note _Lukács György - A regény elmélete_ _Történetfilozófiai kiserlet a nagyepikai formakrol_ _Eloszo (1962)_ _I. A NAGYEPIKA FORMAI AZ EGESZ KULTURA ZARTSAGAVAL VAGY PROBLEMATIKAJAVAL OSSZEFUGGESBEN_ _1. ZART KULTURAK_ ...ahol a tudas es az ereny boldogsag, ahol a szepseg teszi lathatova a vilag ertelmet. 499 A szamunkra kimeretett vilag latnoki valosaga, a muveszet, ezaltal onnallosult: mar nem kepmas, hiszen minden mintakep elmerult; teremtett teljesseg immar, mert a metafizikai szferak termeszetes egysege minorokre szetszakadt. _2. A FORMAK TORTENETFILOZOFIAJANAK PROBLEMAJA_ 508 A dramai jellem - ez csak mas kifejezes ugyanarra a viszonyra - az ember intelligibilis enje, az epikus jellem az empirikus en. Az a Kell, amelynek ketsegbeesett intenzitasaba a foldon torvenyen kivul helyezett lenyeg menekul, az intelligibilis enben a hos normativ pszichologiajakent objektivalodhat, az empirikus enben viszont tovabbra is Kell marad. 509-10 Mert a szubjektum es az objektum az epikaban nem esnek egybe, mint a dramaban, ahol a formalo szubjektivitas - a mu felol nezve - csak hatarfogalom, az altalaban vett tudat egy fajtaja, hanem tisztan es vilagosan jelen vannak magaban a muben, es kulonvaltak egymastol; s minthogy a tagy forma megkivanta empirikussagabol empirikus, formalo szubjektum kovetkezik, ez sohasem lehet a letrehozott vilag teljessegenek alapja es biztositeka. _3. EPOPEIA ES REGENY_ 518 Az elet mindennapi vilagaban a tavolsag legyozhetetlenne fokozodott, de tul ezen a vilagon minden tevelygo megtalalja oroktol ra varo hazajat; ott kardal mar minden emitt maganyosan elhalo enekhangra, amely magaba fogadja hangjaikat, eljuttatja oket a harmoniaig, es harmoniava valik altaluk. 519 A tebolyt egyaltalan nem ismeri az epopeia, hiszen az egy, csak igy magvilagosulo tulvilag altalanosan erthetetlen nyelve volna; a nem problematikus tragedia szamara a teboly a veg szimbolikus kifejezese lehet, egyenerteku a testi halallal vagy az onosseg lenyegtuzeben elhamvadt lelek elohalott fennmaradasaval. Mert a buntett es a teboly a transzcendentalis hontalansag objektivacioi; egy tett hontalansaga a tarsadalmi osszefuggesek emberi rendjeben, egy lelek hontalansaga a szemelyek folotti ertekrendszer lenni-kello rendjeben. 521 Ez a masodik termeszet tulsagosan rokon azzal, amire a lelek torekszik, semhogy a lelek ugy kezelhetne, mint hangulatok puszta nyersanyagat, ahhoz viszont tul idegen, hogy a lelek megfelelo kifejezoje legyen. 522 Mert a szubjektum csak akkor konstitutiv, ha belulrol cselekszik, vagyis csak az etikai szubjektum az; csak akkor nem lesz kenyszeruen a torveny es a hangulat rabja, ha tetteinek szintere es cselekvesenek normativ objektuma a tiszta etika anyagabol van formalva: ha a jog es a szokas azonos az erkolcsiseggel, ha a kepzodmenyekbe nem kell tobb lelki tartalmat belevinni, hogy eljussunk altaluk a tetthez, mint amennyi a cselekves soran felszabadithato beloluk. 524 Annak a kovetelmenynek, hogy az epopeia hosei kiralyok kell legyenek, mas, noha ugyanugy formai okai vannak, mint a tragedia hasonlo kovetelmenyenek. ... 