marcell 2004.09.24 1907, francia, nagyfiu, ket eve halt meg, vagyis sokat elt. Egyidos a szazaddal. Filozofiai ertelemben az a filiacio, amihez tartozik, illetve a kepzettsege is filologia es germanisztika strassbourgban. Kortars, meghatarozo barat es vitapartner Levinas. Totalitas es vegtelen magyarra is le van forditva. Teologiai oldalrol kozelitett fenomenologiai kerdesekhez. Blanchot viszont eroszakos ateista. Husserl, Heidegger korai recepcioja felol kell megkozeliteni oket. Masik taborban van az 1905-os Sartre. Veluk egy szinte, kortarskent Merleau-Ponty volt meg a kornyeken, a 30-as, 40-es evekben. Heidegger hangjat hallottak. Levinas 1932 En decouvrant de l'existence avec Husserl et Heidegger. Franciaorszagba vezeti be H.-et. 1932-es Kojéve Hegelt tanit a Sorbonne-on. Mely hatast tett a korosztalyra, Blanchora kulonosen. Neki koszonheto Hegel egzisztencialis olvasata Heidegger fele. Akivel meg baratkozott, az Bataille, aki koran meghalt, a 60-as evekben. O heterodox gondolkodo, kategorizalhatatlan, de sok parhuzam van Blanchot-van. Van benn sok Nietzsche, Marx, Heidegger, misztika. Egy erdekes elegy. A legfontosabb szovege, ami aktiv korszakaban erte Blanchot, az a L'experience interieur (1940/1). Veluk egyutt fejlodott franciaorszagban. Hatasa hatalmas. Barthes: Le degree zero de l'ecriture. Teljesen Blanchot. Derrida, Foucault detto. Deleuze Foucault monografiajaban Foucault nyelvelmeletet Blanchotbol vezeti le. Pedig altalaban Foucault ismerjuk. Nem akarok ilyen kategoriakat hasznalni, hogy radikalis hermeneutika vagy dekonstrukcio, ezek csapdak. Fenomenologiai irodalomelmettel fogunk foglalkozni, ezt vallalom. Nem lehet elhanyagolni azt, hogy kozeletileg rendkivul aktiv ember volt, ami ellentetben all az eletmodjaval, de ez mar supratextualis. Politikai utjarol: konzervativ jobbnoldalon indult, mint Bataille. Bateille meg tole jobbra is allt. Acefar folyoirat, College de Sociology. Titkos tarsasagok, megvetik a koztarsosagot. Nemetellenes nacionalizmus. A nagy vita, ami miatt a 60-as evekben, amikor erre feny derult, sokan tamadtak. Mit keresett ezek korul a lapok korul a 30-as evekben. A francia fasizmus zaszloshajoja, Brassilac kollaboracio, unnepli a nemet megszallast. A francia szellemi eletben sok a kollaborans. Nem volt olyan egyertelmu. Azt gondoltak, hogy nemetorszagban volt egy olyan pozitiv valtozas, ami a polgari demokraciat jo iranyba befolyasolta. A haboru utan Blanchot el is tunt Parizsbol, nehany evet delen toltott. Akkor irta a legfontosabb prozai muveit. Azutan a szelsobaloldalon aktivizalja magat az 50-es evek vegen. 1958 De Gaulle tabornok kerult hatalomra, ez tulsagosan emlekeztetett Vichyre. Az eros koztarsasagi elnok rendszere. A baloldalnak ez nem tetszik. Az Algeriai haboru gyarmatositas. A baloldal szerint nem kell ugyanazt a A leghiresebb dokumentum a 121-ek kialtvanya, Blanchot az egyik szervezo. A parizsi diaklazadasokban szurke eminencias volt, az egyetemi csoportok mogott o szolgaltatta a szellemi taplalekot. Ami miatt visszavonult, az a masodik arab-izraeli konfliktus. A szelsobal es a diakok Palesztinpartiak lettek, azert szakitott veluk Blanchot. Le Pas au Dela (1972) nyiltan, es a L'ecriture d'esastre nyiltan. A pas kulcsszo, nem csak lepes, hanem tilalom is, francia tagadoszo. Mit jelent a Holocaust az europai szellem szamara? Az egyik legnehezebb muvek. Aforizmatikus es tomor, gondolatritmus miatt is nehez szovegek. Az egyik elso filozofiai szembenezes. Talan kompenzalt a