bokodi Kulonbozo muveszettorteneti modszerek validitasai, elofeltetelezeseik es ezekbol kovetkezo ervenyessegi koruk. Mai ora: _KEMENY MUVESZETTORTENETI ELJARAS_ Tortenettudomanyi. Mi a targyuk kulonbsege? Muveszettorteneti targyak megvannak, tortenelmiek nem. Ez nagyon fontos. Vannak Feltetelezzuk azt, hogy elveszett az osszes mualkotas. Lehet-e tovabb muveszettortenetet irni. Lehet(ne). DE vannak ezek a targyak, es kikovetelik a tortenetuket. Ennek ellenere a kemeny muveszettortenet ugy foglalkozik veluk, mintha nem lennenek. TEHAT ami fontos, az az, hogy: olyan tortenet legyen, mint a tortenelmi esemenyek: terbeli idobeli koordinatrendszerbe kell helyezni oket, es amiota beleptek a koordinatrendszerbe, azota mi tortent veluk. "in situ" - eredeti helyen van. POMPEI freskokat 1-1 levalasztottak. "proveninancia" - kiszakadt az eredeti helyerol, akkor mar van egy kis tortenete, tulajdonosok, mikrotortenelem. Ettol lesz tortenettudomany. De mire jo ez neki? Sok idiota hipotezist megsporolhatunk. Valos adatokra epulo, korszakos stilustortenet. Masreszt funcionalis eredmeny: egy katalogizalasi rendszert adnak ki. Ezert alapveto kiindulopontja a legtobb muveszettel kapcsolatos allitasnak. Gombrit: "Mevannak a szogek amikkel a tortenet falikarpitjat fel tudjuk szegezni a falra." Hogy all ossze ez a terido koordinatarendszer? B: nem a targyak szempontja szerint. Elso korben ugy irjak meg, mintha a targyak nem is lennenek. Mualkotasokon kivul allo ervek erosebbek. Szivesebben vesszuk azt, ha szignalva vagy datalva van egy kep, vagy irasos emlek van rola, es nem stilustortenetileg kell besorolni. A kijelolt hatarpontok, amik kemyeny adatokon alapulnak, szorvanyosan vannak jelen. Morelli ezert kitalalta a stiluskritikat, mint szigoru tudomanyt (hamisitas, nyomozas: masodlagos jegyeket kell keresni a kepeken, amiket csak rutinbol festett meg, es ezeken a pontokon lehet meglepni, mert tudattalanul festi a fuszalakat, mindig ugyanugy). Tanitvanyok es a muhelymunka a Morelli fele modszer gyengeje: Giotto jelentektelebb kepreszelteit tanitvanyok festettek, Rubens neve neha csak markajelzeskent szerepelt a kepeken. A stiluskritikat rogton kiuti a termeszettudomanyos vagy irasos erv. Kivetel ha eleg osszetett stiluskritikai hagyomany/erverendszer van. ------------------------------------------------------------------ Pl. (elso ketto nem trecento) (1) Speyer, Mainz, Worms - csaszari epitkezesek. csaszardomok. Ezek varosok. eleve a korban kiemelt jelentoseggel birtak, a german ontudathoz jelentosn hozzajarultak. 1082 Irasos adat. Speyerben elindult egy epitkezes. Regi sikfodemet elkeresztboltozatra akartak cserelni. Oriasfulkes faltagozodasi rendszer volt, akar meg a romai vizvezetekekre is hajaz. Gyenge volt igy, ezert minden masodik oszlopot megerositettek. Ketfajta terv-valtozat volt. Vertikalis es horizontalis terv. Meghatarozo modszer: mellekhajoban ket keresztbolt felel meg egy keresztboltnak. A predikator-rendek fogjak ezt az ala-folerendeltseget megtorni, mert ok egyseges teret akarnak. Mainz 1081 epitkezes, tuzvesz utan. Irasos emlek. Speyer viszont korabbi, Mainz nem olyan kovetkezetes. Kozepso feloszlop hianyzik, nem hangsulyozza annyira a vertikalis erteket. Ezt a ket templomot a muveszettortenet egy lapon kezelte. Irasos adat, stilustortenet, kulturtort., stb. Worms: mostohagyerek volt. Eszaki oldal: Speyeri kivitelezes, deli oldal: speyeri tervhez kotodik. Ugyanaz a formakereses. Worms