radnoti Querelle de les Ancients et les modernes. Az okorban kidolgoztak az esz torvenyeit, melyek termeszeti torvenyek. A szepseg termeszettorvenye. Az akademikusok ezt kepviselik. A modernek a haladasra, a valtozo vilagra szavaznak. Termeszet vs. haladas. Vegul az a konkluzio, hogy modernnek kell lennunk, de csak akkor lehetunk azok, ha ismerjuk a regieket. Naiv es szentimentalis. Schlegel. Szepseg es erdekesseg. Hegel. Klasszikus es romantikus (a korai kereszteny muveszettol). "Double bound." Nem tudnak a kultura aktorai kiszabadulni ebbol a kettossegbol. Modern szabadsag kell es antik, zart kultura. 18. sz.-tol kezdve folyamatosan jelen van a kulturtortenetben. Innen dobbant Lukacs. * * * Lukacs: tortenetfilozofiai mufajelmelet. Egy Hegelianus konyv. A muvek szelleme, a mufajok szelleme, a korszellem, a vilagszellem. A zart kulturak: eposz. A nyitott kulturak: regeny. A polgari vilag epopeiaja. * * * Z: az alkotasok szubsztancialitasa. A vilag es a lelek elvalik egymastol, de egylenyegu. Ez nem a szokasos hablatyolas, mostanaban is hallani a Keletrol mondva. Csak nincs vilag es en szembeallitva, meghasadva, nem fut kulonbozoiranyba az ertelmuk. Nincs filozofia sem. Nincs a belsoseg, a kulon elet. A lelek, ha kalandra indul, nem veszitheti el onmagat! Ez az eposz. A tragediaban pont hogy elvesziti onmagat. Az eposzban a hos meghalhat, de semmi rossz nem tortenhet vele. Aki jo az jo, a rossz az rossz es azok is maradnak, mert nincs belsoseg. Let egyenlo a sorssal, elet a lenyeggel. 497 "Amikor kalandra indul a lelek es megallja a probat ... onmagat sosem kockaztatja." Az eposzi hos egyszeruen adva van. Sosem sajat magat keresi. A kalandregenyben azert indulok el, hogy megtudjam, hogy ki vagyok. DE nem arrol van szo, hogy a zart kulturaban kevesebb az ekzisztencialis szenvedes. A nagy hiedeggeri problemak nem korfuggok. Megis, boldog kor. Csak a vigaszenekek hangja zeng szebben vagy tompabban. Homeroszban elobb van a valasz, mint a kerdes. A hosse valasnak a kerdese: az elet lenyegive valasanak az iranya. "Hogyan valhat az elet lenyegive?" A tragedia forditott kerdese: "Hogyan valhat a lenyeg elette?". A szeplelkek megalmodott nyugalma: Winckelmann. Valamifele kin hangja: Nietzsche. A szobraszat es a tragediak. Ezek mind pszichologiai ertelmezesek. A szellem transzcendentalis topografiaja teljesen megvaltozott. Nem torteneti vagy tapasztalati lehetosegek ezek, hanem szuksegszeru, elore adott helyek, amiket a tortenelem bejar es megvalosit. 490 Minden mufaj egy-egy transzcendentalis allapot megfeleloje. [Mint a tarot kartya.] A transzcendentalis topografiarol meg hallunk. Most a zartsaggal foglalkozunk. A vilag lekerekitett, gombolyu, egynemu, nincs benne idegenseg. Nem tudok olyan helyre menni, ahol ne ugyanazzal a magatartassal talalkoznek. Meg Odusszeusz sem hontalan, hanem haza-nem-erkezett, vagyis nem erzi ugy, hogy mar hazaerkezett, de nincs zavarban. Az elet megsemmisulhet, de a let nem kuszalodhat ossze. Kisebb kor, mint a mienk. El lehet menni a vilag vegeig. Ez a vilag mar szuk volna nekunk. Tudas/ereny/szepseg osszefugg, egyseges. Eposz, tragedia, filozofia az vilagalakitas harom formaja. Ez harom szukcessziv korszak. Ez megfelel a tenyeknek. Homerosz utan a tragediairok kovetkeznek, akik atadjak a stafetat Szokratesznek. A tragedia megforditja az eposz kerdeset, itt: "hogyan valhat a lenyek elette?" Vannak olyan lenyegek, amiket barmi aron eletre kell keltenie a hosnek, altalaban