palfalusi Levinas: Teljesseg es vegtelen Etika/moral Engedelmesseg/boldogsagkereses * Mi hat a tradicio felol Levinas etikaja es metafizikaja? Mi a metafizika? A 'transzcendencia' fogalma miatt lesz metafizika. A transzcendencia abban all, hogy en/masik viszonya irreverzibilis. A masikat nem lehet visszavezetni egy ertelemado aktusra, vagyis az en tudatomra. Kesobb Levinas mar azt mondja, hogy a masik tuszai vagyunk. Ma a transzendenciat kaparjuk. Levinas: minden, ami transzcendens, az vegtelen. Vagyis fokozhatatlan. Kantnal a tr az lenne, hogy egy eszes leny kepes elgondolni a kategorikus imperativuszt. Ez visszavezetheto egy ertelemado aktusra. Levinasnal nem. II. szakasz: belso es okonomia. Mi az okonomia? Gazdasagossag. Az embernek van valamifele termeszete a masik szine elott, ami mukodik. Az elso okonomikus elem terulete: 88. lap alja, masodik bekezdes vege. Elmelet es gyakorlat kozott meghuzodo harmadik hely. Az elet egoizmusa. Az egoizmus gazdasagossaga. "Egy olyan viszonyra hagyatkozunk, amely nem elmeleti, nem gyakorlati, hanem a ketto mogott huzodik meg: az elet egoizmusa, a _boldogsag_." De az etika mindig feltetelez egy boldogsagot. Arisztotelesz: csak az lehet etikus, aki szabad, aki valaszt es dont. Aki ebben az ertelemben cselekszik. Akinek termeszete van, az a szabadsagat serti. Kant: a kotelezo erveny elve es a szamonkerhetoseg elve az etika ket pillere. Ha az egyik serul, akkor az egesz borul. Ez a Gyakorlati esz kritikaja. Levinasnal azonban az ember mukodtetett, kiszamolhato. Itt valtozik homallya a szoveg. (...) "A Let azzal esik meg, aki kepes a boldogsagot a szubsztancialitas folott keresni, aki nem pusztan sajat lenyet valositja meg, hanem elkepzelhetetlen diadalt keres." Mi az egoizmus? Az enre vezetunk vissza mindent. A narcizmus Krisztus: a tiszta narcizmus. Pilatus: a tiszta egoizmus. A filozofus az egyetlen, aki kulonbseget tud tenni narcizmus es egoizmus kozott. A kozeput az onszeretet. Nem azert vannak baratai, mert nem birja elviselni a sajat tarsasagat. Nem a sajat tehetetlensege miatt, hanem mert kepes annyira szeretni, amennyire magat szereti. Az egoizmus elvakult, a narcizmus benito. Levinas: az elet erotikaja az elet egoizmusa. Hogy magunkat szeretjuk a legjobban. 90. oldal. Elvezet es fuggetlenseg. "Az emberi leny kedvet leli szuksegleteiben. Ez nem puszta negativitas. Kedvunket lelkjuk abban, amitol az eletunk fugg. Uralom a fuggosegen belul. Itt az ember azt elvezi, amitol fugg. Ez a valamibol eles paradoxona." Az ember kepes abban vigaszt keresni, amitol szendved. Ez az egoizmus mindig perverzio. Latin ertelemben elhajlas, itt eppen onmaga fele valo visszahajlas. Mi ez az "elkepzelhetetlen diadal"? Nem puszta toltekezes es hatradoles. Levinas nem birja Aristoteleszt. Pedig itt jobb lenne. A: a tomeg minden esetben az igavono barom tulajdonsagaival rendelkezik. A barom csak lefele nez, aztlatja ami az orra elott van. A boldogsag a gyonyor. Nekik a gyonyoron tul nincs mar semmi. Levinas: az emberek kozt nincs ilyen barom, aki igy keveri a gyonyort es a boldogsagot, hanem minden gyonyorben van diadalkereses. Levinas felfuggeszt minden hagyomanyos etikat. Nem