehol és megbukjon. Tehát monopolizálták a piacot. Trösztellenes törvények a szenátusban: egyre többen dolgoznak ellenük. Kötelezni őket, hogy adják el a mozijaikat. Will Hays: USA producerek és forgalmazók egyesületének elnöke. Elszabotáltatja a trösztellenes törvények meghozatalát. 1945-ben lemond ez a fickó, és 1948-ban megszavazzák a Paramount döntést, ami kötelezi a stúdiót, hogy adja el a mozihálózatát. Így megnő a gyártás kockázata: eddig ha a Paramount készített egy filmet, akkor mindenképp bemutatták legalább a saját mozijaikban. Szar filmeket viszont a mozisok nem feltétlenül vesznek meg. Ez óvatosabbá teszi a HW producereket. Kicsit visszafogják a gyártást! Jobban oda kell figyelni egy-egy filmre. Egy csomó sáv megszűnik. Nincs már szükség fizetett alkalmazottakra. Jó részét elbocsájtják a filmeseiket. Ugyanazok a stúdiók más rendszerben működnek tovább.
Aviator pl. HW-on kívül készül.
Gombamód elszaporodnak a független filmgyártó cégek: rendezők és színészek alapítják őket. 1954-re már csak egyetlen stúdió, az MGM az, aki maga gyártja a filmjeit. Többi úgy müxik, hogy a legtöbb filmet csak forgalmazásra veszi át. Nyolc HW stúdió 30%-át jegyzi már csak. Másik: 1957-ben megszűnik az RKO, viszont lesz egy új nagy stúdió, a Walt Disney (Buena Vista Interneational forgalmazó vállalat).
Egy kis stúdió mindenképpen ki kell emelni: AIP – American International Pictures. Samuel Arkhoff, James Nicholson, majd Roger Corman. Utóbbi a dolgok állásában játsza az amerikai ügyvédet. USA független film fontos figurája.
b. társadalmi változások
40-es évek a gazdasági fellendülésé. Útépítési programok, előnyös hitelek, autók és lakások tömeggyártása: nagyfokú mobilizáció. Kertvárosokba költöznek: megszületik Suburbia.
Reprezentatív mozik a belvárosban vannak. Kicsit macerás lesz moziba járni, mert fizetni kell az utazásért is. USA filmgyártók is érzik ezt: sok autósmozit építenek fel: ezek viszont alacsonyabb konfortszinten üzemelnek. Átlag mozilátogató 30-50 éves. 50-es évekre 70%-a már 10-20 éves. Ezt a generációt pont a HW produkciók nem érdeklik. Nem kell nekik Gigantomania, a függetlenek filmeket szeretik. Általános jelenség, hogy mindenféle társadalmi tevékenység lehanyatlik, az emberek otthon szeretnek ülni a frissen megvásárolt házaikban, vagy étterembe meg könyvtárba járni. Tömegmédiummá válik a TV.
30-as években a TV még nem versenytárs, mert alig van néhány embernek. Háború után rögtön lesz 10 millió TV. TV tud valamit, ami a mozi nem: elő adások. 45 után indulnak. Mennyiben változott a TV várárlás után?
2.8% / hét TV tulajdonosok mozibajárási frekije 0.7 % / hét TV-tlenek mozibajárási frekije
Viszont HW gyorsan rámozdul a TV-re. Amikor visszafogják a gyártást, akkor kihasználatlan marad egy csomó erőforrás: TV produkciókat gyártanak rajtuk! Sok olyan rendező tűnik fel, akik a 60-as években már HW-ban dolgoznak, és friss szemléletet jelentenek: Sydney Lumet, Arthur Penn, Frankhenheimer, Sempe Kimpe, Robert Altman.
Ilyenkor már alig heti 40 millió ember megy moziba. Valami olyan kell, amit a TV nem tud! Szuperprodukciók gyártására állnak rá, illetve technikai fejleszésekbe ölik a pénzüket. 50-es évek a 30-as évekhez mérhető fejlődést hoz.
- szélesvászon (első a Köpeny – Sword and Sandal Epic műfaj) - színesfilm elterjedése - többsávos sztereo hangzás (magyar vonatkozás: Tóth Endre készítette üldözési jelenetekkel) - 3D kísérletek, szagosfilm!
1956 Tízparancsolat – nagyon unalmas, viszont a vöröstengerjelenet specFX rohadt jó. Cecil-B DeMille rendezte! Ekkor már sorban termeli a gagyit.
c. művészi okok
50-es évek második felének USA filmje: technikára alapoznak, teljesen stílustalanok. William Wyler: Életünk legnagyobb pillanatai. Ben Hur teljesen steril, egyedul a szekérverseny jó benne, de azt André de Tóth vendégrendezi.
Rossz filmek a Római birodalom bukása, Kleopátra, John Houston: Biblia (3 és fél óra). Utóbbi magyarul jó állapotban hozzáférhető az Odeonból.
Producerek: nem szabad megzavarni a nézőt, csak a technikai mutatványok élvezete a fontos.
A HW partvonalon és kívül vannak eredeti formanyelvi megoldások. Sam Fuller forradalmi plántechnikája, különösen a Park Row 1953-ból, vagy Cassavettes aki az 50-es évek végén indul.
60-as évek legérdekesebb jelensége a HW filmben, hogy radikalizálódnak a feldolgozott témák, illetve eljön a formanyelvi újjászületés. Új rendezők: Lucas – ? – Coppola.
Négy évtizedes cenzúra szabályok elavulnak. Bill Hayes. Production ? Administration – egyesület ami megelőzi az állami cenzúrát. Nem lehet kurvaanyázni, nem lehet explicit erőszak. “Szűz” szó nem hangozhat el!
60-as évek az ellenkultúra kora: a Hayes-kódex nem tartható fenn. Jack Valenti MPAA (Motion Picture Association of America). 1966 Nem félünk a farkastól – előzetes felszólítások ellenére is a tervezett forgatást csinálják meg. Elvileg nem lehet bemutatni. Tegyenek egy kivételt: címkével – “Suggested for Mature Audience”. Egyetlen alkalomra képzelik el ezt.
Alfee a második SMA film. Ez a genezise a cenzúraszabályzat megváltozásának. 1967 Arthur Penn: Bonny és Clyde nagyon brutális leszámolással a végén. Félmeztelen Fay Danaway az elején, szétlőtt szerelmes pár a végén. Sex and violence. 1987-től bármit be lehet mutatni. Hülye rendszer.
4 szempont szerint: - téma - nyelvhasználat - erőszak - szex
G(eneral) – bárki M(ature) – érett, 16 éven felülieknek ajánlott R(estricted) – 16 éven aluliaknak csak szülői kísérettel ajánlott X – 16 éven aluliak nem látogathatják
A szülők úgy értelmezik, hogy az M a durvább.
1969-ben 17 évre emelik a korhatárt.
M kategóriát PG-re változtatják. Parental Guidance. Eredetileg: Parental Guidance Suggested.
Később bejön egy ötödik: PG13. Gremlins és IJ: Végzet temploma bonyolult ügy, mert nem vágják ki senkinek a szívét, de mégis van bennük erőszak.
X – ből 1990-ben NC-17. No Children Under 17.
Az X időközben egy műfajjal kötődik össze. A legtöbb amcsi rögtön a pornóra asszociál az X betűről.
-
60-as évek izgi dolgai: azért semmi újat nem találnak ki. Pl. kézi kamerát 60-as évek közepétől. 1964 Hét nap májusban – kézikamera népszerűsítése. Húsz évvel előtte Sötét átjáró első harmada kézből készül, de ezt elfelejtik. Snittelés módja: több hosszú beállítások. Frankenheimer: A vonat”. Penn: +A csodatevők. Rendhagyó optikahasználat. Bonny és Clyde zárójelenete a teleobjektív virtuóz alkalmazására épül. Varió (gumiobjektív) elterjed (pl. már a Szédülésben is van). A vonat.
Esszenciája: Vad banda c. film akciójelenetei. Kézi kamera, gyors montázs, varió, lassított felvételek. Innentől ezek evidenciák egy HW stúdiófilmben. Szubliminális snitteket is akart bele: 3 kockánál rövidebb képek. Nem engedélyezik.
3600 beállításból akarta megcsinálni. Kb. 2 másodperces snittátlag. Csak az orosz montázsiskola csinált ilyet. Holló és a Penge dolgoznak manapság ilyennel.
Nagy HW filmstúdiók félmillát veszítenek a művészi megújuláson. 1969-1972-ig különleges szárnyalás. EU művészfilmre támaszkodnak. HW művészfilm?
Szelíd motorosok, Altman: Mrs. Miller, Képek, Öt könnyű darab, Peter Bogdanovich: Utolsó mozielőadás. Hogy lehet ilyeneket csinálni?
60-as évek elejétől a HW stúdiók tulajdonost cserélnek. Nem filmmogulok, hanem befektetők. Universal 1962-ben Music Corporation of America veszi meg. 1966-ban a Paramountot Gulft-Western autókereskedés veszi meg. Azóta VIACOM. 1967 United Artist Transamerican Co. (életbiztosítás és autókölcsönzés). 1968 MGM-et egy kaszinómogul veszi meg. Kirk Kerkorian. Nagyon tetszik neki az oroszlán logó. Sok forrás írja ezt. Van egy MGM kaszinó, ahol egy oroszlán szájába megy be az ember.
Warner Bros. leszomorúbb sorsa Kinney National Service (irodatakarítás és temetkezési vállalkozás).
Szerzői elmélet begyűrűzik az Államokba: Andrew Salis.
Tehát több folyamat gyűrűzik egymásba. Modernista film esélye.
Coppola: Kétsávos országút – a Kaland ahhoz képest akciófilm! Na ezzel telt be a pohár.
Elég fura, amikor a műfaji filmekben megjelenik az európai szerzőiség. Pl. egy tutyi-mutyi kallódó westernhős. Vagy többértelmű, kihagyásos történet egy műfaji filmben. Árnyaltan jellemzett figurák! Ez a legjobb időszak.
Köv. órán filmrészleteket nézünk!
Robert Altman és Woody Allen lesz következőnek.
Ragyogás lesz a vetítésen (145 perces verzió angol felirattal). Ma a Megszállottság.