multjaert. Faux pas. Elso konyve. Nem szabad, nem lehet. Vagy: ballepes. Blanchot fenomenon. Elerhetetlen akart maradni. Most mar nem mondhatjuk, hogy nincs biografia, van egy 1000 oldalas, a Lathatatlan tars. Reszletekbe meno eletrajz. Nem ad interjut, nem jelenik meg a mediaban, hiaba kotelezo, foleg franciaorszagban. Az angolszasz vilagban az akademiai filozofusoknak nincsen ilyen elo kapcsolata a neppel. Nalunk is van pedig ilyen. Politizalni kell. Nem engedte magat fotozni, dokumentalni, nem irt visszaemlekezest. Az volt az elve, egy strukturalista fenomenologiai jegy, hogy csak a szoveg szol, annak onmagaert kell beszelnie. Igazabol Blanchot szerint nincs kommentar, a szovegnek kell hagynia a destruktiv tendenciait ervenyesiteni. A szoveget olvasni kell, es a kritikai olvasat fogja a szoveg ellentmondasait es utalasait megrogziteni. Amikor valakirol ir, akkor idez, celoz, atir, belehatol a szovegbe, mondatokat masol at, fejezeteket valtoztat meg, hamisit (Hölderlin tanulmanyaban ket sor hamisitvany), ujrairja a szovegeket. Azon a helyen kell allnom, ahol a szoveg van, az eretet kell elgondolni es reszesedni belole. Heidegger: a szoveg mint alapitas. Vagy dekonstrukcios olvasat: az eredet koteseit oldja ki a szovegbol, amik letrehozzak a szoveget. Blanchot arnyekkent koveti a szoveget, mert objektivalni nem lehet. Amit most olvasni akarunk, az az egyik leginkabb ismert kotete, bar az eredete a blanchoi irasmodra jellemzo tanulmanyok, ezekbol szerkesztette egybe. Az eleje legalabbis ezt a strategiat koveti, hogy a szoveg keletkezesenek tapasztalatabol vonjuk le a tapasztalatainkat. Miert foglalkozik megis a szerzokkel? Az autobiografikus elem, pl. a naplo elvileg szemelyesebb lenne, de pont itt derul ki, hogy a szoveg eredete megsem a szemely. Az elhelyezesi kiserletek tevessegei. A szoveg eredetenek meghatarozasanak tevedesei. Erreour. Hiba. Blanchot szakszava. Blanchot az olvasat helyett Erreur-t hasznal. Heideggernel egy megszolaltatas, ertelmezes van. Blanchot itt hasznalja a tevedest, az erot. A terbeliseg metaforaja: tevelyges, koborlas. Errer. Ez az errourt is mas fenyben tunteti fel. A kivullet metaforaja. A sivatagban valo vandorlas. Levinas impulzusa. Nagyon tudatosan, tudomanyosan epul fel a szoveg: hogyan szuletik meg egy irodalmi mu, mi az eredete? A szo szoros ertelmeben a semmibol kezdjuk. Fenomenologiai kozhely: nincsenek elofeltevesek. Zarojelbe kell tenni a szubjektivitast, a korulmenyeket, stb. Nem a semmibol mint metafizikailag terhelt terminusbol indul ki, hanem a maganybol, a lenyegi maganybol. De a lenyegi sosem lenyegi. Az essszentiel mindig meg van fosztva, sosem tudjuk megragadni vagy felmutatni. Minden ami lenyegi teljes mertekben lenyegtelen. Megkozeliteni sem tudom ezt a maganyt. Lenyegtelen, maganyos semmibol jon a szoveg. Az irodalmi ter, benne a mu, az eredet kerdese (amit Halalnak nevezunk), az inspiracio, es a vegso perpektiva (Heidegger) Blanchot Heidegger leghutlenebb, legjobb olvasoja. Miben all a mu? Milyen letnek az esemenye? Milyen letnek az adomanya? Az utolso harom fejezet Heidegger jelentosegehez melto felreertes, beszelgetes a nemet mester muvei korul. Ennyi. Olvasni jovo hetre kettot. A feladat kiszakitani a terminusokat a koznyelvbol es tapasztalatta tenni. Ezek a szavak korul tevelygunk. Rakerdezunk az eredetukre. Blanchot nem akademiai nyelvezettel filozofalt. Nincsen terminologiaja. Zavarba ejto. Masok terminologiajanak az eredetet viszgalva es kicsavarva hasznalja. Sem eredeti forma, sem eredeti jelntes, minden torzul a mozgas perpektivajaban. Koszonom szepen, egy het mulva fel egykor. Be kell szednunk a penzt a fenymasolatokert! Egy oran nem voltam. 