volt meg olyan etika, ami azt tanitotta, hogy a moralon tul az etika celja egy diadal. Azaz megis: Nietzsche. A moral geneologiaja. Mit mond a moralfilozofus a boldog gonoszokrol? Meg kell kuzdeniuk a Borgiakkal. Az egoista meregkeverokkel. Az ember kepes elvezetet talalni a vmtol valo fuggeseben. Diadalt keres. Erotika, perverzio, szerelmunk onmagunkba. En/onmagam (moi/soi) megkulonboztetes. A nagyobb nyugati nyelvben, foleg a filozofiaban, es persze a nemet filozofiaban terminologiai kulonbseg van. Nem-tulajdonkeppeniseg es a hanyatlas kulonbsege Heideggernel. Az allando es az onmagam kozotti kapcsolat. _Meghatodottsag, mint az en ipszeitasa._ A masikat eppugy lehet elvezni, mint a kenyeret vagy az ongyilkossagot. Akkortol ez mar az okonomiahoz tartozik es nem az etikahoz. Ekkor a massal valo talalkozas folyaman elegseges vagyok onmagamnak. Mi ezzel a problema? En es a Masik kozti etikai viszony. Irreverzibilis. Csak a Masik kepes az en egoizmusat kikezdeni. Az En semmi mas, mint egy vagy: ketfele vagy van. Az egyik kielegitheto. Ez az okonomikus. Elvezem a masik tarsasagat, mint egy kelleket, es igy elegseges vagyok onmagamnak. A masik vagy kielegithetetlen. Minden kielegitesi kiderlet csak elmelyiti ezt a vagyat. Ez az etikai viszony. (Spinoza: az affektusok rendje. Az en/masik viszonyban en mindig en maradok. Ez az az irany, ami mindig a masik felol jon es ezt a vagyat csak elmelyiteni es nem kielegiteni lehet.) Nem arrol van szo, hogy van egy okonomia amit kiegeszitunk egy etikaval. Csak azert tud egy masik ember kellek lenni, mert a masik transzcendens. Az etikai viszony miatt lehetseges okonomia. Merlegre van teve a josagom. A josag nem egyeb, mint az arulas orajanak orokos elnapolasa. Az arulas oraja, amikor okonomiat akarok teremteni egy etikai helyzetben. A mai francia fenomenologiajaban. Riceour vs. Derrida on TV. Riceour: A rossz szimbolikaja. A bunrol beszel. R a bunrol es a rosszrol beszel. Az Isten elott es az ember elotti bun kulonbsege. Culpa es a teccatum. Jogi vs. vallasi kategoria. R ragaszkodik a hagyomanyhoz. Derrida mar csak azt mondja, hogy _arulo_. Aki okonomizal egy etikai viszonyt. Olyan viszonyt probalunk kiegyenliteni, amit nem lehet kiegyenliteni. Mi szabalyozza azt, hogy mikor szabad es mikor nem? Mikor elvezhetem a masikat es mikor kell feleletet adnom neki. Eredendoen az en/masik viszony etikai. Erre epul minden mas. Nem csak ugy dolgozik az ember es neha etikai kerdesekkel talalkozik, hanem mar mielott felkelt, azelott etikaban all az egesz napja. Az arulas oraja barmikor bekovetkezhet. Egy bizonyos elvezetert felaldozok egy bizonyos valaszt. Ha vk eled all, es az arcaval rad nez. Barmi amit teszel, az valasznak minosul. A tartozkodasod is valasznak minosul. Az ember nem tudja kireflektalni magat ebbol a viszonybol. Adnom kell. Az okonomiaban egy pillanatra a bun fenyegetese nelkul elhetnek. Ki a masik? A masik mindig a mester, aki tanit. A masik mivolta miatt kepes raebreszteni sajat egoizmusom hataraira. Kepes olyan vagyat kelteni, ami nem kielegitheto, nem elmelyitheto. Ki meri tagadni, hogy van ilyen vagy? Az, hogy vk meg nem erezte, nem bizonyitek