THE:END
—-——-
2006.03.16
Folyt.köv. Klasszikus műfajok és modern művészi jegyek. Van olyan amcsi rendezői életmű, ami az európai művészfilm és a
Altman – 1925. Otvenes evekben csinal egy jatekot es egy dokut, majd a hatvanas evek kozepen-vegen tud megint dolgozni. Hideg nap a parkban – egyertelmuen bergmani inspiráció. Egy idegbeteg nő begorombul. 1977: elkészíti a Persona amcsi változatát: Három nő. Egy labilis meg egy okés nő, akik a végére identitást cserélnek. Rengeteg “artisztikus” megoldás van a filmben. Ezt majd megnézzük. Első sikere: Mash – 16 rendezőnek ajánlották fel az anyagot, és mind visszadobta. Végül Altmanhoz került.
Krónikusan kísérletező alkotó: a narrációs struktúrákkal is, meg sokat dumálnak, és természetesen keveri a hangot, vagyis sokszor nem lehet érteni hogy mit mondanak a szereplők.
Legizgalmasabb korszak: 1970-77. Mash-Három nő Műfajjátékos zsáner-rombolás. Mc, neo-noir Hosszú búcsú. Három nő thriller. Tolvajok, mint mi – gengszterfilm.
Modern és a posztmodern között Altman közvetít: nála a műfaji játékoknak még komoly tétje van, bár az egyik legfontosabb kötőanyag nála is az irónia. Politikai attitűd! Ashville a főműve. A játék viszont posztmodernista vonás. Tarantino, Joel Cohen, Lynch amcsi rokona.
Alapgondolat: műfajok az USA álom tolmácsolói. Már ezt jelzi önmagában *a happy end uralma is. Ezt kell jól dekonstruálni. “68 politikai merényletei, Watergate ügy, etc. Egyre problematikusabb hinni az amcsi ertekekben. A western a legamcsibb mufaj: ezert gyilkolja ketszer Altman.
Buffalo Bill – történelmi figura – szerencsevadászból mutatványos, ez utóbbi korszakát dolgozza fel Altman.
Tolvajok, mint mi – a gengszerműfajt úgy rekonstruálja (csak egy totálban bemutatott bankrablás van benne), hogy nem mutatja meg a elgfontosabbat, az akciót. Ironizál: a gengszterek gengszteresdit játszanak a kisfiúkkal.
Mítosztalanítás: kivonja az akciókat a zsánerből – ezzel levegősebbé válik a szerkezet, áthangolja a klasszikus hősöket, és általában nem happy end a vége. Nagy HW stúdióknak dolgozik a 70-es évek elején, aztán ellehetetlenedik: független stúdiók. Pályája lefelé ível. Mélypont a Popeye c. musical.
Nem véletlen, hogy Altman lefelé száll: a radikális gondolkodók előtt bezárulnak a stúdiók. Altman igazi terepe a társadalomkritika, a politika. Ezt lemossa az establishment a hetvenes évek után.
WOODY ALLEN
70-es 80-as években van a csúcson. Kezdetben amcsi idoloktól ihletve filmez: Chaplin, Marx testvérek (Fogd a pénzt és fuss – Marx maszkban rabolnak bankot). Anny Hall önvallomás kényszere és elkötelezettség a pszichológiai problémák felkutatására. “Olyan mint Camus csak humora is van.” Belső terek c. filmjében elfelejti a humorát. Ahogy DePalma Hitchcockot imitál a Megszállottságban, úgy itt Allen Bergmant: nem játszik benne és nem is vicces film. Bergman imádat: három utolsó percben három híres filmet idéz meg (Persona, ...).
Rajz! Egy inga.
O
/ \
/ \
Ortodoxia Progresszivitás
(1969-72)»»»»»»»»»»
«««Fiatal szakállas és szemüveges filmrendezők hódítják meg Hollywoodot. Rájönnek, hogy vissza kell nyesniük a szerzői ambícióikból, ha sikereket akarnak elérni.
Jelenetek:
Vonat Frankenheimer. TV-s háttér. Hpsszá beállítás végén varióval.
Frankheimeier Hét nap májusban. Kézikamera Hollywoodban a hetvenes években.
Alex csodaországban hippirendező – ilyenből sok van Hollywoodban. Maga Mazurski játssza a producert, és a nyolc és fél amcsi átirata. Elszaparodnak az impresszáriók, akik nem értenek a filmhez és csak a pénzre hajtanak – vagyis semmit nem őriznek a régi nagy mogulokból magukban.
Bob Rafaelson Öt könnyű darab – Nagyon jó amcsi Antonioni film.
Három nő kísérleti álomjelenete.
Belső terek nyitókép. Komoly Bergman Woody Allen filmjében.
Szerelem és halál már nem olyan komoly Bergman.
Bergman: én nem szeretnék férjhez menni – én csak elválni szeretnék.
—-——-
USA film 70-es években. ÚJ HOLLYWOOD
Periodizáció az itt egy visszatérő gond. Általában a 70-es évekre mondják hogy Új Hollywood.
1969 Bonny és Clyde (cenzúra miatt). Truffaut-nak írják a forgatókönyvet – neki nincs ideje megrendezni, majnem Godard is megrendezte, de aztán ez a fickó találkozott Truffautval aki rásózta. Keresztapa. “Mozi fenegyerekei” c. rendezők első igazi nagy sikere. 1975 Cápa nagyon fontos pillanat Hollywoodban: új szuperprodukciók kezdete, marketing, forgalmazastechnika, etc.
Sokszor mondják, hogy még mindig nem ért véget.
Mások szerint a 80-as években ez kifújt, de nincs utána kitalált korszak. 80-as években az új rendezők uralkodnak. Lucas és Spielberg olyan hatalmas, mint a régi mogulok. 1979 Szelíd motorosok, 1980 Dünöngő bika – ez egy személyes film.
Új generációs filmkészítők: MOVIE-BRATS Coppola (b.1939) Brian DePalma () Scorcese (1942) Lucas (1944) Vilnius? (1944) Spielberg (46?, 48?)
Forgatókönyvírójuk: Paul Schrader
Producer-házaspár: Julia & Micheal Phillips
Terrence Malick a korszak egyik nagyja, néha ő is bratyó.
Jó barátok voltak a bratyók hatan. Harminc éves korukban már kb. sikeresek. Mint a francia újhullám. Mindegyik nagy filmőrült. HW-ban újszerű, hogy a filmtörténeti hagyományra reflexíven tekintenek. Nagy műfaji étvágy és technikai képzettség.
Spielberg: nem ismeri az életet, csak a filmeket.
Roger Corman nagy szerepet játszik a felfuttatásukban. Lenézett műfajokban utazik. Sci-fi, horror, etc. Scorcese, Bogdanovich, Coppola dolgozik neki. Látja bennük a tehetséget. Minimális pénzért forgatnak neki, Rémségek kicsiny boltja meg hasonlók két hét alatt készülnek. Forgatókönyv: “Eredetileg teniszezni akartunk a hétvégén csak esett az eső”.
Hollywood a legmélyebb pontján van. Előtte hogyan lehetett vk HW filmrendező? Importálták. De ha amcsi volt, akkor best boy-ként kezdi a szamárlétrán. Ehhez viszont kapcsolatok kellenek. Vagy importálják a Broadway-ről.
Ötvenes évektől TV-ből is importálhatják. Hatvanas években semmi esélye a diplomásoknak Hollywoodban. Lucas elvégezte, és jegyszedő akart lenni Disney-landben. Scorcese jezsuita egyetemre ment volna, de nem vették fel és ezért elment a NY-i filmfőiskolára. Miután kifutották magukat, már lesz preztízse az egyetemnek.
Tehát vákumhelyzetbe lépnek bele. Szelíd motorosok 300.000 dollárból (TV-s költségvetés), és 30 millió dollárt fiall. Ezután rengeteg első/második-filmest próbálnak ki HW-ban. Ezek művészi önmegvalósítanak, nem úgy, mint a bratyók. Ők tudják, hogy nem forradalmian új ötletek kellenek az amcsi sikerhez: társadalmi trendeket kell feldolgozni, amik búvópatakként már hatnak! Orson Welles a példaképük. Csodálják: pályája elején nagyfokú trendérzékenység – Világok harca – inváziós félelem leképezése. Nem a dialógusok miatt jó. Viszont intő példa is Welles. Nem volt hajlandó kompromisszumokat kötni, teljesen dilettáns módon próbált érvényesülni HW-ban.
Jó üzletemberek is: NAGY HÁRMAS – Spielberg, Lucas, Coppola. A nyolcvanas években Coppola már inkább a borospincéiről híres. Ezért is távolodnak el egymástól a bratyók. DePalma: “Én nem birodalmat akarok építeni: én filmeket akarok rendezni.” Viszont ma már Lucas és Spielberg tényleg azt csinál, amit akar. A két egyetlen független rendező ma Hollywoodban.
DePalma: “Amerika Godard-ja szeretnék lenni.”
Lucas: THX-1138 – hihetetlen művészkedő sci-fi. 10 perces jelenet – száműzik őket a semmibe.
Coppola: Magánbeszélgetések – művészi hajlam.
Három út: 1. művészfilmes mezsgye – ellehetetlenülés (nemtomki 30 év alatt három filmet rendezett). 2. nekem egyet, neked egyet (Coppola – kiderül hogy nem tud sokáig ingázni). 3. vált a HW filmkészítésre (Lucas a Csillagok Háborújával vált).
DePalma: “A film az nem más, mint másodpercenként huszonnégyszeri hazugság.” És ő akart Godard lenni! (In: Kiskatona)
Filmtörténeti hatások integrációja: - óHW - modern film (főleg újhullámok) - Sam Fuller merít az amcsi függetlenfilmekből - autósmozi sikeres műfajai, vagyis B sci-fi és B horror (pl. Cápa)
Coppola: klasszik HW és modern film DePalma: francia újhullám, klasszik HW Spielberg, Vilnius: klasszik HW, autósmozi Lucas: klasszik HW, autósmozi, képregények (Csillagok..)
Scorcese: valamennyi hatás megvan benne. Egy-egy jelentős hatásnak áldoz filmeket? Hatvanas évek kisfilmjei és Ki kopog az ajtómon azok újhullámosok. Bobsky Delta autósmozi. Taxisofőr modern film. Aljas utcák ezt sűríti: Cassavettes, független film; Sam Fuller periféria; Micheal Powell angol ötvenes évek hatás – integratív film.
THE:END
Kovetkezo oran HW marketingrol beszelunk, meg a tech-video szekciot targyaljuk.