524 A homeroszi eposzok azert kezdodnek kozepen, es azert nem a veggel fejezodnek be, mert az igazan epikus erzulet megalapozottan kozonbos mindenfajta architektonikus felepites irant, _4. A REGENY BELSO FORMAJA_ 526 A regeny elemei igy, hegeli ertelemben, kivetelel nelkul elvontak; elvont az emberek utopikus tokeletessegre torekvo, csak onmagat es kivansagat igazi valosagnak erzo vagyakozasa; elvont a kepzodmenyeknek csupan a fennallas tenylegessegen es hatalman nyugvo letezese; és elvont a megformalo erzulet, amely valtozatlanul hagyja az alkotoelmek ket elvont csoportja kozti tavolsagot, s anelkul hogy lekuzdene, a regeny emberenek elmenyekent jeleniti meg, a ket csoport osszekapcsolasara hasznalja fel, s igy a kompzicio vehikulumava teszi. 528 Ezert az etika es az esztetika viszony a megformalas folyamataban itt mas, mitn a tobbi irodalmi mufajban. 528 "Regeny es lektur." A regeny a muveszileg legveszelyeztetettebb forma, (...) hiszen csak a regenynek van minden lenyegtelen formai elemeben osszetevesztesig hasonlito torzkepe: a szorakoztato lektur, amely lenyegeben (...) teljesseggel ertelmetlen. "Ironia" 529 A szubjektivitas onmaga megismereset es ezaltal torteno megszunteteset a regeny elso teoretikusai, a korai romantika esztetai ironianak neveztek. 530 Ez az egyseg azonban meroben formalis; a belso es a kulso vilag idegensege es ellenseges viszonya nem szunt meg, hanem csupan szuksegszerunek ismertek fel, es e felismeres szubjektuma eppoly empirikus, tehat a vilagba agyazott es a bensoseg korlatai koze zart szubjektum, mint azok, amelyek objektumaiva valtak. Ez megfosztja az ironiat minden hideg, elvont folenytol, amely az objektiv format szubjektivva, szatirava, a teljesseget pedig aspektussa szukitene Ez az ironia a torekenyseg onkorrekcioja: az inadekvat vonatkozasok felreertesek es egymas-mellett-elmenesek fantasztikus es jol rendezett kortancava alakulhatnak, ahol minden sokfelekeppen lathato: mint eligetelt es mint kapcsolatban levo, mint ertekhordozo es mint ertektelenseg, mint elvont elkulonules es mint a legkonkretabban kulonallo elet, mint elcsokevenyesedes es mint viragzas, mint szenvedes hordozoja, es mitn szenvedes. 531 "Eletrajzi" 532 "A problematikus individuum" Kontingens vilag es problematikus individuum: egymast kolcsonosen feltetelezo valosagok. Ha az individuum nem problematikus, akkor celjai kozvetlen evidenciaval vannak adva szamara, es az a vilag, amelynek felepiteset ugyanezek a megvalosult celok biztositottak, legfeljebb nehezsegeket es akadalyokat tamaszthat szamara megvalosulasukkal szemben, de sohasem belsoleg komoly veszelyt. 534 A folyamat, amikent aregeny belso formajat felfogtuk, a problematikus individuum vandorutja onmagahoz, az egyszeruen letezo, onmagaban kulonnemu, az individuum szamara ertelmetlen valosagban valo zavaros mogrogzottsegbol _a tiszta onismerethez_ vezeto uton. 535 Az eletrajzi forma lekuzdi a regeny szamara a rossz vegtelenseget: egyreszt a hos lehetseges elmenyeinek kore hatart szab a vilag kiterjedesenek, tomeget pedig megszervezi az az irany, amelyet a hos fejlodesfolyamata vesz az elet ertelmenek az onismeretben valo megtalalasara: masreszt az elszigetelt emberek, erzekektol idegen kepzodmenyek es ertelem nelkuli esemenyek diszkret-kulonnemu tomege egyseges tagoltsagot nyer azaltal, hogy minden egyes elem a kozponti alakra es az o elutja alal szimbolizalt eletproblemara vonatkozik. 