pont ebbe pusztul bele. Az Iliasz hosei azert nem kozemberek, mert hosok. Az eletuk lenyegive valhat: mindent vallalnak, hogy az igazsagukat megvedelmezzek, hogy gyozzenek a csataban. A tragediaban nem kalandra indul vk. Inkabb van egy problemaja, amivel azonosul. A kovetkezo eletformalasi mod a filozofia. Egy hegeli gondolat: a szubsztancia hanyatlasakor alakul ki a gondolkodas. "Az alkonyatban repul a lelek." Uj alak: a Bolcs. (Szemben az epikus/tragikus hossel.) Nem eroszakkal valaszol a problemakra, de adott esetben ugyanugy meg tud halni az igazsagaert. Platon: Szokratesz halala nem tragikus hos. A tragikus hos azonos a problemajaval. Vak es korlatolt. A filozofus nem. 499 Szokratesz ~ Krisztus. Ut a transzcendencia fele. Pal apostol: "az, ami nekunk Isten szava, az a gorogoknek bolondsag". Nincs ket vilag, evilag es tulvilag. Van itt egy gondolat, ami majd az esztetikushoz vezet. Igy onallosul teremtett teljesseggell. A gorog mualktoas kepmas, hanem teremtett totalitasnak kell lennie. A modern muvek nem tukrozik, hanem alkotjak a vilagot. Allando kiserletek a hasadek elrejtetsere. Az egyhaz, mint uj polisz. (A bunnel szemben a megvaltas.) Giotto, Danto vilaga. Uj gorogseg: a magas kozepkor. Egy masik zart kultura. Az egyhaz, mint polisz. Elrejti a hasadekot a bun es a megvaltas paradoxonaban. Modern: nyilt kultura. A zart kultura fuggonye elott jatszodik a modernseg. * * * Mi a sulya egy tortenetfilozofiai megalapozasu esztetikanak? Ez az utolso _nagy_ ilyen. Hegel volt az elso. A vilagszellem emanacioi. Itt nem lehet feltenni az igazsag kerdeset. Ma igy nem gondolkodnak, nem szuletnek ilyen esztetikak. Tehat nem volt igaza? Vannak benne fontos allitasok muvekrol, amelyekre csak ezen az uton lehet eljutni. Ezert nagyon eros igazsagtartalma van, es meg ma is erdemes vele foglalkozni. At lehetne alakitani. THE|END 2004.10.06 A drama nem valtozik. Az eposz es a regeny kozott: Dante: Isteni szinjatek. Mar architekturalis, vannak benne individuumok. Extenziv teljesseg. Az eposzban ez maradektalanul benne van. Barhol elkezdodhet es befejezodhet. Pl.: Nibelung enek fo tortenete: Bern*. Ki is lehet hagyni. Zart kultura termeke: nincs jelentosege a forma zartsaganak. A nyitott kulturakban a forma zartsaga garanciat ad, amire itt nincsen szukseg. Itt mindig minden teljes. Az eposz hosenek foembernek kell lennie, pl. kiralynak vagy kiralyi sarjnak. Viszont mas okbol, mint a tragediaban. Ott a lenyegi nagy csomopontokat kell kiemelni, es az alarendelt emberek esetleges bajait ki kell zarni. Az eposzban viszont minden ember elete hasonlo, inkabb a nepet kell kepviselnie a foszereplonek. Itt szimbolikusan all helyt, a tragediaban a mindennapi elet tragediait kell elharitani. Az eposzban tehat nincsenek individuumok. Mint az elobb: az egesz nep kepviseloje. Zart eletteljesseg. A regeny ugyanennek a keresese. Schiller naiv/szentimentalis elmeletenek hatasa. A regeny hose megtalalja es felismeri a teljesseget, felepiti az eletet. Minden regenyhos kereso. Nem adott sem a cel, sem az ut. Amikor elindul a regeny hose, letrehozza az utat es a celt. A cel a kaland, az ut a sajat maga megtalalasa. Browning: "Go to prove my soul." (egy dramaban, Lukacs idezi, ez az egy hibaja.) [Joyce! Stephen Daedalus: "To forge on the envil of experience the uncreated conscience of my race."] Ha azonban adott az ut: ezeknek nem felel meg semmi a normak vilagaban, az objektic vilagban. Ebbol az alaphelyzetbol kovetkezik, hogy mivel az eposzban evidensen hosok vannak, akik vilagosan kituzott palyan haladva a kerdes csak a sok vagy a keves. Batorsag es hatarozottsag. Maga a hosi palya es cel az adott, minden hosnek ugyanaz. Az eposz elejen a szereplo mar eleve hos. A regenyhos nem hos es nem bolcs. Az individuumal egyutt a lelektan is itt jelenik meg. Pszichologiai elmozdulasok. 