—-——-
2006.03.23
HW film
Uj HW legfontosabb jellemzoje, hogy a Francia Ujhullamhoz hasonloan reflexiven tekintenek a filmtortenetre, ami az USA-ban ujnak szamit. Egyszerre hat rajuk a regi HW es az europai iranyzatok. Mazowsky egy kétlábon járó filmlexikon. Csinál csehszlovák újhullámot is. Bob és Karol és Ted és Alíz. 50-es évek autüs
Klasszikus intertextualitás 60-as évek végén 70-es évek elején szaporodik el. Kis nagy ember – 1972 – hatosfogat egy jelenete ironikusan megidézve.
Nouvell Vague hat a korai Scorcese-ben.
Tematikailag és narratológiailag is radikalizáltabb az Új HW. A sztori azonban itt is mindenek felett áll. 1969-72 között az ezzel ellentetes törekvések megbuktak. 1972-ben kitiltják az igazán modernista szerzőket HW-ból, kivéve akik már ekkor önállóak.
Formanyelvi szempontból lényegesen hajlékonyabb és stilárisan eredeti filmek készülnek a 70-es években. Ezek nem előzmények nélküliek, TV-ből érkezett alkotók tapossák ki az utat. Kézikamera teljesen legitim. A kanonizálódott vágástechnika elhagyása (Megszállottság, Bűnös utcák). Lassítás, képmerevítés, etc. Háttérvásznat nem használnak már, maximum valami mögöttes szándékkal. Szubjektív plánok mennyisége megnő – személyesség növekedése. Születik egy új filmtípus: “Így jöttem filmek” vagy “Nemzedeki közérzet filmek”. Majdnem minden rendező cisnál ilyet. Előzménye: Haragban a világgal – James Dean. Ezek viszont lényegesen személyesebbek. Melyek ezek? Bob Raffaelson: Az utolso mozielőadás. Scrocese: Aljas utcák. Coppola 1967 Te már kisfiú vagy. Scorcese debutalo filmje: Ki kopog az ajtón. Lucas: Amerikai graffiti. Brian de Palma: Üdvözletek
Közegük: realisztikus stílus és a fantasztikus stílus. 70-es évek elején a Cápáig a realisztikusak dominálnak, onnantól kezdve viszont. 1977 a fordulópont: Csillagok háborúja, Harmadik tipusú találkozások. Lucasnál az Amerikai graffiti és a Csillagok háborúja között fényévnyi különbségek vannak. Spielberg: Sugarlandi találkozások, Cápa (átmeneti), Harmadik tipusú találkozások. Altman próbál ellenálni minden trendnek, de: Tolvajok, mint mi – Popeye.
Spielberg mindig fantasztikus filmeket csinál de összehozza őket a hétköznapokkal – van benne valami népművelő jelleg. Felváltva készíti a társadalmi célú filmeket és a mesélő fantasztikumot. Schindler listája, München, etc. Erre ő azt mondja, hogy “fast food movie”-kat és a “művészi” filmeket csinálja.
70-es évek újHW realizmusának utolsó filmje: Scorcsese: Dünöngő bika 1979. Komédia királya 1983, Lidérces órák 1984 alapvetően fantasztikus. Aki nem enged a trendnek, az háttérbe szorul.
HW intertext: nyílt és rejtett. Nyílt: pastiche lehet belőle pl. Briean de Palma Hitchcock imitációi. Rejtett: legismertebb példa a Csillagok Háborúja: náci háborús filmek (Akarat diadala ihlette a film záró filmsorát), hongkongi akciófilmek (ellenfelet is tisztelettel ábrázolják: Király Jenő szerint ez a hongkongi film hatása), Kurosawa: Rejtett erőd c., filmjéből lopta az alapvető figurákat (kosztümös film: droidok mint szolgák, Obi-van, királynő, etc.).
A műfajok hierarchiája átalakul. Horror, sci-fi, fantasztikum kerül előtérbe. Ördögűző, Cápa, Harmadik tipusú találkozások, etc. Régebben ezeket a kisebb stúdiók csinálták. Leglátványosabb, hogy a Western eltűnik, melodráma is veszít a pozícióiból.
Fordulat a marketingben is! Egyik fontos oka a felfutásnak. Utolsó órán sokat beszélünk majd róla. Marketing integráció: új piacok bekapcsolása. Már nem csak a moziból származik a profit: VHS + TV. Mozibemutatót követi a video-bemutató. A 80-as évektől már nincs “video-ablak” mint MO-n, hogy 6 hónapnak kell eltelnie. Aztán fizetős TV bemutatás, aztán kereskedelmi TV, aztán közszolgálati TV bemutatás. TV bemutatásban 1966 a fordulat. 9 évvel az elkészülte után bemutatják a Híd a kwai folyónt, amit elvileg 60 millió ember néz meg – és ekkor rájönnek hogy ez jó üzlet. Másik piac: merchandise. Baseball sapka és toll. Hetvenes évek előtt a forgalmazók könyörögtek, hogy reklámozzák őket. Ez megváltozik a 70-es évek második felétől. Cápa a fordulópont – akkor még nincs merchandise. Gyártók maguknak foglalják le a jogokat, és saját tollakat készítenek, etc. Julia Phillips ügyködése.
1975 június 25. Cápa—a nagy fordulópont. King Kong két moziban nyit (igaz a világ két legnagyobb mozijában). Egy kivétel az Elfújta a szél, amit rendes kampány támasztott alá. Azért nem éri meg sok moziban nyitni, mert a kópiák másolánál nagyot lehet bukni. Vagy hirtelen nagy igény lesz rá, és lassan gyártják az új kópiákat. Cápa többszáz kópiával (400+ USA, 50+ Kanada) – nagy kockázat, amit a nagy marketing kampány minimalizál. A TV-ben kollektív támadás indul az amcsi polgárok ellen. Végül maximális kihasználtsággal fut a film. Innentől a film sikerességét az első hétvégén nyújtott teljesítmény határozza meg.
Most filmrészletek.
Kis-nagy ember
Ki kopog az ajtómon? – Scorcese első filmje? francia és cseh újhullám hatás.
Korai Scorcese kisfilm: Nem csak róla van szó Murray? Jules és Jim intertext.
Scorcese: Nagy borotválkozás Ez itt már az igazi Scorcese: intertext, erőszak még a hétköznapokban is, erőteljes zenei ellenpontozás, átfedő vágások – stilizáció. Ekkor 25 éves, és már megvan a stílusa.
70-es 80-as 90-es évek tech fejlesztései
Telefonkönyvolvasás lesz ez, de kell. Technikai paradigmaváltás az utóbbi évtizedekben, mint 1920 környékén. Analógtól a digitálisig.
De először a video-korszak. HW mainstreamre hogyan hat? Direkt módon nem hat, mert nem használják a videot a filmekben. Viszont a kompozíció és a narratíva átalakul, mert a video forgalmazásra is kell gondolni.
Hogyan születik meg a VHS?
Mágneses információs rögzítés már nagyon régi. 1940: magnetofon (német találmány). 1950-es években már van mágneses képrögzítés: Ampex cég csinálja az első drága video-felszereléseket TV-k számára. Első pop video lejátszó a 60-as években jelenik meg de túl drága. 60-as évek közepén megjelennek az 1-2000 dolláros video lejátszók és felvevők. 70-es években növekszik a piac, 80-as években már meghatározo.
Beta: jobb képminőség, nehezebben kezelhető.
VHS: Video Home System. Rosszabb képminőség, könnyebben kezelhető. Másolásnál nagyon rongálódik a kép – ez olyan mint egy burkolt másolásvédelem, úgyhogy a forgalmazók ezt támogatják. Olcsóbb is.
Video-forgalmazás: Paramount alelnoke 1964-ban már nyomul. 1972: első műsoros videókazetták. Avco cég a Columbiával szövetkezve. Ezek csak Avco lejátszón működnek, és csak egyszer lehet őket lejátszani! Híd a kwai folyón, Délidő, Hatosfogat az első széria. Jack Valenti, az USA filmszövetség elnöke: “a video az HW-nak, ami a magányos nőknek a folytogató”.
Universal beperli a Sony-t, aki a legtöbb lejátszót adja le. TV-ből való műsorrögzítés sérti a szerzői jogokat. Ezt elveszíti a Universal. Lassan rájönnek, hogy nem az ellenségük.
Azért lesz jó a TV és a VHS, hogy a stúdiók az archivumaikat tudják értékesíteni. A tulajdonösszesítésben 1 dollárt értek a régi filmjeik a stúdiókban, mert elméletileg volt esély hogy felújítják majd. DVD-vel ugyanez van most.
Intertextek azért is tudnak működni, mert a nézők is hozzáférnek ezekhez a filmekhez!
Az első nem egyszer lejátszható műsoros kazetták a 70-es években jelentek meg. André Blay félmillió dollárért megvesz 50 címet, és a következő egy évben 250.000 kazetták értékesít. Megszületnek az első video-tékák.
A VHS virágkor az a 80-as évek. Egy műfaj uralja a piacot: 80-as évek elején 60%-a pornó. 80-as évek közepén már az összes VHS bevétel nagyobb, mint az összes mozi-bevétel. 1986 Top Gun VHS-en. Egy hét alatt az összes mozibevételének a felét produkálja.
Vannak olyan cégek és alkotók, akik 35mm-re dolgoznak és VHS-en forgalmazzák. Amerikai függetlenek guruja, John Sayles nagyon szép lassú kimunkált filmeket csinál VHS-re. Minden úgy megy, mint egy rendes forgatáson.
Mi változik a HW stíluson? 60-as évektől már van olyan, hogy a fontosabb infok a 4:3-as kereten belül maradjanak, hogy ha megcsonkítják a filmeket, akkor is működjön. Felvételbiztos/akcióbiztos terület. A képszerkesztés egyre mozgalmasabbá válik, eluralkodik a montázstechnika. Vizuálisan ingerlő filmeket kell készíteni. Arculatukkal képesek megelőzni a channel surfinget.
Bordwell statisztika: 8-10mp az átlag beállítás a 60-as évek elején, és innentől rövidül. 80-as évek közepén már 6mp. 90-es évek második felében már készülnek 2-3mp-es filmek is, amik a radikál szovjet montázsfilmekkel vetekednek: Holló, Penge. 70-es évektől eluralkodik az AKCIÓ. Szérialitáson alapuló dramaturgia, pornó és horror – amit meg lehet nézni 8-10 üléssel. VHS hatások ezek is. Nem kell feleveníteni, hogy mi történt addig.
10 percben a digitális filmről
Komputertech megjelenése: 70-es évek közepe. Csillagok háborúja – nincs benne számítógépgrafika, de Lucas már használja a trükkfelvételekhez a gépet: amikor a makettet élő szereplőkkel kell összehozni. Méliés óta a többszörös expozíció közhely, de mozgó kamerával elég nehéz.