2004.10.15 - Elengedhetetlen magány/2. Noli me legere > Jézus feltámadása után: "Noli me tangere." - "Ne érints meg!" Kivel folytat parbeszedet Blanchot? A genfi iskolaval: ok azt vizsgaltak, hogy mikor valik el a mu a tudattol. Fenomenologiailag . Amikor befejezi az iro a muvet. Blanchot szerint a mu befejezhetetlen, a mu mar mindig mas. Heidegger: a mu kezdet(e egy tortenetnek). Blanchot szerint a mu maximum ujrakezdes lehet. Heidegger: a vilag egy kezdet, vagy alapitas. Blanchot a levinasi l'incessant szegezi ezzel szembe. Levinas: L'incessant. Hermeneutika: parbeszed az ertelmezes modszere. Az olvasas mint parbeszed. 8. oldal teteje. *** The Moment of My Death: 1940 nemet visszavonulás Parizsbol. Idopontot is mond: október 13. kedd, stb. Viszont ilyen nincs a naptarban. ... Jean-Luc Nancy: A hasbezselo A mu a fekete lyuk. Amikor olvasok, a hiany atvonodik rajtam. THE|END 2004.11.12 Mallarmé, második fejezet, Judit, plusz negyedik resz masodik fejezet (Igitur). Kovetkezonek: Pygmalion, Kaffka. Utana Rilke, Hunor. December eleje-kozepe. Nem pszeudo-filologia. Negyedik eleje: La mort possible. Levinas, Dosztojeviszkij. Maxigas. Bandika: Hölderlin fejezet. Marcell mindegyikhez hoz tovabbi irodalmat. Nekunk az alapszovegeket kell megnezni. * * * Email cimek: schnabeljudit@hotmail.com page1@freemail.hu pygmalion@mailbox.hu maxigas@zpok.hu isagrof@freemail.hu * * * ------------------------------------------------------------------------------- 2004.11.19 IGITUR (Schnabel) désouvremont Mallarmé mélyre ás a versben. Az Igitur zárlatában: vájás, vagyis kidolgozni, kidolgozando resz. Ez kapcsolatban van a penzermes hasonlattal: mintha az ember _csendben_ egy masik kezebe tenne es elvenne egy penzermet. Ket szakadek: a semmi, es a sajat halal (a benso uressege). Mivel kell szembesulnie annak, aki a versben melyre as? Elszokik a magany elol, es a hiany bensosegessegeben el majd. Emiatt nem lathatja az igazsagot maga elott, ezert a remenytelenseget kell valasztania. Sajat halalaval mint orvennyel szembesul. Felelosseg es kockazat. Es persze az elonyok. Mi a kapcsolat az iras es a halal kozott? Milyen halal? Ongyilok? Vagy lemondas a sajat halalrol? A halal az utolso megmaradt metafizikai horizont. Szokratesz-Kierkegaard-Novalis-Nietzsche-Kirilov-Roche-Camus-Sartre-Heidegger-Mallarme-Blanchot. Nem attol felnott-e az ember, es nem attol szabad-e, hogy ugy le le le hantotta magarol azt a tilalmat, ami a kulturaban leledzik, mert az eletunket egy magasabb letezotol kaptuk. Regenyszeruen ez a Kirilov paradigma. Az irasban van egy metafizikai horizont, ezt elobb-utobb belatja a filozofia. Problema: atorokitheto-e a tudat immanenciaja a mu immanenciajaba? Mert a tudat egy onmaga szamara fenntartott latszat, es ezert csalunk, onmagunk bensosegebe menekulve. Miert nem dobja el Igitur a kockakat? Bezzeg a kockadobas? A valasz-tervezet: a veletlent kell valasztania. Mit jelent, hogy a "KNTEAV"? A valasz idobeli. Ah. A kockadobas soha nem er veget. Sajat maga megelozottsegeben all. Hegel metaforaja: a tudat napja. (Ami tudatara ebred es bejarja az utjat.) A kockadobas: a vilagegyetem - vagyis csillagkepek, konstellaciok. Mallarmé tudat metaforai: a tintatarto (mint a kockadobas) egy tudatmetafora, egy agyvelo, amibol a szorodas az iras. * * * Nyers es kozvetlen beszed. Puszta