viszont nem kepezi a tortenet reszet, mert 1181-bol van felszentelesi papir, valszinu csak a keleti szentelyre. De a diszitmenyi stiluskritika miatt ezt megvaltoztattak. AZTAN a fohajo keleti reszeben a falazatban faszalkakat talaltak. Azt gondoltak, hogy ezek az epitkezesbol maradtak meg. Kemia: 1132-37. Fohajo tetejenel folyt a munka mar ekkor ezek szerint. Tehat 1182-re mar kesz kellett, hogy legyen, igy 1100-as evek elejen el kellett kezdeni epiteni, igy MEGIS reszet kepezi a Speyer-Mainz tortenetnek, egyivasu a masik ket dommal. 50 ev munkajat dontotte romba ez az apro termeszettudomanyi adat. (2) Han van Meegeren. Hamisito-mester. Vermeer megert, es elotte elvileg festett Krisztus-kepeket. Direkt meg akart alazni egy muveszettorteneszt. Jezus Maria es Marta hazaban. Bredius nevu muveszettortenesz irt egy monografiat Vermeer-rol, ahol ezt a muvesznek adta, korai korszakban nagy bibliai kepeket festett a tezis szerint Vermeer, de aztan mivel nem lehetett eladni oket, ezert atallt a miniatur enterieuroknek. Meg is josolta, hogy elokerulnek ilyen kepek majd. Meegeren ezt az elore kialakitott lyukat toltotte be. A hamisitvanykep mar az enterieurokre is hajaz. A MISSING LINK! A NEW VERMEER BY ABRAHAM BREDIUS > ravetette magat. Top muerto magazin. Idezetek: "A muveszet szerelmesenek eleteben keves olyan pillanat van, amikor a muerto meglatja... ahogy ott allt a muteremben. Ott a szigno. De nincs is szuksegunk ezekre az apro megerositesekre, mert csak ra kell neznunk, es rogton latjuk, hogy... ". TEHAT ez a stiluskritikai varakozas, amit a logikus Radnoti Sandor: Hamisitvany c. konyv. Marosi: Bevezetes a muveszettortenetbe. (3) Giuliano de Rimini Giovanni de Rimini fresko. Riminiben van. Nem tudjuk a pontos datumot. Giottohoz kapcsolodik, aki dolgozott Riminiben, es nem egyedul. Antikizalo hatterepulet, Pompeii freskokbol vezetheto le, DE azok kesobb kerultek elo. Talan olyan kepeket ismertek, amiket mi nem ismerunk, amik talan azota elvesztek, de olyanok voltak, mint a kesobb elokerult Pompeii kepek. Bemutatas a templomban. Leveltari munka. Giovanni de Rimini, festo, koze van hozza. Julius/Juliano de Rimini a tesoja, nincs koze a kephez. 20-25 even belul csuszkalt a datalasa, a szemely viszont legalabb megvolt. 1961 Otlet: hadjuk a fenebe Giovanni de Rimini eletet, remenytelen az ugy. Van egy ladank Juliano de Riminitol. Van rajt szigno, datalas, 1307, Janos festo Riminibol. Alakegyezesek menten azt lehet mondani, hogy valszinu benne volt a kepben a keze. Ebbol az kovetkezik (???), hogy 1307 elott keszult a fresko. Ezt a linket Bokodi sem erti. Az olasz kozepkorenciklopedia a baloldali csoporthoz koti. (4) Klosen*burgi tabla Hires zomanctablakbol oltart csinaltak, hatara 4 tempera kep. Feltamadas reggele c. szerepel. Noli me tangere es feltamadas van. Mindketto husvet vasarnap. 3 Maria a 3 szinoptikusnal van, nolimetangere Janosnal van. Sok tipologiai kodex van akkor es ott, illetve strukturalis kutatasok. Talan ennek a reggelnek a totalitasat fejezheti ki a kep. MOST a nolimetangere csoportot vesszuk. Sokaig azt gondoltak, hogy Giotto nolimetangerejebol szarmazik. Az italiai muveszet attor az alpokon, megtermekenyiti az osztrak muveszetet. 1983 Gabriela Ficce: talalt egy angliai linearis gotikus rajzot, es arra jobban illet. 