519 "A tragediaban a buntett vagy semmi, vagy szimbolikus." "A tebolyt nem ismeri az epopeia. A teboly ... az egy nyelve volna." "A buntett es a teboly a transzcendentalis hontalansag objektivacioi." A regenyhosok viszont lehetnek tebolyultak vagy bunosok. Pl. Don Quite tebolyult, Raszkolnyikov bunos. A teboly es a bun definicioja. A teboly: olyan tett, aminek motivacioi nem erthetok csak az elkoveto szamara. DQ-ben csak az olvaso es DQ erti, hogy ezek egy nemesebb vilag tettei. Foucault: buntett, teboly a temai. Nem veletlen. A buntettet nem kriminalizalva, a buntettet nem etikalizalva kezeli a nagy muveiben, az nagyon hasonlo. Olyan tarsadalmi jelenseg, amit a tarsadalom szuksegszeruen stigmatizal buntettnek vagy tebolynak. Az illetlenseg. Foucault: 3 cenzura. (1) Politikai cenzura (a szokasos). Interdictum ala helyezik, nem jelenhet meg. (2) Amikor mar buntetojogi kovetkezmenyei is vannak a bunos mondatoknak. (3) Medikalizalas. A Kadar-korszakban mindegyikre volt pelda. Pl. az ellenzek nehany tagjat dilihazban dugtak, mert csak orult lehet az aki ellenzi ezt a tarsadalmi rendet. A regenytemaknak tehat ez a ket hatara. A teboly mar az elso regenyben (DQ). A buntett (Moll Flanders, ahol megjavulas koveti). Es minden regenyben ott van ez a lehetoseg (Mme Bovary - egy DQ adaptacio, vagy Buvar es Pecuchet, A szelhamos vallomasai, rengeteg a pl). Ezek egyeni lehetosegek, szemben a herosszal. Ugyanez leirahato a hegeli elidegenedeselmeletevel. Az ember individuuma valik, es elidegenedik attol a kornyezettol, amit az emberiseg teremtett. Ez a "Masodik Termeszet". Az ember ki van teve a termeszet erojenek, az idegen szuksegszerusegeknek. A termeszet ereje ellen civilizacioval vedekezik az ember. Ez lesz a Masodik Termeszet. Ez is ugyanugy idegen szuksegszerusegge valik. Az ember magateremtette kornyezetenek idegensege. Aki allandoan figyelembe veszi ezt a MT-et, az a tvek rabjava valik, csak a belulrol cselekvo az etikai szubjektum konstitutiv. Ez a regenyhos, aki nem hos, hanem egyeniseg. Ha a vilag belsoleg egynemu, akkor az emberek is egynemuek. Lelemenyes Odusszeusz nem egyeni tulajdonsag, hanem eposzi jelzo. Utal a tulajdonsagaira, de ezek a tulajdonsagok kozos keszletebol szarmaznak, nem lesz tole individuum. Ha viszont az embere kozotti kulonbsegek athatolhatatlanna valnak, akkor szuletik meg az individuum. Az eposzban nincsenek eltevedt szemelyisegek es maganyos lenyek. Egy tagolt de nem zart kalandtomeg. A regeny felepitett, epiteszeti ertelemben: lezart, mert a vilag, vagyis az eletanyaga az nyitott. Dantenal az architekturan gyoz a szervesseg, es ugyanakkor megis eposz tud maradni. Alakjai individuumok, de tavolsag nelkuliek. Egyetlen mester trukk: a mindennapi (immanens) eletet a tulvilagon abrazolja. Amit keresunk, az az elet es az ertleme egysegesitese. Hogyan lehet az elet lenyeg? Az, hogy mar egy transzcendens nezopontbol ismerjuk meg azt, ami tortent az emberekkel, a kereszteny nezopont hozza letre a hidat. Egyszeri nagy siker. Itt "jelenvalo atelt transzcendencia", "az elet es a lenyeg egybeesese". Mar nincs kereses es