renyi drrenyi@axelero.hu 2004.10.06 Mitosz, szoveg, technika Bibliaertelmezes Rembrandt rezkarcain Lazar kep folytatasa * * * R 30-as evek kozepeig, a korai korszakara jellemzo: dramaturgiai, szkenikai eszjaras. A kep az egy szinpad, ahol figurak, szereplok agalnak. Kulminacios pillanat abrazolasa. Dramaturgiai koherencia. 1632 Lazar feltamasztasa - mindenki Lazarra figyel. Legspontanabb, kozvetelenebb reakciok megragadasa. Feltetlen, automatikus reflexek. A remulet, a csodalat nem olyan, amit az ember kozvetlen reflexioval kiser. R ezt a varatlansagot fokozza a vegletekig. Hogyan vannak osszeszervezve a reakciok? Feszesen szervezett. Jezus mindig tudja, hogy mi fog tortenni. Jézus kulonos, zavaro, szinpadias, nem spontan, nem termeszetes. Mindenki mas spontan. A szoveg arrol szol, hogy Jezus az elso pillanattol fogva keszul a nagy tettre. Nem ketseges a siker, de a bemutatonak minel nagyobb visszhangot kell keltenie. Jezus nem ugy viselkedik, ahogy kellene, nem ertik, hogy mit muvel. Nema ima, amelyben Jezus utolag bocsanatot ker az Urtol, hogy ezt a szinjatekot eloadta. Mindenki orul, itt kezdodik Jezus elveszejtesenek tortenete. A tekintetek szerepe. Mindenki Lazart nezi. Lazar cselekszik, a tobbiek nezik. lazar viszont nem ugy nez ki mint aki eppen cselekszik. Jezus cselekszik, oriaskent jelenik meg. Kire iranyul a cselekves? Lazart csak mint egy hatast hivja elo a sirbol. Jezus valojaban a tobbieken vegez munkat, lenyugozi oket Lazar cselekvesevel. Ez a retorikai szituaciora emlekeztet. A retor oly modon beszel, hogy a hallgatosaga hiddje el neki amit mond. A vegso cel a meggyozes. Technikakat alkalmaznak. A tema, a helyzet, a kozonseg. Meghatarozzak a felepitest. Elore meg kell komponalni a beszed hatasat, es beleirni a szovegbe. A hatas felol kell komponalni. Moralis es etikai dilemmak. Kepi abrazolasi problema: a retor. R a dinamikai viszonyokat tudta jol abrazolni. Festmeny verzio Sikertelen kep, ugyanaz a dramaturgiai logika, de nem tudja megoldani. Bena az arca. Ha latszik az arc, tulsagosan bevonodik a cselekmenybe, nem latszik, hogy o iranyit. Talan Judas figuraja. Judas visszaviszi az ezustoket - R magat idezi. Siker! Constantin Huygens. Humanista allamferfi. Oneletrajza. Rubens vs. Rembrandt. Kis kepet fest R, de nagy hatasa van. "Orjong, jajgat, megbocsatasert konyorog, de azt megsem remeli. ... Kezei veresre karmolva, ... szanalmat kelt." Szeretnem latni azokat a tudatlan embereket, akik azt merik meg mondani, hogy ma mar nem lehet alkotni semmit, amit regen nem tettek meg. "Mire kepes egy fiatalember, egy holland, egy molnar, egy serdulo szakalltalan, mi mindent fejezett ki egyetlen figuraban. Bravo Rembrandt!" Kajafas elutasitja. Judas ekkor erti meg azt, hogy nincs tovabb. A bun, amit elkovetett, az nem csinalhato vissza. Egy felismeres abrazolasa. Ez a donto pont. Judas szetszorja a penzt a templomban. A penzek egy helyen vannak. Figyelem koncentralasa. Wenzel Hollar folvette az affektuskatalogusaba. Csak az arcot masolja ki. Jelenti-e mindazt? Az arc kommunikacios felulet. A ket arc kozott a kulonbseg, hogy a Lazar kepen (Lazar Judas) nagyon ures, puszta megdobbenest fejez ki. Viszont a Judas Judas kepen teljes szemelyisegevel jelen van. A korai Rembrandtnal mindenkinek van egyeni arckifejezese. Viszont nincsen differencialtsag a gesztusnyelvben. Abraham aldozata. Majdnem nezhetetlen. A repoussoir... Judas mar nem is a penzt nezi, hanem a targyiasult bunet, ami visszanez ra. Megint ugy nez ki, mintha o cselekedne a magatehetetlen targyakkal, pedig Judas nem tud mast latni, ugyanaz a feltetlenseg mukodik, mint a csodaval. Kajafas leharito arctalansaga a Lazar-kep Jezusa. Nincs kozom ahhoz, hogy erdemben mi zajlik benned. [Most elmegyek grillcsirket meg ketchapot enni es venni..] -------------------------------------------------------------------------------------------- 2004.10.13 Micheal Fried Absorbtion and Theatricality - befogadasesztetikai konyv. 