1310 kb. Tehat idopontilag is kozelebb van. Elfogadtak. Gerhardt Schmidt kesobb eloallt azzal, hogy nmt igaz. Az izometrikus sir viszont a trecentobol jon! Linearis stilusban festo mesterhez eljutott egy peldakonyv, ezt masolta a maga modszereivel. Hat. Bokodi szerint is olasz, a kis oroszlan miatt az aljan. ------------------------------------------------------------------ Stilus(kritika)[=]Stilus(tortenet) Koordinatarendszer ket pillere: kulso forrasok, stiluskritika (gyengebb, mint a termeszettudomanyos, tortenettudomanyi modszerek, de azert szigoru tudomanykent lehet muvelni). Ez viszont nem Stilustortenet! A mualkotasok stilusjegyeibol abrazolatorvenyszerusegre, szellemtortenetre utalo konkluziot vonunk le. A kep beszel a korrol, Hegel abszolut szelleme akkor hogyan nyilatkozott meg, stb. Emellett a szofisztikalt csalasnak egy formajarol is szo van. Stiluskritikai allitas pozitivista etoszban illeszkedik. Stilustorteneti allitas viszont a szellemtorteneti etoszban mozog, mint mondjuk egy kephermeneutikai allitas. A kepstilustortenet tehat nem megalapozatlanabb, mint a kephermeneutika. Csak azert gondoljuk hogy ez igy van, tudatosan vagy tudatallatt, mert a 'stilus' szo ugyanaz a ket szoban. Pedig egyik helyen apro stilusjegyeket alkotokhoz kotunk, a masiknal nagy fejlodesi vonalakat prograblunk levonni. Kov. oran stilustortenettel fogunk foglalkozni. Stiluskritkai osszegzes: KAB csinalta. Renyi: 1900 tajan a stiluskritikai iskola vegezte el ezt a munkat. Es akkor ott meg akar allni? KAB: lehet, hogy a leiro tudomanyok itt megallnak. Ennel tobbet nem akar tenni a filmmel. THE|END _Kov.ora: Wolfrin_, esetleg Panofsky: Kunst* 2005.04.11 Vizsga 3 szoveg, illetve egy keprol kotetlen beszelgetes. John White: "The Birth and Rebirth of Pictorial Space" Pelican History of Art vonatkozo kotetet is o irta. Eddig: stilustorteneti gondolatmenet. A stiluson keresztul ragadja meg a muveszetet. Ketfele modszer: Wolfrin, Panofsky. Elofeltetelezes: terido kontinuum, benne rogzitett pontok. Korkoros eljaras: stilus ez, es aztan megtatalom a stilust. Pozitivista tudomany etosza. Termeszettudomanyi segedmodszerek kellenek a korkorosseg kikuszobolesere. Mindket gondolatmenet valami altalanos konkluziot akar levonni a torteneti stilusokbol. Panofsky: mualkotas letrejottenek szervezese a terbeliseg es a sikbeliseg problemajara adott valaszokon keresztul tortenik meg. Tablazat. Ezek viszont nem abszolutizalhatoak, hanem csak szekvenciakat irnak le. Amikor a leirastol a megalapozasig mozdulunk el, akkor fel kell szamolnunk ezeket a kategoriakat. A kategoriak egyetemesitesere azert van szukseg, mert a stilus az, ami a muveszettortenetben a stilust jelenti. Ha leirtuk a stilust, megragadtuk az egyetemes muveszetet is. Ez addig mukodott, amig 1400-1900-ig terejedo nyugati muveszeten, sot festeszeten tudott mukodni a muvtori. A festeszet a mienkkel parhuzamos vilagot nyitott meg. A 20. sz.-i muveszet megkerdojelezte a kepet. Masreszt bekerultek olyan targyak is a latokorunkbe, amik nem illenek ebbe bele. Hans Belting - "Kep es kultusz". Az autonom kep elott milyen kepek vannak? Okor, kozepkor, bizanc. Amikor meg nincs muveszet, akkor is vannak meg kepek. Nem a muveszet fogalmaival kell hozzajuk kozeliteni ezert. Magyar kiadas: 2000. Nemet kiadas: 1991. Nemet: 2000. "Kepantropologia". Milyen kepek vannak korulottunk most, amik nem fernek bele a muveszetfogalmunkba. Pl. tudomanyos kepek. Kiderult, hogy amuveszeten keresztul nem tudjuk biztositani a folyamat egysegesiteset. Akkor probaljuk meg a kepen keresztul. Hogy a kep leolvashato-e a muveszetrol, ezt