nem lehet kaland. Mar mindent atitatott ertelemmel a keresztenyseg. Itt lehet par szot mondani a Lukacs mu architektonikajarol is. Most a harmadik fejezetet vesszuk. Hogyan kesziti elo az immanens elemzest? Egy fejezet: zart es nyitott kulturak. Masodik fejezet: hogyan jelenhet meg az a tortenetfilozofia a muveszeti formakban. Harmadik fejezet: zart es nyitott kultura, mint az eposz es a regeny. Most kovetkezik a regeny belso formajanak feltarasa, a regeny tipologiaja. Ez megfelele a polgari vilag (tortenelmi) alternativainak. Vegen a kerdes: kijutunk-e ebbol a vilagbol, vagy benne maradunk, muvekkel. Itt jutottam mai mondokam vegere, kerem a reflexiokat. Nagy csond. Az individuum keletkezesenek tesztje: a szerelem. * 519: "A tebolyt egyaltalan nem ismeri az epoeia.." Mi a nem-problematikus tragedia? Ami megfelel a rendszer transzcendentalis alapjainak. Ahol igazolja a rendszert, az nem-problematikus. Euripidesz: Oresztes vegen a teboly a megoldas: "a teboly az eposz szamara a veg szimboluma lehet," a vegso halal vagy az elohalott let. Kozepkori miszteriumjatekok es a modern drama mar problematikus. * K: Az eposz es a regeny nyiltsaga es zartsaga. Kesobb azt irja, hogy nyilt a regeny. A kovetkezo fejezetben 535 azt irja, hogy egy masik ertelemben zart. V: Alapformula: Z kult Ny eposz, Ny kult Z regeny. A zart kultura bejarhato, geografiai ertelemben is. Egyebkent az Odusszeia bizonyos ertelemben logikus vegkifejletehez erkezik: hazaerkezes. A nyitott/zart alapvonatkozasa az architektonalitas. Mas ertelemben a regeny nyitott, mert vegtelen lehetosege van a szereploknek. Egy csataban egy eposzi hos csak kihuzza a kardjat, es batran kuzd, kulonben nem hos es nem kerul be az eposzba. * A filozofus. Amig eposz es tragedia van, addig nincs filozofiai reflekcio. A filozofus maganyos, polemizal a kozosseggel. Szokratesz egyeniseg, kiterhetett volna a halal elol. A tragedia alapja a mitosz. Euripidesznel mar kerdesesse valik, hogy kovetheto-e az elore megadott ertekrend. Megjelenik Oresztesznel az onvad, a reflexio. Nietzsche szerint a modern vilag kezdete. Ezzel fel van bontva a zart kultura. Reflexio: mindenre rakerdez. Ismerd meg onmagadat. Delphi josda felirata. Megjelenik a filozofia. Hegel: mindig az alkonyban kezd a szellem lovagja repulni. K: Mi az adekvat muforma ehhez? V: Platon muformai, a monolog es a dialogus. A filozofia egesz tortenete nem mas, mint szeljegyzetek Platonhoz. K: akkor a tobbiek csak monologizalnak? V: nem. Erdekes kerdes. Miert volt a XVIII.sz.-ban az egyetemeken kivul, a kavehazaban az igazi filozofia, amit a budoarokban is megertettek? A nehezkes, elzart filozofia viszonylag kedoi kepzodmeny. * Koszonom szepen, ha nincs tovabb akkor adiea. THE|END [.................] 2004.01.12 Harom konkret elemzes: DonQuite, Erzelmek iskolaja, Wilhelm Meister. Modszer megforditottsaga. Egy mufaj elemzese es utana egy mu, ami megfelel neki. A specifikacionak tenyleg csak egy mu felel meg. Mint Kierkegaard, akinek a zene az Mozart: Don Jovanni volt, Lukacs is egy-egy alkotasbol akarja megerteni az almufajokat. Kolhasz Mihaly: mar nem csak idealokkal telitett belso vilag. Bar kiindulopontja jogos, amihez eljut, az aranytalanul gonosz es rosszindulatu. Magat a jellemet is elpusztitja a pszichozis. Erzelmek iskolaja: itt is vannak tipusvaltozatok. De azert keves, pedig sok van. Novalis regenyet emliti, a Heinrich *en-t. Wilhelm Meister: Valahanyszor olvastam a Lukacs muvet mindig fajt hogy