ra, hogy nincs. Beckett: Pozo szinrelepese. Az embertelenseg viszonya. A teljes elidegenedes. Az ur a szolgat eszkozkent haszalja. A masodik felvonasban bukkan fel egy olyan szempont, ahol kiderul, hogy az a baj a szolgaval, hogy nem tud rajta valtoztatni. Tehetetlenne teszi az urt a szolga engedelmessege. Ezert gyuloli az ur a szolgat. Az elso felvonasban a csirkecsont okonomiaja mukodik. A masodik fejezetben mar bejon a Hegel-fele ur/szolga viszony. A szolga mindig kiegeszitesre var. Levinas az ellentete (?). Az en eletereje folyamatosan szivarog. A transzcendencia egy olyan vagy, ami lyukat ut a csirkecsont okonomiajan. A masik elvezeten tul megjelenik a masik iranti vagy. Ez azt jelenti, hogy valaszt kell adnom. Vagyok erre a keztetesre. Heidegger: Schelling szabadsagtanulmanya. Szabadsag es szuksegszeruseg fogalma antagonisztikus. De legalabb isten elejeben kell leteznie a ketto indifferenciajanak. Egy determinalt embert szabadnak nevezni olyan lenne, mint a pecsenyeforgato nyarsat szabadnak nevezni, ami forog magatol, miutan felhuztak. A masik kotelezmenye viszont elofeltetelezi az en szabadsagomat. Beckettnel se tudnak egymas nelkul lenni. Nem ket haver, nincsenek tulsagosan egymasra utalva. Boldogsag egoizmusa. Levinas etikajaban boldogga tehet engem a masik? Nem. A vagy eredeti strukturaja alapvetoen nem vezet kielegulesre. Meg a szerelem, vagy a kej sem kielegithetetlen. Az egyetlen, ami kepes keretbe foglalni a vegtelent, az az emberi arc. Az arc az elso pont, ahol a masik elottem fizikailag megjelenik, es nem csak egy ontologiai fogalom. Az adas etikaja azzal kerkedik, hogy fizikai targyat talalt a reflexiohoz, ami redukalhatatlan. A masik arca lemeztelenit. Beckett: vajon mi mondandoja van meg ennek a ket embernek egymashoz? A viszony orok bennuk, nem a szituacio. A masik reprezentalhatatlan. A masik kivonja magat a representacio alol. A masik tekintete csak jelenvalosagaban letezik. Igazat adni a masiknak, az nem ugyanaz, mint igazsagosnak lenni. Ez egy bizonyitek a transzcendenciara. A levinasi fenomenologianak a megvalaszolhatatlan kerdese. A masik arca enni ker: az ozvegyek, az arvak, az idegen arca. A mester, a gyilkos, a koldus arca is ilyen. A vegtelen tukrozodik egy veges entitason belul. Derrida: Istenhozzad Levinas. Sokszor az ember nem erti, hogy mit mond, de ott rezonal bennunk valami a hatasukra. A masikat megolhetem, de nem tudom megragadni. Megkinozhatom, de nem vehetem el tole azt, hogy o a masik. A masik massagat nem tudom kerdore vonni. Azert vagyunk a masik tuszai, mert egoistak vagyunk, es szeretnenk a masikat indegralni a sajat rendszerunkbe. Beepiteni az elvezet rendszerebe. Herder: egy kultura csak azt kepes asszimilalni, ami hasonlo hozza. Az okonomia ezaltal politika, ami nem tesz mast, mint hogy intezmenyek segitsegevel kiegyenliti a kulondsegeket. Hogy beosszuk az elvezetek rendjet. Hogy gatat vessunk az egoizmusnak. A vagyak eloszasi rendszere. En/masik viszony okonomiai szabalyozasa. DE egy turannosz sem kepes a rabszolgaja massagat modifikalni. [Wishful thinking?] Reggel felkelek, es keresem a differenciakat az eletben. A masik viszont mindig mondhat nemet. Egy olyan vagyra mondd nemet, amit o keltett fol. Oelotte es omiatta leszek arulo. A legtobb, amit szenvedesben tanulunk meg. Erre csak a masik tanithat meg. Olvasni 97.