ne feszegessuk. John White: "The Birth and Rebirth of Pictorial Space" Pelican History of Art vonatkozo kotetet is o irta. 1400-as evekben a kepi feluletbol kepi ter lesz - ablakszeruseg, egy masik vilag megnyitasa. Ennek a redukciojabol erkezunk oda, hogy megint a 2D-t hangsulyozzuk. Ha nem egy masik vilag a kep, akkor egy prezentia. Szuzmaria ikonok, ereklyetartok - szentsegi jelenletek, szervezik a teret amiben benne vannak. A profan terben egy szent teret generalnak maguk korul. Mennyire marad meg ez az ero? -- Nagy kerdes. Imago-historiae. Ma ezek eltolodtak: kultuszkep vs. esemenykep. Az utobbi egy narrativa, tortenet van benne. Az utobbi idoben az utobbibol csinalnak tobbet - ez a vilagot koveteli meg, es nem a puszta jelenletet. A feszulet a par excellence imago. 1460 - Megjelennek kepek a feszuletek talapzatan, amik torteneteket mondanak el. Assisi, Padova - az egesz falfeluletet esemenyek foglaljak el. --- Ket modszer: I. Empirikus kepi ter - nem tudja a festo hogy ezt hogyan kell csinalni. Mondjuk mi, persze. Ha targyakat es alakokat helyez el, bizonyos modon a kepen, akkor ez kitagitja a teret. Ruharedok is ilyen eszkozok. II. Matematikai kepi ter - constructione legitima. 1400 utan. Alberti. Hogyan kell szerkeszteni a kozeppontos perspektivat. Ezt tanitjak az iskolaban is. Empirikus terben az alaknak vagy az epuletnek kell megteremteni a teret, a matematikai terben a ter mar keszen varja az alakokat es epuleteket. --- A perspektivanak tortenete van. Ez eleinte az empirikus kepi ter. Sokfele perspektiva lehet. Valamennyire egyseges fogalom, de sok megvalosulasi lehetosege van: elkulonbozodes. White az antikvitastol vezeti le azert. _ABSZOLUTIZALO TETEL: SZUKSEGSZERU FEJLODESE A SZEMNEK._ Osszes primitiv kulturaban is lezajlott White szerint. a. _Frontalis nezet_ - csak egy oldal. Tiszta kepsik. Nezet parhuzamos a kepsikkal. b. _Osszetett (complex) frontalis nezet_ - Az egyik oldal melle odaleptetik a masik oldalt is. c. _Rovidulo frontalis nezet_ - masik oldal elkezd rovidulni. Itt kettevalik az ut: Trecento: kulso oldalak rovidulnek. Masik: belso oldalak rovidulnek. Utobbiban van kozos melysegi pont. Enyeszpont megszuletik, kozeppontos perspektiva lehetosege. d. _Radikalisan ferde_ - Mindket oldal rovidul, nem parhuzamos a targy es a nezet. Negyedik Pompei stilus. (Nem tudunk sokat az antik festeszetrol. A pompei asatasokbol rekonstrualtuk ezt, meg az irasos emlekekbol.) Amikor a trecento tud rovidulo frontalis nezetet csinalni, akkor az ut nem a kozeppontos perpektiva fele nyilik meg, hanem a d. lehetoseg fele. Az elso harom rendszerben van olyan elem mindig ami parhuzamos a kepsikkal. A d. nezet nagyon intenziv teret tud csinalni, viszont nincs ilyen parhuzamos elem, nincsenek sikbeli ertekek. Erre jon az e. megoldas. Giotto. e. _Finomitott ferde_ - kicsit elforgatja a targyat. Egyik oldal nagyobb lesz, hangsulyozza a sikbeli ertekeket, de nem teljesen frontalis, nem is teljesen ferde. Ket gond van ezzel. Valoszinu ez nem szuksegszeru. Nincs ez levezetve. Az utolso ket sor logikailag megcserelheto. DE a trecentoban tenyleg igy zajlott ez le. Masik gond: c. es d. nehezen szetvalaszthato a konkret kepeken. Van-e parhuzamos vonal a kepen? --- Ezt a tortenetet nezzuk most meg. --- Assisi templom. Peter meggyogyit vkt. c. Van parhuzamos vonal, es kifele rovidulnek. Az epuletek. Kanai menyegzo: nem csak epuletek kulisszaknak, hanem enterior. Zart epuletmasszak es