nem meltanyolja Fielding Tom Jones-at. Ez egy filozofiai mu, nem kell szamonkerni rajta az irodalomtortenet targyi gazdagsagat. Sterne, akirol emlitest tesz a DonQuite fejezetben, meg Defoe/MollFlanders, etc. remekmuvek. Ez osszefugg Lukacs vilagnezeti beallitottsagaval: azok a nagy es nyitott remenyek, amik pl. a Tom Jones-ban vannak. WM temaja: "A problematikus individuum kinbekulese a valosaggal." A Tom Jones egy olyan nevelodesregeny, ahol sokkal pozitivabb, remenyteljesebb a kep. Az iro nyitvahagyja az eletet. Lukacs vilaglatasa egy dezilluzorikus romantika volt. Ezert emeli ki a Goethe regenyben a rezignaciot, ami nem zarja ki a valosagot. Viszont ez minfig robbanasra kesz. A vilagnevezet hangulati beallitottsagot jelent. Barmikor megvaltozhat. 1918-19 "Saulusbol Paulus" lett egy ejszaka alatt. Ez elokeszult a tizes evekben. Egyvulkan: a felszin egy dezillozorikus romantika, amit nem vallal, es alatta keszul kitorni az uj: a kereszteny vilagnezet. Vissza a fejezethez: szintezis: "Wilhelm Meister - Kiserlet a szintezisre". Szakit a kronologiaval: Flaubert a XIX.sz. masodik feleben ir, Goethe az elsoben. A szintezis: Formai szuksegszerusege az, hogy a kibekules a valosaggal nehez, de leheetetlen. Sem a romantikus, sem a dezilluromantikus nem tudja megvalositani: az elso rakenyszeriti az ertekeit, a masodik nem is probalkozik. A szintezisben ez mond megtortenik. Szocialis elem itt valik fontossa: a lelek magannyossaga, ami eddig oly jellemzo volt, megszunik. Mert a lelek tarsadalmi kepzodmenyekhez akar kotodni. Igy a hos kilete veletlen, lehetne mas is. Humanitas, a kozossegiseg van a kozpontban. Felmerul itt vm, aminek eddig is volt jelentosege. A biztositottsag nyugalma ebben a regenytipusban. 588. old. A celtudatos nevelo teremti meg a vegso veszeltelenseg legkoret. Ez olyan, mint az eposzban. Van egy vegso biztositottsag. Nincs a donteseknek ekszisztencialis vonatkozasa. Radnoti Miklos: "Ahol regen egy angyal allt, most talan semmi sincs." Semmi rossz nem tortenhet az eposz hoseivel. Ez itt visszater a Wilhelm Meisterben. Nevelodesi regeny. Fiatalember. Amit a transzcendencia kinal az eposznak, azt kinalja most itt a stabil nevelo akarat. Nem a priori megvaltottsag, de van ilyen ut, amit emberek egesz kozossege jar vegig, es mindenki szamara nyitva kell, hogy alljon. Magatartastipusokat allit egymassal szembe. Lukacs: ket tanulmany egymas utan: "A bolsevizmus mint erkolcsi problema." - reformista, "nem szabad magunkat keresztulhazudni az igazsagig." Szocialdemokrata megoldas. Wilhelm Meister. "Taktika es Etika" - radikalis. Szakitas a reformista magatartassal, es a kis javitasok halozataval. Itt azt koveteli, hogy "bunoket kell elkovetni azert, hogy a vilag jobb legyen." Hebbel: Judit c. dramajabol: "Isten kozem es a vegrehajtando tett koze a bunt allitja: ki vagyok en, hogy ellenalljak a bunnek?" Igy filozofiailag megalapitja sajat bolsevik fordulatat. Ez Dosztojevszky radikalis forradalmi misztikaja, aminek D. a legnagyobb kritikusa is. Wilhelm Meister: nevelodesi regeny. Egy fiatalember elindul, akinek meg vannak a tarsadalmi keretei (egy kereskedo ifju). Van neki elore kirajzolodo eletpalyaja. A batyja eppen ezt az utat valositja meg. Meister turelmetlen, izgatott lelke nem fogadja el ezt az eleve kijelolt sorsot, hanem a szinhaz vilagaban probalkozik. A "szinhazi kuldetes". Csodalatos, de nem tokeletes resze a munek. Szerelemmel, elettel itt ismerkedik meg. Szinhaz tagas, de