csend: tiszta csere. Amikor a penzerme ide-oda megy. A nyers beszed eszkoz. Most nyersbeszelunk. Az angol azert jo es rossz nyelv, mert nagyon eszkoz, es rovid szavakban kepes kommunikalni. A nyelv lenyege a csere. A kolto kozvetito, de nem a nyers beszed csere-ertelmeben. Parole essentiel vs. parole brut. Mi az elobbi, a lenyegi beszed? A brutben a letezok beszelnek, az essentielben viszont nem beszelnek a letezok, igy a let beszelhet, aminek a beszede viszont csend. Tehat a parole essential van. Egy durvan strukturalist binaritas: Brut - Langue. Essentiel - Langage. Persze mindketto lenyege a csend. De mi a kulonbseg? A mindennapi beszed csendje a letezok hallgatasa, vagyis tavolmaradasa. A masik a let szolasa, ami csend (nem mond semmit, csak van). Apollon es Dionuszosz: forma es destrukcio. A gondolkodas egy nyelv elotti nyelv. A langage beszelhetetlen. Kratulosz: az egy platoni dialogus. Van-e idealis osnyelv? Ezzel szemben: a beszed mero konvencio, vagyis veletlenszeru. A Kratulosz koncepcio csodje: az eredeti nyelv nonszensz. Mint az automatikus iras. Ha senki nem ir, akkor ez mar valamifele ongyilkossag. Tehat nem a Wittgenstein vagy a filozofia, vagy Wittgenstein vilagtalanitott logikaja, hanem az utomatikus iras a gondolkodas nyelve. Wittgenstein olyan, mint Blanchotnal a torzs nyelvenek megtisztitasa. Ez egy csod. Egy idolum. Le kell mondanunk minden balvanyimadasrol. * Mert van a kolteszetnek koze az eszmehez? Mert nem a gondolkodas meg a filozofia van kozel az eszmehez? Az eszme tehat derivatum, nem pedig eredet, mint ahogy a metafizikus filozofusok gondoljak. * soin besoin gond szukseg Igitur ongyilkos lett-e? es Mallarme ongyilkos lett-e? THE|END Harmadik fejezet. Kaffka foleg. Most volt a tudat, kovetkezik a hit. Mindketto elveszett kiserlet. --------------------------------------------------------------------------------- 2004.12.09 Rilke II. (...) Tekozlo fiu, aki Malteban meg is irja a csaladhoz valo viszonyat. Az anya, a nohoz valo viszony. A befogadas es a fold viszonya. Androgunitasra utalo jelek. 5 eves koraig kislanyruhaban jaratja az anyja. A maszkokban valo eltunes. Mindig a kozeppontban marad Malte. Kesobb mar csak a kiaradas valosul meg. Pl.: Elegia: korso - a kolto aki beszorul a szferak zenejebe. Merit a csendbol, a halal terebol, a szferak zenejebol. A halal tere az, amikor megszunik a korso. Heidegger a korsorol. "Das Ding" A targy. Nem az, aminek latszik, hanem valamit tartalmaz. A vegen az ajandekozas. Na jo ezt megsem tudjuk hogy ott mi van. Visszhang metafora: a tavolsagot erzekeljuk, ami hirt ad egy targyrol. Az ongyilkos vs. a kolto: az ongyilkos halala befejezes, a kolto halala csak a kezdet. Orpheusz: kozvetito. Az atvaltozasok tette. Nem az az Orpheusz, aki legyozte a halalt. A szorongas, mely dalla valik. Hogy lesz szamunkra zene a koltemeny? Vagy lehet-e kepi megjelenes? A keppe valas elragadottsaga. Szt.Petervarott volt igazan es eloszor husvetja, az ikonok nagy hatassal voltak ra. Rilke. 