alakok, vagy kinyitott epuletek alakokkal bennuk. Vegulis van egy c., es elotte meg alakok akik nem fertek bele. Ezsau es Jakob tortenete - itt mar mindenki benne van. Szent Ferenc legenda - also sav Assisi-ben. Kereszt-rovidulo frontalis - van ami igy, van ami ugy rovidul - a foldi es a mennyei ellentete. Ez sulyos - itt kifejezesi erteke van, nem csak teret akar csinalni, hanem akar is csinalni valamit. Ez nagyon szimpatikus, de nehez igazolni. Azonnal kilep ebbol a gondolatmenetbol, hogy teret akarunk csinalni. [>>>>Ki az a videomuvesz aki tudatosan hasznalja a perspektivat?] Kerdes: egy adott jelenet egy kep, vagy az egesz szakasz egy kepkent ertelmezodik, mondjuk egy harmassagban. Ket erv: sugallja a hajo elrendezese, hogy kozos kep legyen, ES ki is lehet ezt mutatni a kepeken. Baloldal - szelsoseges ferde nezet. Nem koherens kepi terek. Szelsoseges ferde terek. Nincs az az erzesuk, hogy ezek a kulonallo epuletek egyseges terbe illeszkednek, csak egyseges terzarvanyok sorozata ez. Tehat: Padova, Giotto - a radikalis szetszedi a teret, a rovidulo frontalis nem eleg terbeli. Ezt oldja meg. Fent: angyali udvozlet - rovidulo frontalis. Ezen kivul ferde ket valtozatat hasznalja. Levagja az epulet sarkat, ami utkozne a kepsikkal! Ezt White vette eszre. Masik kep: eggy alak betakarja az utkozofeluletet. Azert ezek felmegoldasok. A vegso megoldas: az egyik oldal parhuzamosABB. A radikalis ferde nezetet se az Iszlamban, se Kinaban nem hasznaljak, mert mindketto az ornamentikat tartja fontosnak. Bardi kapolna. Van egy par rovidulo frontalis, es radikalis ferdenezetet is hasznal, de elfedi alakokkal az utkozest. Masik megoldas: radikalis de osszefuzott epuletek. A matematikai ter vegtelen, az empirikus a dolgokban van, azert mindig zarvanyszeru. THE|END 2005.04.18 KOVETELMENY: vizsga VIZSGAIDOPONTOK maj23 2-6 maj25 10-14 Kepi ter variacioi 2D/3D konverzio Firenze/Siena vonal 1348-ban hal meg a pestis kitoresekor az egyik, a trecento elso felet ez lezarja. Utana talan recesszio a kepiter meghoditasanal. 50 ev felejtes. Kesobb: PANOFSKY cikk (Ikonografia) Az osszefuto falaknal hagytuk abba. 1920 korul. 2 m magas es 3-4 m szeles. Vissza 12 ev. Malesta, SIENA, 1311. Ezek kisebb meretu munkak. Oltar reszlete, kb. 40 kepbol all ossze az oltar, 25*50 cm tablakepek. Ezert itt a kepsorozatokrol nem beszelhetunk. Kozos szin ad egysegesito hatast. Bevonulas Jeruzsalembe. Az egyik legosszetettebb. Rovidulo frontalis. 10 eves keses. Sienaban erosebb a Bizanci hagyomany, es igy a sikbeli ertekek. Masik: Sienai neplelek - nem olyan objektivak mint a Firenzeiek - ok a lirizalo alkatok - ezert sikok. Sienai alkotasmod - semmibe vezeto atjarok. Terek nyilnak meg a kepen! Nem organikusan illeszkednek a kepbe. [Arnyekolas?] Simone Martini - szigoru rovidulo frontalis Assisi alsotemplom - Palazzo Publico-ban keszult. Kataszrofa. Lo kozepen, tok sikban. Melso laba ralep a keretre. Abroggio (?) - Jo es rossz kormanyzas. Feltunnek ferde nezetu epuletek. A rossznal viszont nincsenek csak rovidulo frontalisok. Megint mint a felvilag/alvilag eseteben. A ferdenezet segiti, hogy rendezett kepet kapjunk. Tehat megint kifejezoeszkoz a terszervezes! Lorenzetti - 1342 Bemutatas a templomban - tagolt hosszanti ter. Nem csak ket szakasz. De ugyanugy frontalis. --- Kerdes: alapveto konceptualis kulonbseg nincs itt? szimbolikus ter vagy igazi? nem lehet hgoy csak a termelyules jeleit helyezik el? Valasz: Bizancban ez igy lenne, de a Sienai iskola az gyanusabb. cserelodnek a mesterek Firenzevel, szekularisabbak, etc. ------------------------------------------------------ 1920 - stilus mint a mualkotas egyseget megragadni kepes fogalom. 