1570-1780-ig terjedo idoszakkal foglalkozik. Francia festeszet fogadtatasa: Diderot, mint a kor par excellence befogadoja - szalonkritikai. Fohos: Chardin nevu francia festo. Valtozas a korban: elotte es utana. Elotte: a kepek szereploi magyarazzak a nezonek a kepeket - tanulsagok. Pl.: Rembrandt: Tulpe Doktor anatomiaja. Van egy kinezo figura: a 'szubordinator'. Utana: a nezo a kepen at egy kukucskaloszinhazat lat. Extra elvezet: nem tudjak, hogy nezik oket. Pl.: egy elszunyokalo pap, a pap orran legy. A legynek ezen a kepen semmi koze a kozepkori ikonografiahoz. Pusztan azt hangsulyozza, hogy az alany egyaltalan nem vesz eszre minket. A Fried-fele abszorbcios eljaras: a nem-retorikai narracio! Elokepek: a kesoi Rembrandt es Caravaggio. Abszorbcios dramaturgia: Rembrand - kesoi Lazar (1642). Mint a nyuszit a kalapbol! :o) THE|END -------------------------------------------------------------------------------------------- 2004.12.15 *** kovetkezo felev is ilyen lesz, szerzodesem van, el kell mondanom ahhoz, le kell ellenorizni, hogy meg tudjam irni a konyvet *** _Rembrandt: Harom kereszt_ A bibliai szoveg illusztracioi, de nem a szo rossz ertelmeben. A jo illusztracio a szo etimologiai ertelmeben 'lustro' megvilagit, lattat, uj fenybe helyez. Ennek meg kell, hogy legyen a sajat autonomiaja. Valamilyen szempontu ralatas. Itt az ertelmezes proplemajahoz lyukadunk ki. Az utobbi 15 evben word-n-image-studies indult meg a kep/szoveg ertelmezesek kutatasa. Mas: hogyan tud egy kep vallasos tapasztalatot kozvetiteni? A Szentiras, mint kinyilatkoztatas. Igazi muveszettortenet csak a 16.sz.-tol van. Esztetikai kozvetites a meghatarozo letmodja a muveszetnek - a korakozepkor vallasos kepi kulturajat, melynek elsodleges letmodja nem az esztetikai - nem tudja ez az elmelet megragadni. A muvesz mint muvesz egy megkonstrualt figura, ezt vetitik vissza a multra. Igy nyulnak vissza a 16. sz.-ban egyre melyebbre a multra, muveszeket keresve es konstrualva. Pedig a regi muveszetek nem muveszetileg kitalalt targyak. Winckelmann: "A gorog muveszet tortenete" 18. sz. A muveszet utani korszakban a kepek elsosorban esztetikaiak, a muveszet elotti korban ez csak hozzarendelt szempont. Belting: Kep es kultusz 17. sz.-ban igy esztetikaiva valnak a kepek. Kerdesunk most: hogyan jon letre a vallasi tapasztalat esztetikailag megformalva, hogyan teljesul a vallasos kepeken a kor kovetelmenye? Renyi privat allaspontja: nem kell a nezonek vallasosnak lennie ahhoz, hogy a kepeken abrazolt tapasztalatot akkor is megszerezze, ha o maga nem vallasos. Olyan kifejezonek, erosnek kell lennie a kepnek, hogy a nem ranevelt, nem kulturalt szerzo is kepes legyen felfogni oket. A 17. sz. nagy festoi teljesitmenyei, Caravaggio, Rembrandt. Meg kell talalnunk a sajatos anyagkezeleset, a muveszi szintaxis azon elemeit, amelyekkel egy ilyen tp kozvetitheto. Egy elmeleti disztincio. En esztetikai tapasztalatrol beszelek. Ez egy muszo. Ez nincs a muveszettortenetben. Nem fer bele a kerdesfeltevesebe. A mai fellazulas, kritika reszet kepezi ezt. Nem lehet megkerulni. Mi tortenik a nezo es a kep interakciojaban? A muveszettortenetben eddig csak mutargyak voltak, mualkotasok nem. Konzekvensen keruli a targyak esztetikai letmodjat. Azzal szoktak elharitani, hogy ezek 'szubjektiv dolgok'. Igen, de ettol meg egy tudomany, aki komolyan foglalkozik a targyaval, nem harithatja el. Hogyan epitjuk be ezt egy historizalo szemleletbe, mint amilyen a mt? Minden ilyen tapasztalati elemzes jelenidorol szol. En esztetikailag interpretalok nem-esztetikai termeszetu targyakat. Ez addig o.k., amig ez a szempont nem fontos. De a 17. sz.