-tol. A es B fejezet. Elvezet es megjelenites. Intencionalitas es megjelenites mert nem hozhato osszefuggesbe a masikkal? Mert nem lehet intencionalis targy a masik? Mit jelent 99. oldalon a megjelenites, mint az igazsag ostroma? A targy meghatarozazza a gondolkodot? Minden targy az ertelemadas produktuma, kiveve a masik. 100. oldal, elso bekezdes: "Az a teny, hogy a megjelenitesben az ugyanaz..". Ez lehetne a konyv jelmondata. Kierkegaard meg azt hitte, hogy egy vegtelen rezignalt ugrassal at lehet ugrani a masikhoz. Levinas lehuzza a rolot. THE|END 2004.09.28 Heidegger: fenomen: etimologia: megjelenni, a felfenyles ertelmeben. Heidegger es Husserl kozott kulonbseg van. Husserl: 1911, Filozofia, mint szigoru tudomany. A filozofia 2000 ev alatt nem tudott tudomannya valni. Szetesett, aztan jottek a rablok. A pszichologia, az esztetika, az etika, a logika. Nincs egyetlen tanithato doktrinaja sem. Csak az ontologia maradt meg a filozofianak. Arisztotelesz: Metafizika: ontologia, mint a letezorol mint letezorol szolo tan. A fenomenologia ezert nem iskola, hanem mozgalom. Herbert Spiegel: A fenomenologiai mozgalom. Goethe lataselmelet, optika fenomenologiai. Vanderlowe (?): cimben fenomenologia, de nem illik bele. Hegel sem, hiaba irta meg a szellem fenomenologiajat. Viszont Husserlt mindenki elismeri, a fiu, akiben megtestesul az atya akarata. Korszakalkoto munkaja: 1900 Logikai vizsgalodasok (2 kotet). Levinas is folyton Husserlre hivatkozik. Franz Bentano orajara jarnak. Freuddal ul egy padban Husserl. Ket kerdesuk: "Mi a logika?" "Mi a psziche?" Husserl kerdese, amivel kezdodik az egesz: "Hogyan lehetseges, hogy egy igazsag a tudatunkban merul fel, de a tudatunk szamara." Vagyis hogyan lehetseges, hogy egy vegtelenul szubjektiv dolog szamunkra objektivkent all elo. Gottingen, Freiburg egyetemein tanitja ezt. Nagyon termekeny volt, sok kis tanitvany. Alfred Schütz: tarsadalom tudomany. Nagy tanitvanyok: Freiburgban asszisztense lesz Heidegger Husserlnek. Levinas kiutazik, hogy meghallgassa. Levinas forditotta le franciara a "Kartezianus elmelkedeseket", amely munek a fontossagat nem lehet tulhangsulyozni. Az 5. resz, az alterego filozofiaja: Levinas muve vegig ezt kommentalja. Husserl egy sasfiokot melengetett a mellen: olyan mertekben tert el a Husserli fenomenologiatol, hogy csak na. Definialja a fenomenologiat: fenomen (a megjelenes) es logosz (beszed, tudomany). A logosz vegtelen szamu jelentessel jar a gorogoknel. A mondott, az elbeszelt, az esz, Parmenidesznel lelek, a nagy egy; tudomany, tudas, logika. Heidegger: fenomenologia: a jelensegek(rol valo beszed) tudomanya. A mikor Levinas magat fenomenologusnak nevezi. Mit ertunk akkor jelensegen? Ez ures es semmitmondo. Husserl tudomanykonyv: "A fenomenologia visszateres magukhoz a dolgokhoz." Dehat vannak nem-dologi letezok, amik viszont fenomennek minosulnek. Siras, nevetes, stb. Levinas az arcrol beszel, mint fenomenrol. Ezt elemzi. Beckett: cikkcakkban szeretnek