1932 - Muveszettortenetiras fordulat - P eloadas Panofsky feladja, hogy a mualkotast egysegkent fogja meg a stilusfogalommal. 1939 - konyv. Ikonografusoknak adja elo. Mindaddig az ikonografia csak segedtudomany volt, ami megmondta hogy mik vannak a kepen. Ki lehet ez? Szent Peter vagy Szent Pal? Ha kulcsa van, akkor Peter, ha kardja, akkor Pal. Nem lepett fel semmilyen igennyel, hogy mondjon vmt a mualkotasrol. Itt lendul at az inga. P ujradef _ikonografia_. ES felepit egy diszciplinat kore - ez lesz az _ikonologia_! 3 alapfogalom: 1932 (nemetul, ismeretelmeletibb) 3 ertelmezesi szint - jelenseg - jelentes - dokumentum 1939 (angolul, empirikusabban) - pre-ikonografiai szint - ikonografiai szint - ikonologiai szint Az a 7 ev az ket kontinens is volt, hogy az amcsik megertsek ezt egyszerusiteni kell. 1939 - kotetbevezeto - P neoplatonikus tanulmanyok gyujtemenye. Cikk is kibovult egy masodik fejezettel: forma&tartalom kozepkori szetvalasa. --- 1932 cikk tehat: Lucianos pelda: "Fent a kepen mint vm ortoronybol egy kentaur mutatott le." -- mindaz ami jelensegge valik az elofeltetelezi a mi ertelmezoi tevekenysegunket. A mualkotas eseteben a dolgok azonositasa is problema lehet. A tartalom kinyeresenek elofeltetele hogy felismerjuk hogy mi van a kepen. Persze ez csak mimetikus kepekre alkalmazhato. 1939-ben P probalkozik a nonfigurativ kepek bevonasaval, hiszen ott is el kell kuloniteni a formakat. Az absztrakt kep szerinte hangulatokat es benyomasokat fejez ki. Zenei hasonlatok. Kepritmusok. Disszonans szinek. Ez a metofore ratelepedett a kepekrol valo beszedre. A figurativ kepeken viszont lathatunk felismerheto alakokat, pl. Szt. Peter. Az elso hetkoznapi tapasztalat. Megyunk, nezunk, cselekszunk. Vegigmegyunk egy folyoson. Lehet, hogy nem vagyunk tisztaban azzal, hogy a kepen ezeket hogy fejezzuk ki. A stilus van itt. A masodik szint viszont egy kulturalis tapasztalatra apellal. Leonardo Utolso vacsoraja egy bozotlako szamara csak egy izgatott asztaltarsasag lenne. Ez borul meg mostanaban. Ha elvesztettuk ezt a szintet, akkor erdemes ezt visszafejteni. Ezt csinalja az ikonografus. Kulturalis magyarazoszoveg. Kovetkezo oran nezunk ra pl. Pl. No, kezeben kard, levagott fej talcaval. Salome/Kereszteloszentjanos. Judit/Koloferdesz. Ellentmondo tortenetek. Ki lehet tekinteni ilyenkor az abrazolastortenet fele is. Sok Judit van talcaval, Salome viszont nincs karddal. A kozepkorban a Janos fej talcan mar kulon szobortema volt, Salome nelkul. Harmadik szint - ikonologiai ertelem. Legkuszabb. Ezt akarta csinalni P. Ikonologiai iskola. Vilagnezet - ahogyan a vilagot nezte a muvesz es a kor. Egy kor arcelet, sajatos vonasait probaljuk rekonstrualni. Mit jelenthet ez? 1932 - "A kepzomuveszeti alkotasok.." Heidegger Kant konyvebol van egy idezet. 1939 - "Ikonologia ..." Mindegyik szint leirasa meg van tamogatva egy kozeleti peldaval. Ha az ismerosom megemeli a kalapjat, akkor ezt 3 felekeppen rogzitem. 