2001 Űrodusszaia: John Sykstra tervez hozzá kütyüt. A kamerákat gép vezérli, így hajszálpontosan meg lehet ismételni ugyanazt a kameramozgást. Ezt az elvet még ma is használják. Motion control.
70-es évek végén USA-ban féltucat digigrafikai stúdió működik, aki TV reklámokat csinál. Közülük kettő emelkedik fel a filmekhez: Lucasfilm Computer Development Division (est.1979), Pacific Data Images (est.1980). Túl költséges tech. Ed Catmull Lucasfilm feladata, hogy alkalmazza a gépeket az analóg trükkfelvételek segítésére – pl. digitális vágó. Aztán ettől függetlenül első tiszta digitális film, méghozzá magyar emigránstól: 1981 Dilemma Halász János. 30-as évek emigráns animátornemzedék. Megteremti a brit animációt, az Állatfarm az első egész estés brit animáció.
Tisztán digi filmekig hosszú az út.
Disney: Tron, avagy a komputerek lázadása. 1982 Star Trek II. – 60mp tiszta CGI (Computer Generated Images) animáció. Lucasfilm digitdivit megvásárolja az Apple alapítója tízmillió dollárért, és átnevezi Pixarnak. Később Lucas: “ez volt életem egyetlen tévedése”. Meg kellett szabadulnia tőle, hogy fizethessen az elvált feleségének. John Lasseter: Tron egyik vezető animátora. 80-as évek végén már Oscar díjat nyer egy kisfilmmel. 1989 Cameron, a mélység titka: első digit élőlény, egy tengeri szörny. 1995 Toy Story – első egész estés tiszta CGI.
Következő órán még lesz szó: Ragyogás, steadicam, ki nyitotta ki az ajtót, TV + HD.
Most egy hibátlan darab: A halál keresztútján (Mall’s Crossing?).
—-—-—-—-—-——
EGY ORA KIMARADT!
Posztmodern filmek volt elozo oran.
Most is az lesz egy kicsit. Lynch b.1946 – mint Spielberg, viszont a 80-as evekben az uj filmtortenettti korszakban. Radirfej az elso filmje – utana mar csak ennek az apropenzre valtasa tortenik. Sok mufajra epit, sokszor egyszerre tobbre – sajatos mufajkevercsek.
- Stilizalt vilag - Bizarr intertextusok (Pl. Veszett a vilag (meg kell nezni – filmtortenet egyik legdurvabb nemi eroszak jelenete, pedig nem is tortenik meg benne a nemi eroszak) – Oz atiratnak csinalta meg.)
Valami bunugyi mufajra epit ra egyeb mufajokat. Thrillert sokszor.
Kek barsony – thriller es romantikus vigjatek. Utobbi: pasi osszejon a csajjal. Horrorisztikus elemekkel operalo romantikus thriller-vigjatek. Hogyan? Klasszikus thriller megidezese. Rovo Attilatol ezt mar ismerni kell.
Thriller: ket csoport. – Menekulo ferfi (nepszerubb): Eszak-Eszaknyugat, Idegenek a vonaton, Szabotor (Hitchcock filmek). – Veszelyben a no: Gazlang, Gyanakvo szerelem
Pozitív hős szörnyű konspirációba keveredik, és arról szól a film, hogy hogyan keveredik ki a gubancbol. 70-es évek elejétől eltűnik a horizontról, Tiszta Sherry, Francia kapcsolat egy változást jelent be: akció-thriller lesz az uralkodó. Hitchcock veretes klasszikus thrillerje a 80-as években mar nem tűnik fel.
Lynch az 50-es éveket rekonstruálja, minden akció nélkül. Dekonstruálja is. Abszurd/groteszk szituációkkal tűzdeli tele. Nincs happy end. Elrajzolt.
Kek barsony – fsz maga sordorja bele magat a gubancba. El kene kezdenie nyomozni, miutan belekeveredett. Itt eloszor nyomoz, utana kutakodik. Klasszikus film elejen az antagonistanak van celja, a protagonistanak nincs. Itt forditva: antagonista mar elerte a celjat a film elott, protagonistanak van celja: hogy nyomozzon. Lenyegeben osszehazasitja a veszelyben a not es a menekulo ferfit. Extra szosz: romantikus vigjatek – fiatal fiu es fiatal lany a kozeppontban – gusztustalan beavatasi szertartasok. Meg kell nezni a jelenetet amikor talalkoznak: lassitott felvetel majdnem. Fiu rogton beleszeret. Szep zene a hatterben. Elso kerdese a lanynak: “Te talaltad meg a fulet?”. Melyik evtizedben jatszodik? 50-es evek feeling. Kortars 80-as evek is lehet. Egymasnak ellentmondo jelek. Nyitany a kertvarosi idillel 50-es evek. Topografia bizonytalan. Kertvaros, preri, korhaz-rendorseg komplex, thriller az meg ipartelepen jatszodik (utobbi filmnoir hatasu). Csak a varos ket szelet latjuk, mint a korszakoknak. Finom jatekok. Nezot elbizonytalanito strategiak. Horrorisztikus beavatasi szertartas romantikus jellegu – pszichoanalitikus beavatasi szertartas – no megszerzese egyenlo az erettseggel es a csaladfoseggel.
Legutóbbi filmekben új elem: ördöglakat szerkezet – Útvesztőben, Mulholland Drive – narratív elbizonytalanítás. Előbbi egy sorozat bevezető részének készült, ezért elég rossz. Kék doboz, amiben a kulcs van: angolul “blue box” – hátter-előtér különválasztása. Kétharmad-egyharmad arány. A háttér a közeg: nem a háttér változik hanem a főszereplők viszonyai! Megfordított blue-box tech. Főcím egy utalás lehet erre, ahol kék háttér előtt táncolnak. Lynch blöffhatáron jár sokszor.
POSZTMODERN
Két irányzat: - Angol barokk: Greenaway, Jarman. Szakács.., Caravaggio. - Francia: BBC – Besson, Beineix, Carax. Metro, Rossz vér.
Univerzalizmus kikezdése, magas és popkultúra keverése, epizodikusság, etc. Viszont van különbség a stratégiában.
Angol barokk: referenciális alap a magasművészet hagyománya. Hagyomány. Társművészeti kapcsolatok. Mindketten festők. Van benne építészet és zene. Magaskulturális pillérek ezek.
Francia: referenciális alap a pop – 70-es 80-as évek new wave zenéje. Kortársiság. Inkább filmes – műfaji – referenciák.
KAB: angol barokk három pillérje - Erős teatralitás a díszletben - Brutalitásig menő érzékiség a cselekményben - Társművészeti ihletésű stilizáltság
Greenaway-Jarman közös
Festőnek tanulnak, 70-es években kezdenek filmezni, kísérleti filmek Greenaway-nél, Jarmannál naplófilmek, 70-es évek végén jutnak a fősodorba. 80-as években lesznek népszerűek – pályamű csúcsa. 90-es évektől kezdve eltűnnek. Jarman meghal. Greenaway elveszti a hatását. Visszatér egy experimentális filmkészítéshez, csak már nem low budget, hanem szuperprodukció. Margóról érkeznek és margóra távoznak.
Eltérések
Modernben sok posztmodern elemet lehet találni utólag, posztmodern értelmezhető a modernizmus újrajátszására.
Jarman: Anglia alkonya (1987) – másik radikálisabb montázscentrikusabb milieu (Kertben, 80-as évek első felén). Most belenézünk – másfél órás nem-narratív hanem szeriálisan építkező montázsköltemény. Thatcher angliája – sok ellenzék. Ez egy anti-Thatcher vízió. Két véglet: letisztult kamaraművészfilmek (Caravaggio, Wittgenstein, II. Edward) vs. politiko-punk (Jubileum, Sebastian, Angyali párbeszéd, Kert). Utóbbi legszemélyesebb filmje: tengerparti házának a kertjében forgatja háttérben egy atomreaktorral – tudja hogy AIDS-es és meg fog halni – homoerotikus szenvedéstörténet. Minimalizmus.
Greenaway: Átiratok – Rajzoló szerződése – Nagyítás. Szakács… – Nagy zabálás, 8 és fél nő – 8 és fél. Ornamentikus-teátrális stilizáció.
John Orr tanulmány: Tört.viszony: palimpszeszt, katalógus, múzeum anakronisztikus tárgyhasználat Produkció: low-budget nemzetközi koprod Tech: kevert, S8, f/f, video csúcstech Kult: brit brit Shakespeare: Vihar Vihar (P.könyvei) Társadalomkrit: Anglia alkonya Szakács… Stílus/gyártás: külső helyszínek stúdió kivéve .it: Caravaggio Építész hasa Wittgenstein Angolkertfilm: Kert Rajzoló szerződése Előkép: Pasolini Fellini
Jarman Greenaway
montázs, hosszú beállítások (Sacha Vierny)
camp rítusai giccs és magasművészet(Prospero könyvei: techben olyan áttörő mint a Terminátor II. :))
Sokak szerint Greenaway az utolsó modernista rendező!
Narrativitáshoz való viszony
Greenaway – katalogizálás. Szakács… tagolása. 4 szereplő. Térbeli tagolás. Megérkezik az alapanyag a parkolóba, feldolgozzák a konyhában, megeszik az étkezőben, kiadják magukból a WC-ben. Színdramaturgia. Világkönyvtár metafora a kedvence. Le Hollander az étterem neve. Hollandia, Anglia, Franciaország. Montesquieau és Enciklopédia tömődik bele a szájába a Szeretőnek.
Új tipp: Szerető egy gazdag ember könyvtárát katalogizálja.
ÚJROMANTIKA Franciaországban
Kortárs-pop dekon világ. 1986 Rossz vér, Metro.
Besson: Élethalálharc, 1985 Metro, Nagy kékség, Nikita.