29. "Valtozz azza, amit a let akar." "Szolj a nema foldnek igy: 'vagyok'" Szetszorodas vs. aradas. Merites a vegtelenbol -- Zarathustra: atjaro az arckepcsarnokba. A beekelodott korso. "Ó te, elveszett Isten! Te, végtelen nyom! Kellett, hogy téged elpusztítva az ellenséges hatalom végül szétszórjon, Azért, hogy azzá tegyen minket, akik megértenek és a természet szájává." Dolgokhoz valo viszony: ~ kolto vs. szavak viszonya. Nem-utilitarianus. Hölderlin: osszegyujtes motivum fontossaga. Visszavonulas c. vers. B. verzio: a kolto belsobb forras fele fordul. Amikor mar nem akar kimondani semmit. Amikor a kolto megorzodik a halal dalaban. A sajatos hang az, ami megorzodik. A lelegzetvetel. Ezek orzodnek meg. Orokkevaloak maradnak. Rossz bensosegesseg, rossz tudat. Kep-problematikahoz kapcsolodik. Mi az, ami atviszi az orfikus terbe a koltot? Milyen ez az atmenet? Mi tanitja meg az embernek ezt az atmenetet. A misztikus tapasztalat. Ennek a kovetkezmenye az WW1. Az elso ertelmetlen haboru. A dolog tanit nekunk valamit a letrol. Ezt senki nem gondolta volna egy szellemfilozofia utan. "Nincs egyetlen dolog sem, melyben ne volnék benne, Nem az én hangom az egyedül, ami énekel: minden rezdül." Malte is nagyon fogekony volt mindenre. De reflexiv volt. Szolidaritas a dolgokkal, ez az ami tovabb fejlodik. Malteben meg csak a szubjektivitas menedeke. A szorongas. De mi a szorongas? Targynelkuli felelem. Mert szorong az ember. A szorongastapasztalat lenyege, hogy nem ertem a vilagot. Vegtelennel talalkozom. Grand zero. A filozofia idealis szituacioja. A nagyvarosi elet ezt erositi. Sok targy van korulottem. Az ember helye nem kijelolt. Isten halalaval nem lesz kezdete a filozofianak. Ami ezt radikalizalja. Minden megmarad, csak en fogok meghalni. Ez a dolog kovasza. Heidegger ezt heroizalni probalja, ez visszaterest jelentene a szorongasbol. Kirillov. Egyik pillanatban gyozott a szabadsag. Ongyilkossagommal hatalomra juttattam magam Istennel szemben, de ugyanakkor felek is. A szorongas lesz azza a hellye, ahonnan feltesszuk a kerdeseket. Kispolgari tapasztalat: minden megmarad, csak en halok meg. Nem elunk annyit, mint a targyak. Vegulis torulas az, hogy mi rendelkezunk a targyakkal. Ok erosebbek, mint mi. Epoke: felfuggesztjuk az iteletet. Allando zarojelben beszel a kolto, a dolgokon keresztul. Vissza a dolgokhoz. Egyfajta letmodot tanitanak nekunk. Addig szorongunk, amig a tudatunk iranyit. Mi lenne a tudat ellenfogalma? A nyitott. A tudat bensosegessege kifele forditva. Amikor lelegzetrol beszel, akkor errol beszel. A halalt es az eletet egymasba kell csusztatni. De nem a hegeli negativ ertelmeben, mert akkor szembenallnenk vele. Szemhely nelkuli szem. Targyias lira mozgalom. Vissza a dolgokhoz tapasztalat. Pilinszky vers: szemetdomb, haboru, iszony apokaliptikus szokasos hulyeseg: es ezt az egeszet a kanal perspektivajabol irja le. Mert egy szemetdombra kihanyt kanal nezopontja is mertekadobb nezopont, mint a halale. THE|END 2004.12.17 Hölderlin A fiatal H vonzza a halalt, az empedokleszi tuz ez. Empedoklesz egy Hölderlin drama, van 3 valtozat benne. Empedoklesz elemekbol vezette le a vilagegyetemet, preszokratikus. A kozepso korszakban kozvetitonek fogja fel a koltot: megjelenik az isten elott es lecsillapitja a tuzet, hogy a halandok is hallhassak. A kesoi korszakot egy vers utolso soranak valtozasa jelenti. A _kategorikus visszateres_. A klasszikus imitacio problemaja. Nem direkt imitacio, egy kormonfontabb elmelet. A romantika megalapozasa. Hölderlin elmegy Delfranciaorszagba - a mediterrant keresi ott. Eszak-del tengely. Mi az a nap? Mi az az eghajlat? Gorog kezdet tapasztalata, amit keresett. Hazateres a szulofoldre. Isten jelenletet felvaltja Isten hianya, vagyis Krisztus. A gorogseg a nyugati lelek eredete, de szamunkra megis idegen mar. A hazai mint nemet es a hazai mint gorog. A nyugati filozofia egyik legnagyobb problemaja, amit Heidegger is ekesen bizonyit. Csak egy eredetet tetelezve tudtak filozofalni. 