sokszor fiktiv lehetosegei nyitjak meg szamara a vilagot. Az iroi melyseg es zsenialitas: nem csinal tehetseget WM-bol! Igy nem siklik ki a tortenet egy muveszregennye. Csak tanulja az eletet es a vilagot. Az igazgatotol, a szineszektol, es a szerelmetol, a szinesznotol. Fontos elem: az ironia. Lassan kibontakozik a regenyben, ami kevesbe szerencses a muben: egy tarsasag felfigyel WM-re. Titkos szovetseg foglalkozik vele, elszanjak magukat a nevelesere. Altalaban arisztokratak. Itt jelenik meg Geothe alma, az utopikus elem. Nevelo kozossegek. Van valami itt a szabadkomuvesseg almaibol. Egy nemes eszmeny: egy titkos szervezet, ami nem osszeeskuvesre, hanem felveendo tagok nevelesere. Mozart is szabadkomuves, Haydn veteti fel. De nem erre gondolok, hanem a Varazsfuvolara. Az egy szabadkomuves beavatasi ritus leirasa. Van egy szabadkomuves keret igy a WM-ben is. Azert van szukseg ra, mert nem akarja kiereszteni a tarsadalombol a hoset. Ott akarja boldogitani, de ugy, hogy ne egy elore elrendezett nyarspolgari boldogulas legyen, es ne is a szineszek felelotlensege. A masodik kotetben ezt az ertelmes feladatot talalja meg maganak: termeszetatalakito, mernoki szakma lesz ez. _Erdekes, hogy a WM, aminek nagy kritikai befogadasa volt. Schlegel kritikaja egy uj korszakot nyit a kritikaban: minden jelentos mu maga adja maganak a szabalyait!_ Ez egy nagy fordulat, vagy lehet hogy ezzel szuletik meg a kritika. Masik kritika: talan a legzsenialisabb nemet idealista. O azt mondja, hogy az a baj a WM-el, hogy "teljesen prozai es modern". Nincs benne miszticizmus. "Legnagyobb mertekben koltoietlen, barmilyen poetikus is." WM egy koltoi vilagot keres, de csak bizonyos koltoi alakokban talalja meg. 1. Vak harfas. 2. Fiatal lany (dala: "Ismered-e a hont ahol a narancsok viragoznak?"). Schlegel azt mondja, hogy a lany halala egy csodalatos kolteszeti kibontakozas a regenyen belul. Novalis is ezt mondja, vagyis a csodas kolteszet cska neha fordul elo a regenyben. Novalis nem akrja elfogadni a modern vilagot. Meseregenyt ir, a kozepkorban. Nem teszi fel a valo vilag kerdeset, ami mind a 3 lukacsi regenytipus feltesz. Elbukas, kivonulas, kiegyezes. Novalis megkeruli a kerdest. Nem fogad el semmilyen erintkezest. Goethe: epopeia fele torekves. A nevelok jogalapja a nevelesre: a rendiseg osi joga. Kulso kritikanak a targya lehetne. Problematikus mu igy a WM. Az alapproblemabol fajak ez, ami a kiegyezes a valosaggal. A WM Vandorevei: fenlnott, neveles utjat kijart emberrol van szo. Termeszet nem marad ki a regenybol. Termeszettel valo kuzdelem tolti ki. Azert nem veletlen, hogy Lukacs nem emliti. * * * Bence: Goethe mindig haromlepestavolsagrol szemlelte a romantikusokat, es irasai nem ugyanazon a problemasikon mozgott. Novalis a sajat problemajat keri szamon. Radnoti: Mint ahogy Arany Janoshoz viszonyultak a kor modern koltoi. Urbanus kolteszetet akartak, kozmopolita kolteszetet. De tudtak, hogy o a legnagyobb koztuk. Viszont a romantikusok ugy lattak a WM-t, hogy benne van az o problemajuk is, csak megoldva. Allando vonzas es allando irritacios bazis. Jena es Weimar rendkivul kozel van egymashoz. Tartalmazza a romantika problemat, de nem romantikus alapon. A vak harfas csak maga a kolteszet, Novalis azt szeretne, ha az egesz vilag ilyen lenne. Goethenek volt erzeke a romantika irant. Megvalositotta a romantika idealis figurait, mint a romantika emlekmuvet. Bence: Goethe utal az epizalo mozzanatra a regenyben. Ami