Beineix: Betty Blue (vadromantikus történet),
Boy Meets Girl, 1991 Point-Neuf Szerelmesei
Helyi (páriszi kapcsolat): társadalomból való kiszakadás történetei – öntörvényű hősök, deviancia, bűn (szeretnivaló bűnösök tipikus francia hősök az újrealizmus óta), autonóm világok. Realitás megbillenése – ismerős ismeretlenné tétele és az ismeretlen háziasítása. Külső emblematikus helyszínek – de sokszor ezzel szembehelyeznek ezzel egy stilizációs faktort. Pl. Metro egyik állomását a stúdióban is felépítették. Mikor játszódnak? Halley üstökös elhúz Európa fölött. Tényleg elhúzott az üstökös akkor – de nem ennyire. Tényleg volt AIDS járvány akkoriban – de ezt is stilizálja: azok halnak meg, akik szerelem nélkül szeretkeznek. Csak az érzelmeikben és a kapcsolataikban élő hősök. Vad szerelem archetípusa – újhullámtól kezdve szintén francia szál. Vágy a nagy művészetre – alkotói ambíciók: Metroban pl. zenekart akar. Ha nem művészek akkor őrültek vagy egyéb freak karakterek. Szenzuális kapcsolat a világgal – zsigeri világérzékelés – érzékenység vagy fásultság. Semmi intellektualitás.
THE:END
2006.04.20
[Kestem fél órát.. :(]
Francia posztmodern / újromantika
Design-központúság, zenei kavalkád, Costas minden filmjében egy Bowie sláger. Channel, Versaci, etc. egyik inspirációja az új európai divattervezőknek. Almodóvar filmek főcímei (imádta Hitchcock főcímeit) is ilyenek.
Europuding
Kortárs EU filmgyártás áttekintése és trendjei. Számháború.
Koprodukciók, egységesülő filmpiac—ez a trend még ma is erősödik. Legfontosabb intézmények: Eurimage (est.1989) – filmipar mindhárom szegmense, gyártás, bemutatás, etc., minimum 2-3 ország együttműködése kell a támogatáshoz. 1989: 6 millio euro, 1990: 14 millio, 2005 kb. 20 millio. Mozihálózatot is támogat, az Europa Cinemas nevű szervezettel együtt. MEDIA program, aztán Media Plus (2001-2006-ig, 513 millio euro) – egész audiovizuális szektor megerősítése a képzéstől a fesztiválokig. 1 milliard eurot terveznek a 2006-tol induló részére. 10-ből 9 európai film külföldi forgalmazását támogatja a Media Plus. Így is csak azt tudták elérni, hogy a nem amcsi filmek piaci részesedése kevesebb, mint 10%. Magyarországon 5-7%. European Audiovisual Observatory (est. 1992) – háttérelemzéseket csinálnak, nagyon jó statisztikáik vannak: www.obs.coe.int. European Film Promotion – Berlin, Cannes fesztiváljai, marketing támogatás. Van-e mindennek látványos haszna vagy hatása?
Egyik EU szabályozás:
19 pontot lehet összegyűjteni, ha 15 pont megvan akkor EU film.
rendezo 3 forg.iro 3 fsz 3 masik fsz 2 forgatas helszine 1 utomunka h. 1 etc.
Francia jegyesség – Warner francia leányvállalata akarta legyártani francia nemzeti támogatással. Bíróságon ezt nem engedték.
Tehát nem a szabadpiac hívei—amcsik persze nyomatják a neolib dumát, és veszélyeztetik a mi kulturális sokszínűségünket.
Támogatás: EU, nemzeti, (tartományi). Utóbbi Francia- és Németországban fontos.
Pl.: Oliver Stone: Nagy Sándor, Bridget Jones, Trója, etc. – abszolut amcsi kulturájú film, viszont megüti az EU-s kategóriát.
India: 600-800 film évente USA: 200+250 film évente (MPAA+”fuggetlenek”) Japán: 270-300 film évente EU: 1993 – 554 film, mostanában 750 körül évente
Tehát többszöröse kéne hogy legyen a hatalma USA-nal.
Költségvetések: marketing nélkül
USA major film: kb. 50 millio dolcsi + 35 milcsi dolcsi marketing és forgalmazás Utóbbi években a gyártási költség megduplázódott, a marketing megháromszorozódott.
Angol film: 16-17 milcsi, (2002-ben meg csak 9 milcsi). Francia film: 6-7 milcsi Olasz film: 2-3 milcsi Magyar: 1-1.2 milcsi
Filmforgalmazási piaci arányok:
2004 – USA piac: USA 84%, 10% koprod, 4.75% EU, 2% misc. 2004 – EU piac: USA 70%, 25% EU, 2% misc. (Angoloknál több indiai film, Spanyoloknál több latin film, Franciaknál több afrikai film.)
Viszont a 25% EU EU film aránya az azt jelenti, hogy a legtöbb film nemzeti film, és nem is játszák rendesen az EU-ban.
Toplisták: kb. 1 milliárd néző
1996-2000 – Titanic – 1 milliard? Gyűrűk Ura, Harry Potter – 50 millio Baljós Árnyak – ? Amélie – 22 millio
2004 – legtöbben: Bridget Jones – 17 millió, Csodálatok Zűrhajó – 12 millió, amiből 9 millió nemzeti (német).
Tehát a nézőszám 90%-a általában a nemzeti piac. 6 film volt amit mindenhol bemutattak, 37.000 ember nézte meg őket.
Fesztiválok rendszere:
60-as években erősödik meg a nemzetközi fesztiválipar. Újhullámok. Művészmozi hálózatok, fesztiválhálózatok. Akkor mutatnak be egy EU filmet nemzeti piacon, ha megnyer nehány fesztivált. DVD-forgalmazás viszont tágabb!
EU major produkciók utóbbi években nagyobb pénzt szakítottak EU bemutatásból mint USA piacról!
Ennyit a számhánborúról, most nézzük a trendeket.
Új klasszicizmus a 80-as években.
Örökségfilmek trendje – brit leszármazás (Napok romjai, Büszkeség és Balítélet, Értelem és Érzelem, Szabó István, Trier: Hódító pele, Babette lakomája) – EU kulturhagyaték szép kiállításban nagy nézőszámmal koprodukciókkal.
Posztmodern elemek: nemzeti sztereotípiák és lokalitás (szemben a modernitás nemzetköziségével). Film az egyik legnemzetközibb műfaj. Film a nemzeti öntudat médiuma. Latinamerika, ázsia kultúrája és filmművészetének felfedezése. A nemzeti kultúra és a folklór egy időben a legfontosabb stilizációs elem, mint nálunk Jancsó filmjeiben. Autonómia megteremtésének problémája. Helyi kult felmutatása: kívülről azonosít, belülről megerősít.
posztindusztriális Ny —-—-—-—-—-—-—-——- K trad.
I
Almodovar I Kusturica
I
I
Felszabadult D
Hűvös É
I
I
Kaurismöki I Tarr
IPersze pl. Trier a dán-svéd ellentéttel játszik lokális kontextusban. K-EU-ban lehetünk bármi: szerbiához képest frusztrált É, Ausztriához képest laza K. Jól mozgásba hozhatók ezek a sztereotípiák.
Sokszor azt a pillanatot ragadják meg, amikor a hagyományos munkás réteg posztmodernizálódik, vagyis az ipariból és a belép a fogyasztóiba. Zizek ír arról hogy hogyan tűnik el a munka a munkásosztályból, mert a harmadik világban végzik a munkát. Ha van a filmekben munka akkor az a gonosz laboratórium a James Bond filmekben. Munkas mar nem jelent kozosseget, csak csaladi tortenetek vannak.
Vetítés:
Kaurismöki: kis rövid f/f film
THE:END
2006.05.04
Előző órán az utolsó 10 percben egy gyorstalpaló dogma szekcióval zártunk. Két téma lesz ma: új minimalizmus és globális filmkultura mintázata: multikulturalizmus és posztkolonializmus mítosza.
ÚJ MINIMALIZMUS
Imsert kategória, de itt mit értünk alatta? Van külön filmes értelme. Festészetben és szobrászatban az 50-es 60-as években a kimért geometrikus formák alkalmazását értik rajta, akár a figuratív ábrázoláson belül is. Festészeti minimalizmusban barmifajta expresszivitás kerülése jellemző. Absztrakt expresszionizmusra reflektál. Arte povera – szegény művészet is hasonló irányzat – eszköztelenség. Hiperrealizmus, fotórealizmus ugyanilyen, csak ott túladagolják a valóságot – gyorsbüfé, benzinkút, hétköznapi élethelyzetek. Zeneben a minimalizmus a szerializmust es a rovid pl. Satie Bosszusagok c. muve, 9 órás és 840-szer ismétli ugyanazt. Ez nem jellemző a filmes irányzatokra, csak az underground experimentális filmeknél. Warhol: Alvás, Empire State Building. Prózában kortárs amerikai minimalista próza Carter, Ellis viszont már közelebb van a filmes értelemhez: milieu választás, hősök redukciója és kevés történés. Amerikai minimalista prózákból lettek filmek, de ezek nem minimalisták. Amerikai pszichó, etc. Tehát nem lehet egyértelmű műfaji megfeleltetéseket tenni.
Mi a régi filmes minimalizmus?
Új minimalista film. KAB könyvben is külön irány. Antonioni, Jancsó. Bordwell parametrikus stílusa (Elbeszélés a játékfilmben.) Transzcendentális/spirituális film kulcsdarabjai is minimalista formanyelvet használnak. Nem koherens filmtörténeti előzmények, és különféle megjelenési formák más műfajokban, prózához van a legközelebb a film, de ez az adaptációkban nem látszik (ld. fent).
Minimalizmus vs. posztmodern. Tezis – ellentézis. Nem: barokkos, meta-, allegórikus, önreflexív, elméleti, ironikus, pastiche, parabola, pomádé, hallucinatorikus, autonóm. Minimalizmus: a referencialitás visszatérése. Hogyan lehet megmenteni a filmet/prózát az irdatlan intellektuális bonyodalmaktól, az öntörvényű játékoktól? Viszont bizonyos elméletek a minimalizmust is a posztmodern leágazásába sorolják. A közös pont a világba vetett bizalmatlanság, valamint a mindennapi élet felszínességének a tudata – amire más választ ad a posztmodern és a minimalizmus. Jarman vs. Jarmusch.
Tehát: - csökkentett eszközhasználat + nem történelmi távlatok + személytelenség + karakterek kidolgozatlansága + egyes részletek kidolgozatlanok, mert mindent egyformán fontosnak tart + ezért maga a mintázat kerül előtérbe + háttér egyszerűsége # a dogma viszont nem minimalista, a redukció ott csak egy eszköz + kétértelműség helyett egyértelműség, ami viszont nem univerzasista, mint az 50-es évek modern filmje + valóság elmesélhetőségét nem filozófiai, hanem technikai kérdésként kezeli: túlexponálás - tematika + fogyasztói kultúra egyhangúsága és véletlenszerűsége + életet a fogyasztói tárgyak felhalmozása jelenti + “rút realizmus”: a lerobbant egzisztenciák közelebb állnak a valósághoz + pontosan körülhatárolható réteg áll a középpontban, de nincs politikai értelme (itt válnak el a brit munkás-filmektől) - közérzetfilmek, életmódfilmek (ez a két cimke kicsit félreviszi az értelmezést)
Magyar film: 80-as évek alternatív fiatalságát ábrázoló darabokból nő ki – művészértelmiség szubkultúra.