1. foltok mozgasa -> kalapemeles 2. kulturalis szint: kalapemeles -> udvozles (kpkori lovagok bekes udvozleskent leemeltek a sisakjukat) 3. kalapemeles -> derek ember, megfaradt ember, a korban mar maskent emelunk mar kalapot, mast jelent kalapot hordani Mindharom szinthez csatol verifikacios eljarast: 1. abrazolas elvei (pl. kentaur): abrazolas elvei a korszakban (tehat megvan a terido kontinuum) 2. ikonografiai szint: hagyomany ismerete 3. ikonologiai szint: tarsadalomtortenet --- P strukturalista hos lett, nemileg felreertesek miatt. Igy elveszett a torteneti beagyazottsag vizsgalata. Asman: forro emlekezet 80 ev. Hideg emlekezet, kell rogziteni. Az absztrakt expresszionistak mar egy muzeum terebe almodtak meg a kepeiket. Ez azert futott annyira ki, mert P nem azt mondta hogy mi a muveszet, muveszettortenet, etc., hanem modszert adott. Recept: barki le tud irni egy kepet ezzel a modszerrel. Azok az elmeletalkotok jo elmeletalkotok, akik ezt meg tudtak csinalni. Derrida csinalta a dekont, de nem irta meg hogy hogyan kell csinalni. Interjukban kesobb probalta, de akkorra mar amerikaban kitalaltak hogy mi az, es irtak belole 20.000 szakdolgozatot. Oscar B., Otto P. - "Michelangelo paradigma" kotetben THE|END 2005.05.09 _WOLFGANG KEMP - "A FESTOK TERE"_ - Kijarat, tavaly vagy tavaly elott. Muveszettorteneti targyak vizsgalat a narrativitassal, az elbeszeles tereivel, az irodalmi alkotasokkal. 13-14 sz. forduloja, trecento: kep egy ablakka valik ami egy uj vilagot nyit meg. Konfliktusba kerul ez a kep feluletevel, ami alapvetoen egy ketdimenzios erteket jelol. Hajlunk arra, hogy ezt a metaforat es vilagot a reneszansz felol gondoljuk el, megalapozva egy matematikai perspektivaval, es ebbol reflektaljuk vissza az empirikus, primitiv, etc. perspektivat, ami a 13-14. sz.-t jellemzi. Ez egy negativ ertekezes. Kemp a trecentot sajatszerusegeben probalja artikukalni - vagyis hogy a trecento nem valami olyat csinal, amit a quatrocento majd jobban. Fogalompar: _Elbeszeles terei vs. terbeli elbeszeles._ Mely terek es melysegterek - Zimmel terkoncepciok. A kepi cselekmeny terek kozotti csere lesz, aztan az elbeszeles tere a melysegbe helyezodik. A tre kenytelen a teret az epuletek es emberek abrazolasaval megteremteni. Aztan el lehet nyujtani az elbeszelest a perspektivikusan szerkesztett melysegben pl. Jan Van Eick keresztut-jelenetei. Nincs kozos tere az epuleteknek. Giotto freskok. Kamra + mellekepulet. Udvozlet Annanak fresko. Cselekmeny-nyilas, latvany-nyilas. Cselekmeny-nyilas: terek csereje magvalosul - itt pl. a zart ajto es az ablak, amin bejon az angyal. Latvany-nyilas: ezek zart terek lennenek, ezert nem tudnank benezni. Tehat haromfalu epuletet abrazolnak - errol nem vesznek tudomast a bent levok. DE van itt egy kis bibi - a kapolnaban ket hasonlo kep van, ugyanazzal az epulettel, a latvannyilason kilog a szolgalok ruhaja. Izsak-mester kepe Assisiben. Izsak mester csak egy kamraval dolgozik: igy nincs kulvilag, a latvannyilas ra van allitva majdnem a kep sikjara. Ebben a korszakban jelennek meg a HARMADIKOK - szolgalolanyok, latogatok, etc. Angyali udvozlet + egy szolgalolany itt. A haz terszegmense all szemben a hatso es kivuli terzarvanyaval. A haz kapcsolodik a nohoz, a privat szferaval! - Kezdenek elszaporodni a noi szereplok. Ahhoz, hogy bejussunk a privat szferaba - erre kell a szolgalolany. Van olyan kep, ahol a szolgalolany HALLGATOZIK. Szolgalolany: nem tartozik a privathoz, de megis ott van - szolgal. Ezek nincsenek Izsaknal. Nyilas-jatek viszont van. Izsak. Kozisztens epulet! - Ha egy epulet tobbszor megjelenik, akkor ugyanugy nez ki. Emberkonzisztenciaval is dolgozik, DE van egy kis bibi - ket Maria van a kepen. A haz-szulo-anya: az a