535 Az, hogy ennek az eletnek a kezdete es vege nem esik egybe, az emberelet kezdetevel es vegevel, megmutatja ennek az eletrajzi formanak az eszmekre orientalt jelleget: mert igaz ugyan, hogy egy ember fejlodese az a szal, amelyre az egesz vilag fel van fuze, s amely altal le lesz gombolyitva, am ez az elet csak azaltal nyer ilyen jelentoseget, hogy tipikus kepviseloje az eszmek es atelt eszmenyek ama rendszerenek mely a regeny kulso es belso vilagat regulativan meghatarozza. _5. A REGENY TORTENETFILOZOFIAI MEGHATAROZOTTSAGA ES JELENTESE_ 538 Sot, az ironia mindket iranyban megkettozodik. Nemcsak e harc melyseges remenytelenseget ragadja meg, hanem feladasanak meg melyebb remenytelenseget is; az eszmenyektol idegen vilaghoz valo akaratlagos alkalmazkodas kisszeru kudarcat, azet a torekveset, hogy a valosag meghoditasa erdekeben feladjak a lelek irrealis eszmenyiseget. 539 Az ifjusag hoseit eszmenyek vezerlik utjaikon: akar a bukas fenye, akar a siker boldogsaga kecsegtet az ut vegen, akar mindketto egyszerre, sohasem jarnak maguk, mindig vezetik oket. Ezert haladnak olyan malyseges biztonsaggal; sirhatnak busulva, mindenkitol elhagyatva egy maganyos szigeten, a vaksag legteljsebb tevelygese kozepette egeszen a pokol kapujaig tamolyognak, megis mindig a biztositottsag e legkore veszi korul oket: az istene aki elore kijeloli a hos utjai, es ott lepdel elotte az utakon. 540 _A regeny az istentol elhagyott vilag epopeiaja_: a regenyhosok pszichologiaja a demonikus elem: a regeny objektivitasa az a ferfiasan erett belatas, hogy az ertelem sosem kepes teljesen athatni a valosagot, viszont a valosag az ertelem nelkul a lenyegnelkulsegbe hullna szet: mindez egy es ugyanazt jelenti. 540 [FW] Browning Paracelsusa: "I go to prove my soul." 541-2 A regenyhos pszichologiaja a demonikus mukodesi terulete. A biologiai es szociologiai elet messzemenoen hajlik arra, hogy megrekedjen sajat immanenciajaban: az emberek csupan elni akarnak, es a kepzodmenyek erintetlenul akarnak maradni; a tevekeny isten messzesege es tavollete egyeduralomhoz juttatna e csendben rothado elet restseget es onelegultseget, ha az emberek olykor, a demon hatalmaba kerulve, indokolatlan es megindokolhatatlan modon felulkerednenek onmagukon, es fel nem rugnak letezesuk egesz pszichologiai vagy szociologiai alapjat. 542 [dekon] az ironia a regeny objektivitasa. 544 Az ironia mint a vegigvitt szubjektivitas onmegszuntetese a legmagasabb rendu szabadsag, amely egy isten nelkuli vilagban elerheto. Ezert namcsak egy igazi, teljesseggel teremto objektivitas egyedul lehetseges a priori feltetele, hanem ezt a teljesseget, a regenyt a kor reprezentativ formajava is emeli, mivel a regeny szerkezeti kategoriai konstitutiv modon talalnak ra a vilag allapotara. _II. KISERLET A REGENYFORMA TIPOLOGIAJARA_ _1. AZ ELVONT IDEALIZMUS_ 547 A lelek vagy szukebb, vagy tagabb, mitn a tettei szintereul es szubsztratumaul adott kulvilag. 548 [A regeny cselekmenye a maga teljessegeben elkepzelt es a tenyleges valosag kozti groteszk ellentmondas.] 