szelesebbre tagitja a vak harfas motivumat, azok a komoly mitikus strukturak. Ezt most nem tudom hirtelenjeben jol megfogalmazni, de melyebb dolgokrol van szo, mint amit a romantikusok kaparasznak. Regebbi strukturak ezek, masfele ertelemmel. FuchPeter: ket het mulva kell jegy, azt hogyan? Radnoti: Jovoheten en nem vagyok. Akkor utolso ora lesz mar csak. Kapnak jegyet jovoheten. Nem tudok okosabbat. THE|END 2004.12.15 Miert oroszorszagban kell az elet tarsadalmi formait meghaladni? Mert a nyugai gondolkodas mindig csak polemikusan lesz kepes szembeszaszallni veluk. Az egesz regeny problemaja ez a polemikus szembenallas a nyugateuropai tarsadalom kepzodmenyeivel. Ugyanabban a korben maradok. A szerves termszetes osallapotok nagyobb kozelsege mutatkozik meg Oroszorszagban. Tolsztoj transzcendalja a regenyt az epopeia formajaba. A "Haboru es beke". "A tortenelmi regeny" c. kesobbi Lukacs mu tanulsaga - nagy hiba lenne ha tortenelmi figura lenne a fohos. Csak Heinrich Mann Heinrich regenye nem felel meg ennek. Napoleon es Kutuzov csatazik. Kutuzov viszont nem tortenelmi jatekosnak tartja magat. Mar majdnem szenilis oregembernek nezzuk. Mindig elkeruli az osszecsapast. E mogott az van, hogy atengedi a nagyobb mozgasoknak, nagyobb eroknek a csatat. Az orosz nep, illetve a szerves-termeszetes oselemek. Akarat nelkuli akarattal megtorik a hozongo modern emberi aktivitas, ami olyan hihetetlen ellenszenvvel abrazol Napoleon alakjaban. Ettol valik eposzi jelleguve. Egyik oldalon a modern hos, aki nem eposzi. Akarnak mitugrasz pukkancs vonasaiba oltozteti. Masik oldalon egy valodi eposzi hos, aki csak megjeleniti a termeszetet es a nepet, egy allando hullamzas, amin megtorik az akarat. Elfoglalja Moszkvat, azt hiszi gyozott. Ez nyugati eszjaras. Elmennek, kiuritik, nincs utanpotlas, nincs zsakmany. Vegul donto csata nelkul vissza kell vonulniuk. Igy gondolt magara Tolsztoj. Ha ezt allitana Lukacs, akkor o is beleragadna egy romantikaba. Viszont. Nem sikeres a visszaepizacio. Megis megmaradnak a kepzodmenyek, nem lesz hianytalan eposz. Lukacs kesobbi kedvence is a "Harom halal" lesz. Uriasszony, fa, paraszt halala. Az elobbi hiszterikusan. Fa szepen, nem kenyeskedik, nem fel, semmit sem ban meg. Paraszt: nyugodtan, vallasa a termszet amiben benne elt, maga vagta a fat, etc. Ja es o vagta le a csirket, es egyenesen szemebe nezett a halalnak. Lukacs itt kezdemenyezi az europai modernitaskritika egyik jelentos agat, majdhogynem rousseaui elemekkel es jelentoseggel. Egy termeszetvallas elinditasa. [New Pagaism] Miert megsem eposz Tolsztoj? Csak epikus megformalas, nem vilag. Eposz termeszetes vilaga szerves. Tolsztojnal viszont a kultura szemben all a szerves termeszettel. Mint a fenti 3halal idezetben is. Nem tudja kikerulni a kultura vilaganak abrazolasat. Szentimentalis viszony a termeszethez. Schiller ertelmeben. T.-nal Platon K. es Kutuzov az idealis alakok: tehat egy alul egy felul. Heterogen valosagszintek ennek megfeleloen. Az ut a kulturatol a termeszetig (pl. "Feltamadas" c. regeny). Ebben mar benne van a szentimentalis elem. A szentimentalis: "Az ut a kulturatol a termeszetig". Tolsztoji regenyforma a flauberti regenyforma barokkja. Legmelyen itt is egy dezilluzios romantika muxik. Szerelem vs. hazassag. Termeszet vs. kultura ebben szepen benne van, nem csak olyan egyszeruen. HeB vege: "lecsillapitott gyerekszobalegkor". Hazassag, gyerekek, fozokanal, konyha, etc. Melyebben vigasztalan, mint a