... Városbújócska Drogtérítő New Yorki kapcsolat Szép napok Fekete Kefe ...
Karakterek, jellemábrázolás: embert hozzák premier plánba, és nem a társadalmi kérdéseket. Garantáltan megválaszolható kérdések. Társadalmi dimenziók helyett az én dimenziói, amibe bele van sűrítve a külvilág. Viszont ettől még nem magukba zárkózó hősök ezek. Nem alapvetően defektusos emberek, hanem nem működnek a képességeik teljességében. A kérdés, hogy mi vezet ehhez a defektushoz? Ezt sokszor nem mutatja be az alkotás, ezért érezzük redukáltnak. Másik fenomenológiai válasz: kívülnézetiség – a belsőre csak a külsőből következtethetünk. Mindkettő elliptikus elem. Nem beszélnek magukról. Érzéstelenített én. A hősöknek csak a saját kis világukkal van bajuk.
Narratíva: elliptikusság, magyarázat nélküli történetek. Rövid frázisos lassú előrehaladás és ismétlődés. Másodlagos cselekmény: a sovány alapnarratíva mögött (mert folyamatosan történik valami) mégis van egy egzisztenciális történés. Road movie ezért tipikus műfaj: állandó céltalan beszélgetések (pl. Kaurismaki kivéve Juha). Állóvilágok álmozgásai. Megfigyelés és regisztrálás elsődleges az érzékeléssel szemben.
Időkezelés: egyszerű, hiszen a történet is szimpla. Esetleg epizódfüzérek, amik nem allegorikusak (bár a rendezők előbb-utóbb erre tendálnak). Jarmusch: Éjszaka a Földön, Mistery Train.
Kamera: Ritka a kézikamera – szubjektivitás visszavonulása. Statikus és fixplánok, hosszú kocsizások. Nem dedramatizáló passzázsok.
Fontos minimalista paradoxon: a pontosság a szitáció lényegét takarja el, ezért hasonlóan a posztmodernhez sokértelműséghez vagy rejtélyhez vezethez. Spirituális értelmezéseknek is van hely itt, pedig a jelszavak a metafizika-ellenesség. Halott ember, Múltnélküli ember, Henry Fool, Werckmeister harmóniák (Magyar Narancs vita: metafizikus rendező-e?).
Hollandia: minimal-maximal art movie csoport.
Van egy csomó alkotó aki csak minimalista stratégiákat használ, pl. Egoyan, Kitano). 90-es évek személytelensége: Furcsa játék, Benny videója. Haneke – fogyasztói emberek a felső középosztályban. Szinészi játék redukciója: Kaurismaki. Kitano első életműszakaszában a jól átlátható narratív formák, letisztult de ellpitikus történetvezetés. Egoyan a narratív minimalizmus.
GLOBÁLIS FILMKULTURA MINTÁZATA: MULTIKULTURALIZMUS ÉS POSZTKOLONIALIZMUS MÍTOSZA
Sok átfedés van itt, már beszéltünk a nemzeti sztereotípiák használatáról, és az utolsó órán is lesz szó idetartozó dolgokról. Hogyan szövik át egymást a globális kultura rétegei? Van néhány életmű, ami pont a kulturális közvetítést problematizálja. Fontos és paradigmatikus: Wenders életműve. Német új film a 70-es években: Dolgok állása volt az utolsó amiről beszéltünk tőle. Végén beszélgetés: “történetek csak történetekben vannak, az élet elmúlik anélkül, hogy történetté kerekedne”. Narratív identitás is csak történetekben létezik. Ez nem csak európai Hollywood kritika. Paris-Texas – tapasztalat artikulálhatóságának tapasztalata. Berlin fölött az ég ilyen szempontból emblematikus film. Első másfél óra feketefehér angyali. Alapproblémája a reflexió. Angyalok mindent tudhatnak, még az emberek gondolatait is, de ez csak puszta info, sehova nem jutnak vele. Nagyszabásúan szentimentális válasz: a bukott angyal teremthet koherenciát. Az igazi történet a halál. Bármilyen történet csak identitástörténet lehet. Mostanában kulturális közvetítős mítoszfilmeket csinál. Fontos, hogy keresi az utat az 50-es évek modernista művészfilmje és a kortárs hibrid film között. Minden mesterének szentel egy filmet. Tokyoga – Ozu hommage. Nicholas Ray Villanás a tó felett. Truffaut, Tarkovszkij, Ozu-nak, a három angyalnak dedikálja a Berlin felett az eget. Túl a felhőkön egy közös film Antonionival. Európai filmakadémia egyik kulcsembere, Egoyan és Jarmusch felfedezője. Közvetítő. Kontinenseg, műfajok, korszakok között. Buena Vista Social Club – mesterek és eltérő kultúrák. Sokszínű kirakójáték a kulturális térkép.
Trier: Bűn mélysége – Tarkovszkij spriritualitása és a Szárnyas fejvadász. Furcsa filmek, nem helyi inspiráció. Aztán próféta lesz a saját hazájában. Katapultálja a nemzeti filmet és megtermékenyíti a művészfilmet mindenhol a világon. Dogma honlapon a legtöbb film nem dán. A német kultúra paradoxonjai foglalkoztatják, az elmúlt 10 évben pedig USA-hoz fordul, persze nem úgy mint régen tették. Politikus választ ad. Amerika trilógia közvetlen USA tapasztalat nélkül. Trierlógiák. Trier projektekben gondolkodik.
Egoyan hagyomány és identitás, kulturális örökség és közvetítettség.
POSZTKOLONIALIZMUS ÉS ORIENTALIZMUSKRITIKA
Fesztiválok megerődődése: sok alktoás csak itt él, egyébként eltűnnek az országuk művészmozitermeiben. Hatalmi viszonyokat jól lehet fesztiválokon feszegetni. Távolkeleti filmek közül az jut el európába, ami szerepel fesztiválokon. Iráni kirakat-filmek, amik az európai értékeket reprezentálják a nyugat felé, viszont nem mutatják be őket hazájukban. Kooptáció. Befelé nem jelent kritikát, kívülre az ország liberalizmusát jelzi. A Hős – kínai propagandafilm? Poltikailag érdekes film. A kommunista párt pénzéből csinálta egy volt ellenzéki rendező, aki előtte nem tudott filmet csinálni, viszont aztán talált nyugati forrásokat, amiből viszont olyan filmeket forgatott, amiket orientatalista filmeknek néztek. Nem csatafilm, hanem az áldozat példázata. A repülő tőrök klánját meg Ukrajnában forgatják.
Jövőhéten Wong és Egoyan. Most megy a mozikban a Vadító szép napok.
Most: Csu-king expressz.
THE:END
2005.05.11
Kortars filmben kulturalis hagyomanyok keveredese
Wong, Egoyan parhuzam: posztmodern filom ujerzekeny vonulata.
Egoyan: ormeny szarmamazu, kairoi szuletesu, kanadaban felnott – egy csipetnyi kelet. Multikulturalis hagyomany. Nyugatba kelet.
Wong: Shang Hai szuletes, kiskoraban koltozik a csalad Hong Kongba – helyi szerzoi film sztarja. Nyugatosodo metropolis technopopindusztrial kozegeben hogyan el a keleti hagyomany. Keletbe nyugat.
Tehat: Hagyomany es hagyomanyozodas. 90-es evek trendi minimalista strukturak: Egoyannal a narrativ struktura minimalista – linearis tortenet helyett az ismetlesek es az ellipszisek szervezik a cselekmenyt, hosok is onismetlo szenvedelyek es ritusok rabjai. Wongnal identitastortenetek, toredezett identitasok, narrativ toredekek, diffuz, szettarto cselekmenyek. Szerepcserek es szerepjatekok (Csun-King). Egoyan palyaja az ormeny kultura egyik legfontosabb megjelenitese a popkulturalis horizonton a System of a Down mellett.
Elmúlt 10-15 év mainstream filmjeiben van két különválasztható ág: hogyan lehet a távoli, korábban periférikus kultúrákat megismertetni? Egyik ág: hagyományos kolonialista-gyarmatosító narratíva felfrissítése (expedíciós és kalandfilmek). 80-as évek Indiana Jones, 90-es évek Múmia, 00-as évek Lara Croft. A távoliban az egzotikusat és a különlegeset látják. Utazós-kalandfilmes műfajra van utalva ez a megkozelites. Masik megkozelites: adottnak veszi a posztindusztriális társadalom alaphelyzetét, és ezt próbálja meg gyarmatosítani. James Bond: hogyan próbáljunk nemzetközivé tenni egy kultuszt. Már nincs olyan helye a világnak, ahol ne játszódott volna James Bond film! Geopolitika újrapozícionálása. Ez egybeolvad a technika-fetisizálással. Topográfiailag többpólúsú történet
Pont. Utolsó téma.
TÁVOLKELETI FILM AZ UTÓBBI ÉVEKBEN
Évetne kb. a filmek felét ázsiában csinálják. Néhány trend és pozíció. Néhány évvel ezelőtt M.o.-n ez még nem lett volna akadémiai téma. Most fedeztük fel. 60-as 70-es évek előtt nem figyelt a Nyugat a Keleti filmre, vagy olyan logikával követte, ami sztereotipizáló szemlélet. Japán film valamennyire ismert. Kuroszava: leginkább Nyugatos, Ozu: leginkább Keletes – orientalista, gyarmatosító szempontrendszer. 60-as évek divatja strukturálja át ezt. Emancipálódik a Kelet-EU és a latin film. 70-es években a Hong Kong-i film tör be. 80-as években Kínai filmek (népi kína 5. generációja). 80-as évek iráni film felfedezése. 90-es években koreai újhullám. Persze ezek nem egységes tradíciók, csak így importálják őket. Nem csak a globalizáció, hanem a pánázsiai együttműködés a fontos. Indonéz horror japánban divatos, Koreai szappanorerákat néznek Óceániában, etc. Tehát ez a folyamatleírás erősen problematizálható. Bezárkózó piacokat lerohanja a Hollywood, de ugyanakkor van ellencsapás is. Sony Asia termékek: Tigris és a Sárkány minden idők legsikeresebb ázsiai filmje.