550 Es nemcsak Cervantes - akinek muve e szerkezet orok objektivacioja - zsenialis erzeke gyozte le ezt a veszelyt azaltal, hogy Don Quijote lelkeben belathatatlanul melyen es ragyogoan erzekletesen egybeszotte az isteniseget es a tebolyt, hanem a tortenetfilozofiai pillanat is, amelyben muvet megalkotta. 553 A Don Quijote, mint egyebkent minden igazan nagy regeny, tipusanak egyatlen jelentos objektivacioja kellett, hogy maradjon. Kolteszet es ironia, fennkoltseg es groteszk, isteniseg es monomania emez egymasba jatszasa olyan erosen kotodott a szellem akkori allapotahoz, hogy a szellemi szerkezetnek ugyanez a tipusa mas korokban maskent kellett hogy jelentkezzek, es soha tobbe nem lehetett epikailag ugyanilyen jelentekeny. A kalandregenyek, amelyek pusztan a muveszi format vettek at, eppen olyan eszme nelkulive valtak, mint kozvetelen elodei, a lovagregenyek. Ezek is elvesztettel az egyetlen termekeny, a transzcendentalis feszultseget, es vagy meroben tarsadalmi feszultseggel potoltak, vagy a kalandert valo kalandvagyban talaltak meg a cselekmeny mozgato elvet. 555 Itt a muveszi oka annak, hogy Dickens humoros alakokban oly vegtelenul gazdag regenyei vegul is olyan laposnak es nyarspolgarinak tunnek: az a kenyszeruseg ugyanis, hogy egy, a mai polgari tarsadalommal belsoleg konfliktusmentesen kiegyezo emberiesseg idealtipusait formalja meg hosokkent, es koltoi hatasuk kedveert az ehhez kivantos tulajdonsagokat a kolteszet ketes, kenyszeredett vagy szamukra inadekvat ragyogasaba burkolja be. 556 Balzac teljesen mas uton indult el a tiszta immanencia fele. Szamara az itt jellegzetes, szubjektiv pszichologiai demona meroben vegso valami: minden legyeges, epikus tettben objektivalodo emberi cselekves elve; e demoninak az objektiv vilaghoz valo inadekvat viszonya a vegso intenzitasig fokozodik, am ezt a fokozast tisztan immanens ellenhatas eri: a kulvilag tisztan emberi, es lenyegeben olyan emberek nepesitik be, akik - ha egeszen mas iranyokkal es tartalmakkal is - hasonlo szellemi szerkezetet mutatnak. _2. DEZILLUZIOS ROMANTIKA_ 560 abbol jon letre, hogy a lelek szelesebb es tagabb, mint azok a sorsok, amiket az elet nyujthat neki. 560 ket vilag harcabol, nem pedig a valosagnak az altalaban vett apriorival valo kuzdelmerol. A bensoseg es a vilag kettevalasztasa azonban ezaltal meg tovabb fokozodik. 560 Mig tehat az elvont idealizmus lelki szerkezetet szertelen, semmitol nem gatolt, kifele iranyulo aktivitas jellemezte, itt inkabb egyfajta passzivitasra iranyulo tendencia van jelen; tendencia, inkabb kikerulni, mintsem felvenni a kulso konfliktusokat es harcokat: tendencia, mindent, ami a lelket eri, magaban a lelekben intezni el. 561 a bensoseg teljesen onallo vilagga emelese nem pusztan lelki teny, hanem donto ertekitelet a valosag felett: a szubjektivitasnak ez az onelegultsege a legketsegbeesettebb onvedelem, a kulvilagbeli megvalosulasaert valo mindennemu, mar a priori kilatastalannak es csupan lealacsonyodasnak tekintett harc feladasa. Ez az allasfoglalas a liraisag olyan szelsoseges fokozasa, hogy mar a tisztan lirai kifejezesre sem alkalmas. 