ter ahol a gyerek megszuletik. Altalaban ezt latjuk, hogy a gyerek mar lent van a szolgaloknal. Rogton kiadtak a gyereket a szuletes utan videkre szolgaloknak - a korban. Ezert log ki a szolgaloknak a ruhaja? Szt. Ferenc imadkozik a nemtomkihez. A cselekmennyilasok szerepe sokszor IDOZSILIP is lesz! Bent imadkozik a szent, az ajtoban kiadja a meggyogyitott gyereket. Ket terzarvany, ket terszegmens - KRONOTOPOSZ. Pietro nemtomki - Arezzoi angyali udozlet. Nyilasok parbeszede: 1 db latvannyilas, 2-3 cselekmennyilas: 1. Az angyal kommunikal Mariaval. 2. Folotte van nyitva egy masik cselekmennyilas, a Szentleleknek, aki az Atya kezen keresztul kommunikal. Bedob egy galambot. Kozvetlen transzcendens kapcsolat, nem csak az angyal. Pietro Lorenzetti - Assisi alsotemplom - 1315-20 - allando zsanerfesteszeti konyvek elso hivatkozasa - konyha - nyul nez, adnak a macskanak enni, a macska eszik, etc. ES a masik szobaban meg zajlik az udvtortenet. HARMADIKOK kerdese. Percepcios narrativa- allatok semmi tudomast nem vesznek, szolga mindennapokba feledkezett, szolnak neki megint masok, hogy a masik szobaban tortenik valami, a harmadik kategorias harmadikok pedig mar belepnek a szobaba. A kepen belul megjelenik a reflexio arra, ami eddig a kepen tortenik! - Ez az ertelmezes felszamolja a zsanermitoszt a keppel kapcsolatban. Aztan meg a kepen: Negy db putto, masodlagos valosagszint - Panofsky - a putto visszateresenek nagy fazisa - harom lepcsoben ter vissza - ornamentalis diszitesben a kepek kozott, aztan a kepeken az epiteszetben (megkovesedett rekonstrukcio), Traiani halalfreskojan elve jelennek meg. "Reneszansz - reneszanszok" c. konyvben van ez. Nyul - bosegszaru - bosegszaru - hal. Simone Martini - 1320 - valami szent - reszlet Szarazdajkasag - ferfiak gyorsan halnak, par evvel a gyerek utan meghalnak - a nok dominalnak a hazakban, a gyerekek apatlanok. Ezt reflektaljak a kepek a korban. Bocaccio novellakban is megjelenik ez. Van egy lelenchaz csengos forgoajtoval. Kikerul a gyerek az ablakon - a kulso terbe, vagyis a halal terebe. Ahogy visszakerul mar megint elo - szent kozbenjarasa. Ambrodio Lorenzetti - Firenze, Uffizi - Szt. eletre kelt egy gyereket. A gyerek nagykorusagat uunepltek, akihez kikuldtek a gyereket, aki lecsalta a gyereket a lepcso hatuljara, es megfolytotta, es aztan a szent feltamasztotta. Latvannyilasok es cslekmennyilasok sokasaga. 15. sz. fele mutato hatas - egy lepcson vegigvitt tortenet, kvazi melysegben. UJ ELEM - folszinti jelenet legjobb nezet, emeleti jelenet alulnezetben, a padlo kitakarja, korlatok is vannak elotte. Ertelmezes: a mulatozok nem csak a gyereket, hanem a nezot is kicsit kizarjak. THE|END EXTRA KIADAS Meg lehet-e irni az ertelmezesek tortenetet, vagy megmarad egy targytortenetnek a muveszettortenet? Ujabban sok ilyen kiserlet van. Nem egyertelmuen izolalhato stilusjegyeket, hanem genetikusan fejlodo problemakat vesznek alapul a muveszettortenet-irashoz. Majdhogynem kephermeneutikai temak ezek. A stilus-felvetesekbol annyi marad, hogy entitaskent definialnak egy stilaris problemat - ez elegge egyseges ahhoz, hogy ugyanarrol beszeljunk, viszont elegge elkulonbozodik magatol, hogy tortenete legyen! Tesztek: problemak milyen torteneti kontextusokban jelennek meg es hogyan fejlodnek? A medium ellenallasaval, kep surusegevel foglalkozo megkozelitesek itt valnak le - itt mar nagyon nehez torteneti sorokat irni, esztetikai elemzesek lesznek ezek. THE|END