1800 - 1806: Beszedek a nemet nemzethez (Fichte), Herder. Megvalosul a szulofoldhoz valo visszateres. De ez egy feluliras. Ezekben az evekben talaljak ki a nemetek a nemet nepet. Innentol nem egy gorog-latin kulturat kell, hogy masoljunk, hanem van sajat identitasunk. Hölderlin viszont nem errol beszel, illetve atirja ezt szemelyesebbe es univerzalisabba. Blanchot: exigence, kovetelmeny egy kulcsszo. Mi itt az ujfajta kovetelmeny? Meg kell ismerni a nappali vilagossagot. Keresztenyseggel kezdodott a "Querelle est des Anciens et des Modernes". Mindenki aki szamit, hozza szol a nyugat nagy vitajahoz. x <-> y x:=modern y:=antik ------------ x <-> y (y) (x) Ez van. Ha en x vagyok akkor csak azert van mert x-nek latom magamat de valojaban y vagyok, es y-t is csak azert latom y-nak, mert valojaban x. Amikor utanzom az antikot, nem azt utanzom amik voltak, mert a gorog kultura csak az elfedese az empedokleszi tuznek. A kultura az, amivel elfedem sajat magamat. Keresztiranyu elsajatitasi folyamat, aminek a fedoneve a kultura. Mi jozanok vagyunk, a romantikus gesztusaink a manirok. A gorogok vadak, a harmonia a kulturalis manirjuk. Heidegger: Phusis: harc, a masnak a folyamatos felmutatasa. Nietzsche: a gorogok nem Apolloniak, hanem Dionuszosziak. Szembefordulas Winckelmann&co.-val. A kezdetet megelozte egy nem-sajat elsajatitasa. Nem all rendelkezesemre egy autentikus gesztus a visszatereshez. Azt tanuljak, ami idegen. A kolto azert szol, hogy megtegye a megalapitas gesztusat. Ezt nem vette eszre Heidegger: amikro kozvetitek, mar en is mas leszek. Az esz kora naiv korszak volt: hitt abban hogy a gorogok utanozhatatlanak. Ez volt a szerencsejuk. A modern ember, Hölderlin es mi, azzal szembesultek, hogy nincs magatol ertetodo elokepunk. A kor politikai mizeriai ebbol erednek: szocializmus - tervezheto tarsadalmi folyamatok, gyokerek nelkul; konzervativizmus - kontextusba probalja helyezni; liberalizmus - az esz korabol beszel, anakronisztikus es kontraintuitiv, hiszen nem igy mukodnek a Az esz kora ezt gondolta, hogy csinalta: x <-> y Hölderlin szerint ezt csinalta: x <-> x(y) Ezert volt ilyen konnyu. Aztan eltunt az antikvitas, jott a romantika es a belso orok tuz. Hölderlin: mar a gorogoket sem ertettetek, ezert magatokat sem ertitek. Nem azza kell valnotok, amik vagytok. Miert fordultak el az istenek? Egyesultunk istennel, megismertuk az istenseget. Ezert elfordultak tolunk. Ezert nekunk is hatat kell forditanunk nekik. Mi volt a legnagyobb csabitas: Krisztus. Emberre valt, es azt mondta, kovessetek. A romantikusok kovettek jezust, vagyis istenne akartak valni. Az embernek azonban pont a forditottjat kell elvegeznie, az istenbol emberre valast, az istenek tavolodasat. Aleteia gondolat visszhangja: az igazsag, ami mindig megvonja magat. Ilyen ertelemben itt az istenek az igazak, csak sosem erhetjuk el oket. Az igazi gorogseg, a mitologiai let egyutt volt az istenekkel, az elviselhetetlen volt, ezert megvedtek magukat az esszel. Viszont nekunk nem voltak isteneink, ezert csinaltunk, de nem mehetunk veluk. A modernek torvenye: nem tarthatunk az utolso istennel, Krisztussal, hogy menjunk vele a vegtelenbe. Istenek itt Euridike modjara jarnak el, hivnak a sotetbe, hogy hattal nekik kozeledjunk. Regi istenek: nappali es ejjeli arc. Nappal segit megmuvelni a foldet, ejszaka elpusztit. Nem volt mas megoldas, csak a felvilagosodas, a filozofia, majd a tragedia. Majdnem visszareflektaltak magukat az eredetuk megertesehez. Felszegi Marton 06702547058 THE|END