joyce Joyce azaltal valt irova, hogy megirta, hogyan valt irova. [Mint Proust.] Sokan azt gondoljak, hogy az Onarckep a legkiegyensulyozottabb munkaja Joyce-nak. Utana mar skizo es morbid iranyokba ment el a muveszete. Marai Sandor naplojegyzeteibol is valami hasonlo dolog derul ki. Oregkoraban nagyon erdekelni kezdte a fiatal Joyce. Vm hasonlosag. Onkentes szamuzetes. _A FILM_ A legtobb film adaptacio. Ez is. Egy elbeszelesbol, konyvbol, ujsagcikkbol keszul az adaptacio. Ezeket helyezik at egy masik mediumba. Az 50-es evek vegen, 60-as evek elejen felviragzott az 'auteur' teoria. De meg ok is gyakran adaptalnak, annak ellenere, hogy szuvren modon nyulnak hozza. Strick filmje ennel kozeputasabb. Ketszeres elfogodottsag volt. Ha egy nem kanonizalt regenybol csinal valaki filmet, akkor konnyebb atalakitani, akar a felismerhetetlensegig. Egy ilyen regennyel nem lehet ilyet tenni. A nagy regenyek filmesitoinek mindig szeme elott lebeg a regeny, szamitanak ra, hogy a muvelt kozonseg ismeri az alapanyagot. Osszemerik majd a kettot. Kerdesek aradata. Nem igazan fair, de kikerulhetetlen. Raadasul nem tomegfogyasztasu, mindenhol ismert regenyrol van szo itt. Egy magaskanon resze. Azert olyan nagyon sokan nem ismerik, angolszasz teruleteken sem ismeri mindenki. Rendezo valasza: amennyit lehet, a regeny szovegebol is belepasszirozni. A helyszinek es a kornyezet finom rekonstrualasaval sokat el lehet mondani kepileg, ami a regenyben szovegszeruen van jelen. Ez neha nagyon sikeres. A karacsonyi vacsora, lehet, hogy csak a magyarorszagi aktualitasa miatt, te nagyon eros. O volt az ir Kossuth - vagy Deak. Ki akart egyezni, de nem sikerult neki, es szamuzatesben es megvetesben halt meg, a katolikus egyhaz altal befolyasolt irek utalatatol ovezve. Kevesbe sikeres, es lehuzza a filmet a regeny utolso es kesobbi resze, ami a szabadsagert kuzdo Dedalust abarazolja. Villa Nella mufaju vers a regenyben es a filmben is benne van. Verseket ir, es esztetikai elmeleteit elmondja a baratainak. Ezt a regeny elviseli, filmen viszont nehezen el. Mindenki tudja, hogy ez fontos resz, Stephen/Joyce esztetikai elmelete. Dublintol delre, Kingston/Dunn Leary kikotobol indul el Stephen. Onnan megy ki a komphajo meg ma is. A kep bal oldalan magaslat, zomok toronnyal. Ez a Martello torony. Napoleoni haborukbol ott maradt tuzersegi orbastya. Egy titkos utalas. Strick 1977-ben keszitette a filmet. Meg kell magyarazni a dolgokat. Film elejen ket magyarazo felirat. Az ironia, ami a regeny stilusaban megjelenik, nem jon at a filmbol. Egy onzo, maniros frater, aki sokkol es nem mosakszik. Egy kiallhatatlan frater. Talan ezt nem lehet megcsinalni filmen. Tipikus rembrandti cim. A muvesz arckepe.. etc. Ezzel meg azzal. Kepzomuveszeti utalas a cim. Ot nagyobb egyseg van, ami ki-kikap Dedalus eletebol egy-egy reszt. Ot allokepszeru fejezet. A nyelv is felno a regenyben. Koveti a regeny nyelvezete a foszereplo eletkorat. Hogy ezt filmen hogy lehet megcsinalni, arra meg igazan nem jottek ra. Voltak ilyesmi rendezok, akik vizualis etapokra tudtak osztani a filmjeiket. Vagy pl. a hirtelen f/f valtasok. [Kata: 'If' c. filmben.] 10 evvel e film elott, 1967-ben megrendezte az Ulyssest is. Cenzura neki is ment, Irorszagban sokaig nem is vetithettek. Talan erdemes megjegyezni, hogy 'Bloom' cimmel egy masik rendezo csinalt egy ujabb filmet is. A dublini emberekbol sok film van, pl. John Houston utolso filmje, amit poszthumusz mutattak be a velencei fesztivalon. Egyszer megfilmesitette a Bibliat, es o volt a kepen kivuli narrator, az ur hangja. 'Holtak' c. film volt az utolso trefaja, mert a bemutato utan meghalt. A 'Finnegans Wake'-bol is van egy kiserleti film. A MJJT januartol egy Joyce es a film sorozatot indit, ahol ezeket a filmeket meg lehet majd nezni, koztuk a ma esti filmet is. Most abba is hagynam a beszedet. Perlaki Akos: Filmek adaptacio jellegerol, es az auteur filmrol. A koztiszteletben allo filmeket sokszor illusztracioszeruen csinaljak meg. THE|END