562 "Utopia." A belso es a kulso valosag fole- es alarendeltsegi viszonyanak hierarchikus kerdese az utopia etikai problemaja; az a kerdes, mennyiben igazolhato etikailag, hogy a vilagot jobban is el lehet gondolni, mennyiben epulhet fel erre, mint az elet atalakitasanak kiindulopontjara, olyan elet, amely onmagaban veve kerek, es - mint Hamann mondja - nem szenvedett hajotest ahelyett, hogy revbe ert volna. Az epikai forma szempontjabol ezt a problemat a kovetkezokeppen kell felvetni: a valosag e lezart korrekturaja kepes-e olyan tettekke valni, amelyek a kulso sikertol vagy kudarctol fuggetlenul az individuumnak ezt a szuverenitashoz valo jogat; amelyek nem kompromittaljak az oket kivalto erzuletet? 563 Az esztetikai problema: a hangulat es a reflexio, a lirizmus es a pszichologia igazi epikai kifejezoeszkozokke valasa ezert az etikai alapproblema, a szuksegszeru es a lehetseges tett kerdese korul osszpontosul. A leginkabb elore meghatarozott mozzanata a tisztan epikus megformalas masik objektiv akadalya: akar igenlik, akar tagadjak, akar megkonnyezik, akar kigunyoljak ezt a sorsmeghatarozast, mindig sokkal kozelebbi az a veszely, hogy az esemenyekkel kapcsolatos szubjektiv-lirai allasfoglalas lep a normativ-epikus, tiszta befogadas es visszaadas helyere, mint egy belsoleg kevesbe eleve eldontott harc eseteben. A dezilluzios romantika hangulata hordozza es taplalja a lirizmust. 564 _utopia, melynek eleve rossz a lelkiismerete, s amely biztos a veresegben._ 564 a kudarc szuksegkeppen kovetkezik ennek az utopianak a sajat belso szerkezetetol, hogy ez a maga a legkulonb lenyeget es legmagasabbrendu erteketet tekintve a halalra van itelve. 565 A romantikaban mindennemu aprioritas koltoi jellege tudatossa valik a valosaggal szemben: a transzcendenciatol elvagott en onmagaban ismeri fel minden lenni-kello forrasat, es - szuksegszeru kovetkezmenykent - magat tekinti megvalosulasa egyedul melto anyaganak. _Az elet kolteszette valik, ezaltal viszont az ember egyszerre valik sajat elete koltojeve es ennek az eletnek mint megalkotott munek a szemlelojeve_. 565 Mihelyt belehelyezik valamifele osszefuggo teljessegbe, nyilvanvalova valik szuksegszeru kudarca: a romantika szkeptikussa, csalodotta es kegyetlenne valik onmagaval es a vilaggal szemben: a romantikus eleterzes regenye a dezilluzios kolteszet regenye. Az a bensoseg, amely elott a kifele iranyulo hatas minden utja lezarult, befele duzzad fel, de megsem tud soha vegervenyesen lomondani arrol, amit mindorokre elveszitett; mert meg ha o maga akarna is, az elet megtagad tole minden effele teljesulest: harcokat kenyszerit ra, melyeket a kolto elore lat, a hos elore erez. 565 mertektelenseg no ki 565 _csak a semmifele kulso dolog altal nem tort szubjektivitasban van letezes_; a valosag viszont teljesen kulonnemu toredekekre hullik szet, melyek meg elszigetelten sem rendelkeznek az eltetes erzekileg onallo ervenyevel, mint a Don Quijote kalandjai. 565 mindent tagadni kell 568 Es a drama Goethe es Schiller altal megalapitott normativ jelenidejusege, Gurnemanz szavaival szolva, szinten terre vatoztatja az idot, es csak a modern idodalom teljes dezorientaltsaga tuzte ki azt a keptelen feladatot, hogy fejlodesfolyamatokat, fokozatos idomulast akarjon dramailag abrazolni. 