Népi Kínai filmgyártás kialakulása (mint az iráni film)
Politikai nyitás után az addig elzárt filmkultúrára nagy hatást tesznek – modernista divatot hoznak a régi nyugati filmek. 80-as évek kínai filmjében a modernista divat a jellemző.
Hong Kong
Magántőke, szervesebb fejlődés. Együttműködés, kevert produkciók.
Szuverenitás? Ellenállás a globális trendeknek.
Délkelet ázsiában nem, indiai filmben igen! Japán, hongkongi, kínai filmművészettel összehasonlítva indiai film nagyon autonóm. Egyiptomtól Indonéziáig ők uralkodnak. 90-es évek végétől kezdve itt is nyitás: kiengednek alkotókat, beengednek USA filmeket. Szuverén műfajok. Nyugati filmkultúra sokmindent be tud fogadni, de 3 órás zenés-táncos filmeket nem. Kompatibilitás-problémák. Curry western viszont megy.
India
Kb. 800 film évente. Moziipar top 10-es ipari listában. Iszonyat sztárkultusz, politikus lesz egy csomó színész. Párhuzamos filmművészet: minőségi szerzői filmek támogatása állami alapokból – ez az utóbbi 10 évben van így. Akkor néhány nemzeti filmkultúra áttekintése.
1. Japán
Erős monoplizálódás: 3 nagy cég. Mindhárom cég vertikálisan integrált: gyárt-forgalmaz-bemutat. Teljes piaci ellenőrzés. 50-es években ugyanúgy visszaesnek, mint az USA. 1958 a csúcs: 1.2 milliárd néző. 1972-ben már csak 200 millió néző. Ázsiában egyébként is többszörösen többen/többet járnak moziba. 1970 körül 300 film/év. Ekkor jönnek fel a kisebb független stúdiók, amik már exportra is termelnek! Regionális és nyugati exportra is termelnek, mostmár Kínába is lehet csepegtetni. Szerzői alkotók pálfordulása itt kezdődik. Kuroszava. Osima. 1975 jp-fr Erzekek birodalma. A nagy nevek tudnak először külföldi korpodukciókat szervezni. Feltörekvő alkotók független filmekkel dobbantanak. Progresszív, felülvizsgálja a tradíciókat – 80-as évek a punk és a heavy metal ideje. Korai techno-szubkult-disztia: Tetsuo (Tsukamoto). Ma 350-400 jp film évente. Közben nyiladozik a piac a nyugati trendekre. 1970-ben már nagyobb USA film bevétel mint jp film. Toplistákat is az USA filmek vezetik egy idő után. Jp lesz HW legfontosabb külföldi piaca. Viszont a helyi cégeket ez nem rengeti meg – moziláncokban is érdekeltek ők. Time-Warner kezd viszont kiépíteni egy mozihálózatot. Filmipari hármas rendszer megremeg. Viszont kifelé is mennek a helyi filmek. Egy idő után felvásárolják egymást, és összefonódnak a filmiparok még európával is. Jp film felfedezése: Kitano pl. másért népszerű otthon és japánban (előbbi szerzői filmes, utóbbi popkult ikon aki TV-ben szerepel). Wong Kar-Wai-ra is ez érvényes. Nyugaton megőrülnek érte. Hong Kongban futottak még kategória. Elképesztő vakfoltok vannak. Anime is ekkor robban be: Chihiro a legnagyobb bevételt hozó japán film ever. 2000-ben Chihiro és Tigris és a Sárkány – elmúlt hat év áttörése.
2. Népi Kína
1949 kínai kommunista párt kerül hatalomra. Taiwanban az emigráns kormány. Rivalizálás a két párt között. Egy Kína diskurzus. ENSz-ben sokáig Taiwannak van pozíciója a Biztonsági Tanácsban. Ezért jobb kínai nyelvű filmművészetről beszélni. 1949: Mao-féle Kínai Népköztársaság. Önálló politika. Keleti blokk hatalmi harca USSR ellen. 1970-es években meghirdetik a Nagy Ugrást. Totális csőd. Nehézipari fejlesztés, mezőgazdaság kollektivizálása. 1966-76 között kulturális forradalom – agresszív értelmiség-ellenesség. Bezárják a pekingi filmakadémiát. 1970-es évek elején ugyanannyi filmet gyárt Kína, mint M.o. Nem ez a csúcskorszak: “Alkossatok remekműveket” – katasztrófa. Mao halála, négyek bandája elleni fellépés. 1970-es években politikai nyitás, óvatos nyugatosodás. 1970-es évek végén már lehet vegyesvállalatokat csinálni. 1978-tól van filmakadémia. Új generáció erős politikai kontroll alatt. Generációkban írhatóak le a rendezők. 5. generáció. 80-as évek elején végeznek.
80-as, 90-es éveknek a kulcsfigurái:
Zhang Yimou – operatőrnek tanul. Hős. Chen Kaige – nála szolgál Yimou néhány évig. Császár és a gyilkos.
Totális hermetikus zárlat feloldása után engedik be a külföldi filmeket és tanárokat. Egy nemzedék elsőként találkozik a modernitással. Még régi Kínai filmeket sem láttak. Mint irán. Van egy generáció, aki ezen nő föl. Kb. Kínai újhullám. Modernista és posztneorealista darabok, amik népszerűek, csak nem Kínában. Bemutatják őket, de nem fogadja el őket a közösség. 6-7 kópiával vetítik Kínában. Kirakatpolitika: fesztiváloztatják őket a kultúrpolitika miatt, és még jövedelmező is. Totálisan centralizált a filmgyártás, csak ezek jogosultak filmforgalmazásra is, 90-es években derül ki, hogy ez mekkora csapda. Kisebb vidéki stúdiókban dolgozik az 5. generáció műhelyszerűen. 80-as 90-es évek fordulója akasztja meg ezt a sztorit. Kulturpol váltás: kevesebb pénz a filmekre, popfilmekre nagyobb rész. Sikeres filmekből támogatják a stúdiókat. Tienan téri öldöklés gyorsan meggyengíti a demokratikus ellenzéket. Erősebb anyagi és politikai cenzúra. Vége az 5. generációnak. Későbbi filmek vádja: konvenciókon és esztétiákán meg szépségen keresztül kiárusítják a kínai hagyományt.
90-es években külföldi koprodukciók. Most nyitás, felülről indítva. Kínában limitálják a bemutatható külföldi filmeket. Viszont van feketepiac. Most már Kínának van többlete az USA-Kínai kereskedelemből, USA harcol a filmes kvótáiért. Nem tudjuk mi lesz ebből.
3. Hong Kong
Sok jp párhuzam. HW-szerű stúdiószisztéma. 30-as években HK az emigránsok fő célpontja, 49 után második emigrációs hullám. Korábban Shanghai kp-u filmgyártók áttelepülnek az 50-es években HK-ba, ahol nyelvi-kulturális csapdába kerülnek. Kína: mandarin, HK: kantoni. 60-as években már a filmgyártásban is a kantoni a domináns – lassacskán átállnak. Volt brit koronagyarmat, a nyugati kutlura egyik bástyája. 1996-ban adják vissza Kínának, 1984-ben írják alá a szerződést. Ekkor indul el a visszaszámlálás: Wong: Happy Together 1997 c. film. Pont az ellentétes sarkában játszódik a világnak: Buenos Aires. Direkt politikai kritika nincs, allegorikus megoldások kellenek. Mandarin vs. kantoni tradíció harcol. Kantoni nyer. 60-as 70-es években kiépül egy jó filmipar, ami ellátja a Fülöp-szigeteket és jpt is. Shaw Bros. a kp., főleg Run Run Shaw. 70-es évektől Golden Harvest a kp.
Speckó műfajok: - wuxia vagy vuhszia (repülős-kardozós játékos, mint a Repülő tőrök klánja, ezek irodalmi kalandregények voltak, kora középkori milieu, évszázados műfaj, erre épül a filmes műfaj, már a 20-as években készülnek HK-ban ilyen filmek, de az újhulláma a 60-as 70-es évek, ami az irodalmat is megdobja: Jin Yong a legjobb író, majdnem minden könyvét megfilmesítették. Lovagi értékekről szólnak ezek a kalandos történetek. Filmekben annyi különbség van, hogy a csavargók földjén játszódnak, kicsit absztraktabb helyszínekkel. Mai repülős formája az új! Igazán a 80-as években lesz divatos. Touch of Zen hozza be először a fantasy elemeket!) Tsui Hark – HK Steven Spielbergje. - ‘heroic bloodshed’ – John Woo - Kung Fu filmek Bruce Lee
Mi a különbség a Kung Fu film és a Wuxia között? Előbbi kortárs könyezetben játszódik és ököllel vívnak bennük. Wuxia kosztümös és középkori.
Hark az Woo nagy barátja, együtt újítják meg a HK filmgyártást. Wong először zsánerfilmes, utána kezd szerzői világot kiépíteni.
VIZSGA
Irásbeli beugró lexikális ismeretekkel és filmismeret a vetítési listáról, 15 perc és 5-6 kérdés.
Utána tételhúzás és szóbeli vizsga.
VIZSGAIDOPONTOK
Jun.6 Tue 10:00 Jun.19 Mon 10:00 Jun.28 10:00
2005.05.11/2
80-as 90-es évek Kínai filmje
1987 Paramount döntés USA-ban – trösztellenes tv alkalmazása: vertikális stúdiórendszer kiépítése. Ezt a 80-as években kezdik egyre lezserebbül venni az Igazságügyminisztériumban, úgyhogy újra kiépül a vertikális integráció soha nem látott mértékben, és megint elindul egy tulajdonoscsere-hullám. 1962-es hullámot egy stúdió úszta meg, a Fox. Akkor nem szórakoztatóipari cégek vásárolták fel őket. Utolsó hullám: 1982 Columbiát megveszi a Coca-Cola. De a 70-es években nem nagyon van mozgás. Második hullámban szórakoztatóipari cégek veszik meg őket, és a médiabirodalmukhoz csatolják. A legnagyobbak lesznek. Világ 10 legnagyobb tőkéjű médiabirodalma veszi meg a HW cégeket. Kivéve a Disney-t mert az már úgyis médiabirodalom.
80-as 90-es években az USA elnökök mozibuzik, kivéve öreg Bush. Reagan, Clinton mozibuzi – Reagannek szánták eredetileg a Casablanca főszerepét. Elnöki beszédeiben Warner filmekből ítél. Fegyverkezési verseny: “Star War”. Még a merénylőjét is film ihlette meg: a Taxisofőr. Clinton is szívesen mutatkozik sztárok társaságában.