visszautalni Levinasra. Mert akar a ket pacak dologga redukalodni? Luckynak sikerul is ez: egy dolog emberi jelmezben. _Beckett maga is egy fenomenologiat uz._ Heidegger nem "shine", nem feltunik, hanem "*" onmagat mutatja. Annyira tapintatosaknak kell lennunk a jelensegekkel szemben, hogy hadjuk, hogy magukat mutassak. Amikor Heidegger olvasta a Szigoru tudomanyt. Amikor a kurzivhoz erkezett: "Szavan fogjuk Husserlt!" Levinas olyan, mintha azt mondanank: "Szavan fogjuk Heideggert!" A Dasein sohasem ehes. _Az elvezetet nem lehet visszaforgatni a megismeres rendjebe!_ _Ami elvezek, azt nem feltetlenul ismerem meg!_ Levinas tehat fenomenologus. Uzeneteket kuldozget vissza a multba, Heideggernek, Husserlnek. Nagyreszt celba talalnak, az elo Heidegger es Husserl ismerok kozott. Mi a fene az a jelenseg? A jelenseg aporiaja. Ez kb. olyan idegesito, mint az "anyag". Barmire lehet hasznalni. Ezt kell leepiteni, ahogy Heidegger szokta. A jelenseg, ahogy megjelenik, egyszeruen a _letezo_. Levinas viszont azt mondja, hogy ami megjelenik szamunkra, az az _arc_. A szovegben hangsulyosan szerepel: "A metafizika tortenete, lasd a filozofia eddigi tortenete nem mas, mint [a lezezo leigazasa]." Levinas: "A masik arcanak leigazasa." A masik arca igy nem jelenhetett meg szamunkra jelensegkent. Az ember mindig tul koran eldontette, hogy ami megjleneik, az milyen ertelemmel bir szamara. Mar mindig is tulsagosan is ertette, nem hagyta magat meglepni a let altal. Ontologiai imperializmus. A filozofia mindig egy fennallo hatalmat szolgalt. Pl.: Descartes meghajol Lajos elott az Ertekezes a modszerrolben. Inkabb kell a kitaposott szeles uton jarni, mint rovidebb osvenyeken elerni. A forradalom hulyeseg, a tarsadalmi igazsagossagot lassan kell elerni. A megszokas a biztonsagot jelenti. Retrograd politikai elmelet. Levinas errol nem beszel, pedig altalaban dicseri Descartot. Szoval tul hamar eldontottuk, hogy micsoda az, ami megjelenik. Ezert nem vetettunk meg szamot a masikkal. A masik ember csak embernek minosult, vagyis egyenlo az ennel. Idegesito triad: meg Heideggernel is (Mi a metafizika). Asvanyok es novenyek (vilag nelkuli dolgok). Animalis lenyek (vilagszegeny lenyek). Ember (vilaglo). Zoologon politicon echon. Arisztotelesz antropologiai definicioja: tarsas leny. Nem jut szohoz az ember, mint jelenseg. Itt minden azon mulik, hogy ertsuk, mi az a fenomenologia. Az ontologiai imperializmus nem csak politikai platform, hanem elzarja a masikat. Nietzsche szintu vad a filozofia ellen. Amig a filozofia politikai ontologia marad, csak egy eszkoz, ami a fennalo rendet szolgalja. Levinasnak egy szava sincs Nietzschere. Freud: "Nem merek Nietzschet olvasni, mert felek, hogy minden poenomat lelotte." Levinassal kapcsolatban is van valami ilyesmi. Van egy eredendo rokonsag L es N kozott. Nietzsche, Freud, Marx. Riceour: ok a gyanakvas filozofusai. N es L mindketten a filozofia tortenetet egy nagy hazugsagnak tartja. Levinas: "Amikor nem latom a masik arcat, es nem szembesulok az etikai kovetelmenyevel, akkor HAZUDOK." Az etikaban vagy hazudik vk, vagy nem. Deleuze: Nietzsce. Van egy fejezet: Nietzsche es a hazugsag. N