569 _Mert az ido az elet teljessege, meg ha az ido teljessege az elet - vele az ido - onfelaldozasa is._ az ido konyortelen letezove valt, es senki sem kepes immar szembe uszni sodrasanak egyertelmu iranyaval, sem az apirioritas gatjaival szabalyozni elore nem latott lefolyasat. _3. WILHELM MEISTER TANULOEVEI MINT A SZINTEZIS KISERLETE_ 577 Az elvont idealizmus hosiessege es a romantika tiszta bensosegessege ezert viszonylagosan jogosult marad, de csak mint lekuzdendo, a bensove tett rendbe beiktatott tendenica; onmagukban veve ugyanolyan elvetendok es hanyatlasra iteltek, mint a beletorodes a megoly eszme nelkuli kulso rendbe is, csak azert, mert ez az adott rend: mint a nyarspolgarisag. 578 A humanitas, mint ennek a megformalasi tipusnak az alaperzulete, az aktivitas es a kontemplacio, a vilagra valo hatni akaras es a vilag iranti befogadokeszseg egyensulyat koveteli meg. Ezt a format nevelesi regenynek neveztek. Joggal, mert cselekmenye egy meghatozott celra iranyulo, tudatos es iranyitott folyamat kell hogy legyen, olyan tulajdonsagok kifejlesztese az emberekben, amelyek effele, emberek es szerencses veletlenek reszerol valo cselekvo beavatkozas nelkul sohasem borultak volna bennuk viragba; mert az ily modon elert dolgok masok szamara is alkoto es serkento jelleguek, maguk is nevelo eszkozook. 578 Am ez nem egy kotott vilag aporiorisztikus nyugalma; a celtudatos es celjaban biztos nevelo akarat teremti meg a vegso veszelytelensegnek ezt a legkoret. 579 De ilyen utak vannak; es emberek egesz kozossege jarja vegig - egymast segitve, ha kozben tevedeseket es zavarokat tamasztva is - gyoztesen ezeket az utakat. Es ami sokak szamara megvalosulhatott, legalabbis lehetoseg szerint mindenki szamara nyitva kell hogy alljon. 579 A nevelesszeru elem, amelyet ez a forma megiscsak megoriz, es amely elesen megkulonbozteti a dezilluzios regenytol, az, hogy a hos vegso megerkezese a rezignalt maganyossagba nem minden eszmeny teljes osszeomlasat vagy bemocskolodasat jelenti, hanem a bensoseg es a vilag diszkrepanciajanak belatasat, e kettosseg belatasanak cselekvo megvalositasat: a tarsadalommal valo kiegyezest eletformainak rezignalt vallalasaval es a csupan a lelekben megvalosithato bensoseg onmagaba zarulasat es onmagaert valo megorzeset. 582 Novalis: Csupan hetkoznapi, emberi dolgokrol szol, teljesen megfeledkezik a termeszetrol es a miszticizmustol. Koltoiesitett pogari es hazias historia ez. A csodas elemet kifejezetten kolteszetkent es rajongaskent kezeli. A konyv szelleme muveszi aszketizmus... Alapjaban veve... a legnagyobb mertekben koltoietlen, barmilyen poetikus is az abrazolas. 585 Itt is a kolto utopikus erzulete az, amely nem kepes elviselni, hogy megalljon a kor altal adott problematika lekepezesevel; amely arra kenyszeriti, hogy egy tisztan egyeni elmenyt, amely legfeljebb posztulativ modon lehet altalanos ervenyu, a valosag letezo es konstitutiv ertelmekent tetelezzen. _4. TOLSZTOJ ES AZ ELET TARSADALMI FORMAINAK MEGHALADASA_ 586-7 Itt a lelek utopikus kovetelese valami eleve beteljsesulhetetlenre iranyul: olyan kulvilagra, amely megfelelne egy vegsokig differencialt es kifinomult, bensosegge valt leleknek. a konvencio elvetese aznonban nem maga a konvencionalitas ellen iranyul, hanem reszben ennek a lelektol valo idegensege, reszben kifinomultsaganak hianya; reszben kulturatol idegen, meroben civilizacios jellege, reszben szaraz es sivar szellemnelkulisege ellen. 