1985 Fox -> News Corp. (Rupert Murdoch) 1983 Columbia (Coca-Colatol) -> Sony (jp), aki már megvette a CBS Recordsot, ebből a kettőből lesz a Sondy Pictures Entertainment 1994 Paramount (Gulf+Wes) -> Viacom MGM bonyi: leghatalmasabb multimédiakorporátum: Warner. MGM-et egy kaszinotulajdonos vásárolta meg, aztán United Artist-ot is megveszi, ami szétrobban. 1986-ban az MGM-et (amibe beolvadt a UA) megveszi Ted Turner, aki rögtön eladja, csak megveszi a filmarchívumot. Turner és Warner egyesül, és Warner lesz…
MGM > Ted Turner > Warner Co. > Time Inc. > Time Warner + AOL > AOL Time Warner
2000 Universal > Vivendi (francia tulajdonú)
Warner Home Video DVD-k mindig olcsók, az új formátumot is ők vezetik be legelőször. Vivendi volt egy egyetlen EU vásárló, pedig sok EU-s médiabirodalom van, ami tőkeerejét tekintve elég jól áll. Német Bertelsmann csoport, Kirch csoport. Holland PolyGram. Olasz Berlusconi. Őket a zene és az újságkiadás foglalkoztatja, esetleg jogdíj. Trainspotting PolyGram támogatással készül.
Disney: modell a nagy médiabirodalmak szervezése előtt. 50-es 60-as évek óta építik a birodalmat. Szinergia kiépítése, mielőtt ez ismert lenne a világban. Legkülönbözőbb szervezeteket próbálnak összehangolni. Filmforgalmazás és sajtókapacitás támogatja egymást. A Warner filmjét méltatja a Time magazin, ami ugyanabban a kézben van. Élményparkok, kábel TV, merchandise, etc. Disney stratégia: érinthetetlen elemek, amik garantálják a minőséget. Pl. Mikiegér. “Don’t fuck with the Mouse” – “Ne baszogasd az egeret.” 30-as évektől ugyanúgy néz ki Miki. 60-as 70-es években akadozik a bolt, aztán jön Michael Eisner 1984-ben elnök lesz. Rohamtempó.
Néhány független stúdió megerődödik. Pl. Orion: Amadeus, Bárányok hallgatnak. Őket a video-biznisz megerősődése dobja felszínre. Carolco Rambo filmeket jegyzi. Andrew Wajna is itt kezdi. New Line még a 60-as években alakult. John Waters korai filmjeit forgalmazza. Miramax: 1979-ben Bob és Henry Weinstein. Ollókezű Henry: újravágja a filmjeit. Rock koncerteket szerveznek az elején. Aztán erotikus és rockfilmek. 80-as évek végén Szex hazugság videó c. filmjével robbannak be. Nagy HW filmek szisztémája egy független filmben: 2 millió dollár PR, és a multiplexekben is bemutattatják. Végül tényleg siker lesz. USA-ban 25 millió dollárt hoz, külföldön 30-at. 90-es években Kutyaszorítóban, Ponyvaregény. Utóbbi már Disney film (1993-ban veszi meg, erősítendő a játékfilm részleget). Miramax 1992-ben kb. 10 Oscar-jelölést gyűjt be, ami kell a Disney-nek. Viszont a Miramax független marad, Angol beteg, Szerelmes Shakespeare, Kill Bill. Ez jól jelzi a független forgalmazók 90-es évekbeli pályáját: vagy megszűnnek, vagy felzabálják őket. Ted Turner megveszi a Castle Rock-ot és a New Line-t. Másrészt a nagy stúdiók is rétegfilmes részlegeket alapítanak. Sony Pictures Classic, Fox Searchlight.
Milyen filmeket csinálnak a nagy stúdiók a 90-es években? Megapic mondja Bordwell, de a Blockbuster az bejáratottabb. Cápa, Csillagok háborúja, Harmadik tipúsú találkozások az elsők. Nagy erőket 1-2 projektre kell koncentrálni! Nagy költségvetés, sok PR, sztárok, sikervárományos filmek. Célközönség a 10-25-ig. Király Jenő: régi HW nagycsoportos filmek, új HW kiscsoportos filmek. Sok akció, speckó effektek, közönség elvárja az intertextusokat, amikre rá lehet ismerni. 70-es évek végén egyre több amcsi kritikus mondja, hogy rajzfilmesedik a HW film: látvány a történetmesélés felett, bugyuta történetek. Képregényesedés, TV-sorozatok hatása, etc. Indiana Jones filmek pl. egy irreleváns szekvenciával kezdődnek, mint az ‘előző rész tartalmából’. Másik Megapic jellemző. Spielberg: csak olyan sztoriból lehet filmet csinálni, ami összefoglalható 25 vagy kevesebb szóban. High concept. Féktelenül: “Die Hard buszon”. Indiana Jones: “James Bond film a Bibliai frigyládáról nácikkal”. Új HW film (társadalomkritikus vonal) végét jelzi. Ebből az utolsó a Scorcese Dühöngő Bika c. filmje. Innentől rohamléptekben infantilizálódik.
Indiana Jones Spielberg és Lucas A4 szerződéstervezete: - min. 20 millió dollár (legnagyobb költségvetés akkor 19m) - 4m Lucas, 1.5m Spielberg - első millából kérnek osztalékot
Lucas ügyvédje mindenkinek elküldi, ami magában botrány. 30 éves csávók. Egy producer tárgyal: Eisner a Paramountnál. Csak az USA-ban 240m dollárt hoz, 10-szeres megtérülés a hazai piacon. Fiatalok ekkor már diktálhatnak. Altman: Játékos c. fiml első 8 perce. High Concept-ről szól. HW stúdiórendszer átalakulása. 1992-es film, japán utalások.
Blockbuster forgalmazás
Cápa vezeti be az új stílust. Addig bármilyen filmet 1-2 kópiában hoztak ki, King Kong 1933 egy évig forgatják, de csak 2-3 kópiában mutatják be. Szóbeszédben bíznak, hogy majd elterjed. Egy országos bemutatós film volt: Elfújta a film, de ez más tészta. Cápa nézőit már hónapokkal előtte megdolgozzák a TV-n keresztül. 1975 június 20.: már nagy elvárásokkal nézi meg mindenki. 200 kópia USA, 50 kópia Canada. Spielberg szimata. Új moziközönség már nem tud várni, még napokat sem: azonnal akarja. Ma már egy blockbuster USA bemutatója 2-3-4000 kópiát jelent.
Moziátépítési láz: több moziterem a mozikban. 40.000 vetítőhely.
Költségvetések (PR és kópiák nélkül): Harmadik típusú találkozások, Csillagok háborúja kevesebb, mint 20m Mint a Villám 70m Titanic 200m King Kong (legújabb) 220m Gyűrűk Ura 270m
Annyit nem gyengült a dollár. Nagy kockázattal járnak. Miért kerülnek ilyen sokba? Egyre több pénzt hoznak a filmek, ezért egyre több pénzt kérnek. 90-es években nem lehetett 1 millát szakítani egy rongyos forgatókönyvért. Sztárok itt születnek. A kockázaton ez viszont nem sokat változtat. Több mint a fele bukás: Utolsó akcióhős, Waterworld (Kevin Constner), Jövő hírnöke (Kevin Constner – 50 milliós bukás). Viszont ha nagyot hoz akkor nagyot hoz.
Jurassic Park – 900m dollart hozott, és talán 1 milliárdot a merchandise-ból. Egyre több film készül, ami a merchandise-ból többet hoz, mint a filmforgalmazásból. Az 50-es években az összes bevétel és kiadás veszteséget mutatott. Ezt a korszakot így nem ismerjük.
Azért sokat gondolkoznak a költségcsökkentésen, vagy a felelősség csökkentésén. Változatok, technikák. - Még a forgatás előtt eladják a jogait (pl. Birodalom visszavág már az első kocka leforgatása előtt megtérült) - Több stúdió kooperációja - Külföldi forgatás (Új-Zélandtól Kelet-Európáig, mert a digitális korban a legprofesszionálisabb technika is exportálható) - Külföldi tőke bevonása (Gyűrűk ura) - Márkák reklámozása
Jurassic Park emblematikus. Bordwell: globális film – a világ bármely táján érdeklődést kelthet. Indiában nem néznek HW filmeket. Indiában és Pakisztánban ez a legnézettebb HW film. Merchandise eredeti célja, hogy reklámozza a filmet, ingyen reklámfelületként értelmezik. Cápa után viszont már önértéke van, Jurassic Park az igazi fordulat: a filmmel reklámozza a merchandise-t. Vannak a filmben Jurassic Park boltok, ahol a vásznon látják a nézők a pólókat, amiket a moziból kitántorogva megvásárolhatnak.
Még két dolog. Két változat a globális filmre. 90-es évekre az EU emberek is megtanulnak befektetni. HW recept követése – HWias filmek. Ötödik elem Luc Besson. Ázsiaiak is. Chihiro sokkélményként hat HW-ra.
HW csak kevés filmet készít (csak India kétszer annyit évente), de a mozibevételek 75%-át bezsebeli. Amélie, Lé meg a Lola kisnemzeti filmek, és sikert aratnak USA-ban. Ezért születik a globális filmnek egy másik változata: kozmopolita film. Tipikus HW jelenség. Rafinált marketing stratégia. Meg kell venni az egyes piacok sztárjait! Felvásárolják a piacok vezető sztárjait. Pl. megveszik John Woo-t. Nem azért hívják meg, hogy felfrissítse a HW nyelvet, hanem hogy eladja HW-ot ázsiába. Csak a nevére van szükség. 1992-ben csinálja az utolsó HK filmjét (Fegyver kislány), utána elfelejt mindent, amit tud, és olyan filmeket csinál, mint bármelyik HW arc. Még van két ilyen HK rendező, akit kilóra megvett HW. Latin-Amerikát, Németországot, etc. szintén felvásárolják. Neveket vesznek meg. Színészekkel is ugyanúgy. Liv Tyler azért kapott munkát a Gyűrűk urában, mert japánban bomlanak utána.
Blockbuster túlbiztosítás: képregényekre, TV-sorozatokra, remake-ekre alapoznak, sőt, folytatásokat gyártanak, ez új fejlemény. Nem akarnak kockáztatni. A Majmok bolygója volt amiből csináltak folytatásokat.
THE:END