alapvetoen azt a kerdest teszi fel egy ember metafizikai ertekevel kapcsolatban, hogy "mennyi hazugsag kell ahhoz, hogy elni tudj!" Az orok visszateresre csak az kepes, akinek nincs szuksege hazugsagra. Mindig kepes elismerni a multjat. Visszanezni, es azt mondani, hogy ezt akartam es ezt fogom akarni. [Wat da fuk?] A Levinasi kerdes: "A masik elott allva mennyi hazugsaggal erem be?" "Mennyi kerdest nem vagyok hajlando meghallani, mennyi valaszt nem vagyok kepes megadni?" Beckettnel a darabban _a hazugsag es a kerdes/valasz logikaja_. Valojaban itt minden kerdes pszeudo-kerdes es a valaszok is pszeudo-valaszok. Nincs informaciotartalom. Ha lenne, felmerulne az etikai szempont! Lehetne oket etikailag ertekelni. El lehetne donteni, ki kivel van, ki a hangado, ki a gonosz. A puszta tehetetlenseg tartja ossze oket. Levinas: "Az etika optika." Az _ifju Hegel_ irasait Dilthey adta ki. A legszebb, legromantikusabb, fanatikus kereszteny: a sors es a jog viszonya. A jog es az igazsagszolgaltatas kepes meltanyos lenni. A hazugsag jatektere. Mert bizonyos hazugsagok nelkul nem lehet elni. Viszont a jog mindig hipotetikus. Akkor is fonnall, ha betartjak. Ha egesz eletemben helyesen elek, attol meg lesz tv. Viszont a sors: az a kategoria, amely a josagomban kepes kibekiteni a gaztettet az aldozattal. A megbocsatas csodaja. A torvenyben egy ponton tul nincs megbocsatas. "A megbocsatas figyelembe veszi, hogy az etika optika." Eltevelyedes: nem latja jol a dolgokat. Ha tul szuk a blende, akkor nincs megbocsatas. Levinas: "az etika optika". Tudok-e a masikra mesterkent nezni? Vladimir es Estragon nem kepesek egymast semmire sem tanitani. Ket szempont: az ontologiai imperializmus es az etikai optika. Csak keleten voltak mesterek. Szokratesz nem fogadott el penzt, "filoi"-nak, vagyis szeretteteinek nevezte a tanitvanyait. Szofistak: szerzodes. Letettek a szerzodest. Egy ev, egy tudomany. Diogenesz mesel errol jokat. O adott magara. Buszke volt magara, a kunikosz (kutya). Feltetelekhez kototte, hogy ki lehet a tanivanya. Proba: egy tal lencsevel atmenni az Agoran. Mint egy rabszolga. Mint ha most egy talicska tragyat betolnal a Parlament ele. Egy ifju megkockaztatta. Atment, de az Agoranal letakarta. Diogenesz lerantotta a lencset: "hova mesz te kis punocska?" (Punocska: kulfoldi kereskedo fia.) Tehat a szerzodes: a csaszar kori romaban: profi terre (?). Professzor. Mar a skolasztikusoknal is. Tokeletesen nem Szokrateszi. A filozofia tanitasi metodusa tokeletesen a szokrateszi ellentete. A profeszor nem azt mondja, hogyan elj, hanem hogy milyen kerdesekre milyen valaszt kell adnod. Keleti vs. nyugati bolcs. Keleti bolcs: az emberi tisztasagaval tunt ki. Es nem szerzetes, nem csatlakozott sehova, nem csinalt semmi speckot. O volt a par excellence ember. Levinas ezt eloveszi. Rabbinikus hagyomany. Mester-tanitvany. Nem johet letre, ha a masikat nem tekintjuk masiknak. A professzor-hallgato viszony. Mar nem tudja, hogyan kell elni. Mar egyikuk sem tudja. 