587 (Ezen a ponton erintkezik Goethe regenye a fejlodesnek ezzel a vonalaval, csakhogy nala meg is talaltatik ez a kultura, ebbol adodik azutan a Wilhelm Meister sajatos ritmusa: a varakozast mindinkabb felulmuljak az egyre lenyegibbe valo kepzodmenyretegek, melyeket a hos egyre erettebben - az elvont idealizmusrol es az utopikus romantikarol egyre inkabb lemondva - eler.) 589 Ez a termeszet inkabb csak tenybeli biztositek arra, hogy a konvencionalitason tul valoban letezik lenyegi elet: olyan elet, amely a teljes es valodi en elmenyeiben, a lelek onateleseben elerheto ugyan, amelybol azonban ujra menthetetlenul vissza kell sullyedni a masik vilagba. 589 Tolsztoj azaltal sem tud elmenekulni, hogy a szerelem es a hazassag sajatos helyet kap nala a termeszet es a kultura kozott - mindkettoben otthonosan es megis idegenul. 589 A szerelem azonban, mnt meroben termeszeti ero, mint szenvedely, megsem tartozik bele a termeszet tolsztoji vilagaba: a szerelem ehhez tulsagosan az egyen es egyen kozotti kapcsolathoz kotott, s ezert ezert tulsagosan elszigetelo jellegu, tul sok fokozatot es kifinomodast teremt: tulzottan kulturaszeru. Az a szerelem, amely ebben a vilagban valoban kozponti helye foglal el, a szerelem mint hazassag, mint egyesules - ahol is az egyesultseg es az eggye valas tenye fontosabb, mint reszesei -, a szerelem mint a szuletes eszkozze; a hazassag es a csalad, mint az elete termeszetes folytonossaganak vehikuluma. 591-2 Tolsztoj vilaganak harom idofogalma (1) A konvencio vilaga tulajdonkeppen idotlen: orokke visszatero es ismetlodo egyformasag pere ertelemtol ideget ontorvenyuseg szerint: orok mozgalmassag irany nelkul, fejlodes nelkul, elmulas nelkul. (2) Alatta ott zug a tolsztoji termeszet folyama: az orok ritmus allandosaga es egyformasaga. Es ami megis megvaltozik, az is csak lenyeg nelkuli valami: az egyeni sors, mely belefonodik, mely felbukkan es letunik, amelynek letezese nem rendelkezik benne magaban megalapozott jelentessel, melynek az egeszhez valo viszonya nem fogadja magaba szemelyiseget, hanem megsemmisiti, mely az egesz szempontjabol - eppen egyeni sorskent, nem a ritmus egyik elemekent, szamtalan hasonlo es egyenerteku tars mellett - teljesen jelentektelen. (3) Es a nagy pillanatok, amelyek felvillantjak egy lenyegi elet, egy ertelmes sors sejtelmet, megmaradnak pillanatoknak: a ket vilagtol elszigetelve, anelkul hogy konstitutiv modon vonatokounanak rajuk. 592 A harom idofogalom tehat nemcsak egymashoz kepest kulonnemu, nemcsak egymassal osszeegyeztethetetlen, hanem egyikuk sem fejez ki valodi tartamot, valosagos idot - a regeny eletelemet. 592-3 A tiszta lelek szferaja ez, amelyben az ember emberkent, nem pedig tarsadalmi lenykent, de nem is elszigetelt es osszehasonlithatatlan, tiszta es ezert elvont bensosegkent jelenik meg. 593 De ezt a valtozast a muveszet reven sosem lehet megteremteni: a nagyepika a tortenelmi pillanat empiriajahoz kotott forma, es minden olyan kiserlet, mely letezokent akarja megformalni az utopiat, csak formarombolassal vegzodik, nem pedig valosagteremtessel. 593 Csak Dosztojeviszkij muveiben rajzolodik ki ez az uj vilag, tavol a fennallo elleni mindenfajta harctol, egyszeruen szemlelt valosagkent. Dosztojevszkij nem regenyeket irt. THE|END