-tol fogva ezt mar nem lehet elhanyagolni. Innentol kezdve ez muveszettorteneti problema, hiaba valaszt el 3-4 evszazad, amiben tortent egysmas. Überman: Fra Angelico konyv. Bevezet egy fogalmat. Ez itt is fontos. Megkulonboztetes: harom kategoria: lathatosag, lathatatlansag, vizualitas. Lathatosag: reprezentacio. Helyettesito jelenvalosag. Kepileg visszaadhato. Lathatatlansag: absztakcio. Csak jelolheto. Tiszta jel. Vizualitas: performativ. A lathatonak mint egy Masik szimptomajanak tapasztalata. Maskent valo jelenules. Ezek kepkategoriak. "A dobokocka B. mestere" - ismeretlen romai rezmetszo. 1552 Rembrandtnak volt egy majdnem 3000 lapos grafikaigyujtemenye. Megvolt neki ez a cucc is. Harom kereszt elsoverziojanak elsodleges formaja, a szazados megterese. Szazados, Maria-csoport. R: 1653. Olasz: representacios kep. Feltetelez valami adottat, es azt jeleniti meg. Ezen az elofeltevesen alapul. Kell lennie egy esemenynek, amit masolhat. Persze nem volt ott, de ugy csinalta a kepet. Ra kell ismernunk. Meg kell allapitanunk a jelenvalosagot. Georges Didi-Huberman Problema: keresztenyseg nagy problemaja az az, amiben uberalta a zsidokat, az a megtestesules. Erre a zsidoknak csak misztikus valaszaik vannak. Beleteremti isten onmagat a teremtesebe. Juses Xist. Epoche: maskent nezni ugyanarra, mint tunet, mint amiben a lathatatlan latszik. Ezt a kepeknek a 17. sz.-tol onerobol kell megcsinalni. Ezt hogyan ertjuk meg? Harom kereszt masodik, atdolgozott verzioja. A kepek olyan keszulekek amit vezerlik a figyelmet. Megfeleloen kell nezni oket, ugy, ahogy maguk a kepek eloirjak. Eleve ugy olvasom a kepet, ahogy a sajat, targyi vilagban tajekozodom. Motivaciokat, ok-okozatokat keresek. Ha ez megvan, akkor tudom, mirol van szo, ezert az gondolom, ertem. Akkor muxik mint representacio, ha tudom magamnak presentalni. Ugyanugy dolgozni kell, mint minden mas kepnel. A kerdes csak az, hogy mit csinalunk ilyenkor, mi ez a munka? Kidolgozas problemaja: hogy targyi reszletek aprolekosan meg vannak formalva. Miert? Hogy a nezo ezeket mint targyi reszleteket egybeolvasssa, a presentia tapasztalatahoz ez hozzatartozik. Ez teremti meg a targyi vilagban megtalalt otthonossagot. Hogy megteremti a sajat virtualis valosagat. Ebben nagy szerepe van a reszletessegnek. A harom kereszt masodik verzioja ilyen ertelemben olvashatatlan. Kb. elso pillanatra azonositani lehet a jelenetet az elozetes ismeretuznkbol, de hiaba nezi az ember kozelebbrol, nem lesz vilaga, hiaba nezem tobbet, nem latok rajta tobbet. Legalabbis a targyi vilagbol. Az olvaso gesztust fuggeszti fel a masodik verzio. Ez alapveto elteres Rembrandt korai muveszetetol. Szakitas a targyi presentiaval. A modern nezo termeszetes reakcioja: latom, akkor mar nem nezem meg. Az az erzesunk, hogy a pillantasunk mar mindent lat. Vilag es olvashatosag fogalma igy felel meg egymasnak: ahol rendezettseg van, ahol egymasra vonatkozas van, az olvashato es vilagszeru. Ha kozelebb megy az ember, akkor ilyen vonalakat talal. Mint minden rezkarcnal. A kepet latom, nem a targyakat, nem a fenyt. Ez egy negativ tapasztalat, de esztetikai, es egyben vallasi is. A medium van a feny helyett. Csak a feny helyet latom, a medium betolakszik a targya helyere. Van ennek a kepnek a hatterben egy furcsa textil jellege. Mintha valamifele fuggony lenne. Vizsga: kedden ketto. Batschman: Bevezetes muveszettorteneti hermeneutikaba Ivins: A sokszorositott kep THE|END