legmelyebb dezilluzios regenyek. Mondja Lukacs, de Radnoti ezt nagyon nagyon problematikusnak erzi. Ez inkabb megbekeles szerinte. Lukacs erve az, hogy az animalisan termeszetes, tehat a gyerekszules, stb. minden lelkit megsemmisit. Masik ilyen Tolsztoj sz/h feldolgozas: "Anna Karenina". Sz/h, konvencionalitas, mozgalmas ures es nyugtalan unalom. (?) Kiveteles pillanatok ezzel szemben, a termeszet abrazolasa: legfokepp a halal pillanataban. Volkonsky, es AnnaK halala. Harom idofogalom: konvencio - idotlen, termeszet - orok ritmus, nagy pillanatok - pillanatok. Alatta megy az emberi sors ami csak folytonos puszta valtozas ertelem nelkul. A pillanat nem a regeny eleteleme, a regenyforma transzcendentalasahoz szerves uj eletet kellen elkepzelni. Ha ez nincs, mint Tolsztojnal, akkor a transzcendentalas csak meg problematikusabba teszi a regenyt. Tolsztoj a dez.rom. tulfokozott formaja, az europai romantika lezarasa. DE Tolsztoj neha meghaladja a regenyt, a pillanatokban. Fichte: "a regeny a teljes bunosseg korszakanak formaja". Tortenetfilozofiai megkozelites, ami a polgari vilaghoz kapcsolja a regenyt, meghaladasat pedig a polgari vilag meghaladasanak lehetosegehez. Az utolso bekezdes itt kovetkezik. Itt ezen a donto ponton lathato hogy meg nincs kesz az aktivista-forradalmi elokeszites. Doszt.-t meg nem harcoskent latja a fenallo renddel szemben. Azt gondolja, egy fuggetlen vilagot abrazol. Nem polemikus! Karinthy Lukacs parodiaja, utolso mondat: "Fentieket bebizonyitjuk es minden jobbra fordul." Mi mas tudna eldonteni, hogy eljott-e mar az uj vilag? Dosztojevszkij formaelemzese. Ez a konyv eloszonak keszult a D. konyvnek. Heidelbergi boronbol nehany eve elokerultek a vazlatai a D. elemzesnek. Valoban kilepoben vagyunk-e a bunos korbol? Az ami van, annak hihetetlen ontologiai elojoga van a nem-letezovel szemben. [Idealista botrany.] Kerdes Lukacs agyaban: formaelemzesbe vagy forradalomba bocsatkozzon-e? Elemezze-e a valtozast vagy megcsinalja? Vegul az aktiv cselekves oldalara all, es ezzel tokeletesen megtagadja azt a beallitodast, amit ennek a konyvnek a vegen felmagasztal. Azert nem regeny D., mert nem fontos a szoc. hatter, es megerosodik a lelek szferaja. Tiszta lelekszferaban megvalosulo kommunikacio valasztja el a regenytol. Radnoti: itt Lukacs nagyon elrugaszkodott, mert D. is regenyeket irt, bar jokat. R: D.-nek is van korrekt szocialis ertelmezese - veszendo emberek tomkelege akik elpusztulnak, kuloncok, akik nem tudjak megvalositani magukat soha. Van ebben a lelektollelekig dologban valami magasztos, de kinos es faraszto lenne egy olyan vilag ahol allandoan ezen a szinten beszelnek az emberek. A hihetetlen feherizzasa a lelek allando meztelensegenek, ennek pusztito hatasa van. Ezt mutatja meg D., es ezt nem latja Lukacs. Sokszor parodisztikus ez D.-nel - a sok reszeg, a sok nyomorult mind a lelek hangjan akar szolni, hogy az elso jottmentnek megvalljak a lelkuket. Ez olyan oroszos, mondja Radnoti, es megsemmisiti a vilag kontinuitasat, es altalaban veve szornyu. Az aktiv cselekves teren is ket ut allt Lukacs elott: reform (szocdem) vagy radikalis forradalom (bolsevik). A fiatal Lukacs jellegzetessege, hogy sokfele utat kiprobal, es eljut a vegso konzekvenciaig. Bolsevizmus erkolcsi problemai. Nem lehet az igazsagig keresztulhazudnia. Aztan Taktika es etika. Ki vagyok en hogy ellenalljak a sorsomnak? Ez maradt elete vegeig, de ez mar egy masik tortenet. *** _dec21.11h vizsga_ THE|END