1951 Heidegger: ezt mar nem olvasta Levinas. Valoszinu. Regen voltak meg polihisztorok. Akinek otthon konyvtara van. Ma mar van konyvtar. Ma allandoan utazik. A tudos ma arrol ir, amire megrendeles van. Regen arrol irt, amirol akart. A szaktudomanyokban vannak kerdesek, amire valaszt kell adni. A trenden belul kell kutatni. Ma mar osszkiadasok vannak. (15 perc arra eleg, hogy Keszonbetegseget kapjon az ember.) Szokratesz: nem vagyunk sem dalnokok, sem koltok. Addig filozofalunk, es ugy, ahogy tetszik. A disszertacional megszabjak, hogy milyen hosszu lehet, a szeminariumnak ideje van. A kocsmai beszelgetesek nem szamitanak a trendbe. Nem tartozik a forumokra. A mai filozofiai kultura az ellentete a szokrateszinek. Levinas ehhez nyul vissza, amikor a mester-tanitvany viszonyrol beszel. Meg a rabbinikus hagyomanynak is van egy alapja: a m-t viszony az e-m viszonyra alapozott. Egy pelda arra, hogy mi tarthat fenn egy ilyen viszonyt. Kartezianus sema: ket szubjektum beszelget, ket egyenrangu fel. Eszmecsere. Levinas: ha valoban ket ember beszelget, akkor nem egyenranguak! A kej az a pont, ahol az en-masik viszony elhomalyosul. Lehetetlen, hogy ne akarjam a sajat totalitasom reszeve tenni. Ez zsido. Nem problema, hogy mihez van joga a nonek. Csak egy modon lehet megvaltani azt, hogy a masik tenyleg masik legyen, mert teljesen egybeolvasztottak egymast: ez a gyerek. Etikai optika. _A masik altal tanittatva lenni._ Ez egy fejezet. A _nyom_ fogalma. "A masik olyan mult, amely sosem volt jelen." Itt tokeletesen talalkozik Freuddal. Megdobbento. Amikor Freud a tuldeterminaltsagrol beszel, hogy vannak bizonyos jelensegek, amik tuldeterminalo tenyezokent hatnak. Elvetes, elszolas, Anna naplojaban a NEm Nem Nem. Szublimacio: ugy hataroz meg, hogy sosem tortent meg velem. Nem vagyok kepes befolyasolni. A masik levinasnal egy ilyen tuldeterminalo tenyezo. Bejottok ebbe a terembe, itt ul egy bizottsag. "Nos kollega, mi a valasz?" Feltetelezik, hogy hallottad a kerdest, es tudod a valaszt. Ilyen nem tortenhet meg egy etikai szituacioban. Mindig tudjuk a kerdest. Jo, jo, de honnan? En es te viszonya olyan, hogy ha ez a ket szemely beszelget, az egesz emberiseg jelen lehetne. Megszunik a bizalmassag, ahol meg lehet nem szemtol-szembe egyenesnek lenni. (A priori.) Nem arrol szol, hogy mit tanultal mar. Etikailag nem lehetseges elveteni. Egy ujabb pelda. Egy etikai szituacioban nem mondhatom, hogy valamit elneztem, viszont kovethetek el bunt. Esik. Jon egy koborkutya. Te is kutyaul erzed magad. Rad nez. Itthagyjam? Hazavigyem? Neki biztos, hogy jobb lenne, ha hazavinned. Levinas: ilyenkor mi az optikad? Ha nem viszed haza, mosod kezeidet. Semmi gond. Ha hazaviszed, akkor vknek nem fog tetszeni otthon. Barmelyik normalis emberben felmerul, hogy hogyan lehetseges, hogy egy kobor kutya valasztasra kenyszeritsen engem, amibol nem tudok kibujni? Megha otthagyom, akkor is valasztok. Egy etikai helyzetben mindig tudod a kerdest. Az arc a szent megjelenese. Isten nez le rank. Kesobb elszamol ezzel a kerdessel. A masik az onmagamban es onmagamhoz kepest masik. Ebben a konyvben viszont az arc az ember arca. Mozes: ozvegy, arva, idegen: aki nem tiszteli oket, annak halalbuntetes jar. Kovetkezo: az etika elementalisabb az ontologianal. THE|END Olvas elso resz!!! Esetleg Masodik resz A, B, C.