sziklai 2005.02.23 Prof. Nyir -- Heidegger lefordithatatlan. ELTE Fil. Tanszek vezetoje. 1996 eletrajz, Europa: SChopenhauer es a tombolo evek Gonosz & szabadsag dramaja 1999 Europa. Tombolo evek: Kant Fichte Schelling -- a hegel utani fordulat Feuerbach egy masik vetulet Marx egy masik vetulet -- 1940-es evek kozepen mint Hegel koveto es Hegel kritikus (pl. Hegel jogkritikaja) "Ilyen izgatottan meg nem gondolkodtak soha." A szubjektum felfedezese - az objektivitas hegeli filozofiajaval valo vitaban. Ebbe nem sorolja be Schopenhauert. Sziklai: pedig jelentos alakja ennek a folyamatnak, mert lenyegeben nem jatszott szerepet a 20.sz.-i filozofiai ertekelesben. Safransky popularizalja ot. Ujra. Ujra, mert Thomas Mann, aki kituno ismeroje a 19.sz.-i hagyateknak, azt mondja, hogy Sch "az irracionalis legracionalisabb filozofusa". Ez nagyon jellemzo az egesz eletmure. Hegel egyik legkozvetlenebb kritikusa es ellenfele. Kolcsonosen utaljak egymast. A termeszetfilozofiajat kritizalja Hegel. Sch Hegellel egyidoben hirdeti meg a kurzusait, ezert nem megy el rajuk senki. S a hivatalos -allami- kritika targya is. Schellinget is felhasznaljak ellene. Az 50-es evektol kezdve eleg nagy figyelem fordul a PESSZIMIZMUS filozofiajara. Vissza kell nyulni hozza, hogy "feljussunk korunk magaslatara". Rosenberg, a hivatalos naci filozofus nagy alaknak tekintette S-ert. Hitler tole vehette at azt, hogy "a zsidok nalunk azonnal eltuntettek S-t, Nietzschet, Kantot, ha ezt folytatjak, mi maradna az utokorra. Vagy gyilkosokkent es bunozokkent tartanak szamon oket." -- A hivatalos politika szintjere is lecsorgott az az itelet, hogy a 19.sz.-ban van egy anti-Hegelianus mozgalom, aminek a kozeppontjaban az irracionalitas es a pesszimizmus all. Itt kezdodik a 20. sz.-i S recepciotortenet. Ezert kozombos az AK fogadtatasa - eleinte. Szalonnat csomagolnak bele - eleinte. 19. sz. kp valtozas a szazad szellemeben. Ebbol latszik, hogy S valoban jelentos gondolkodo. Ez a szazad a kp Hegel ertekeleset jelenti. A tortenelem beteljesedett, vegetert. A szellem tortenete ert veget. Az abszolut szellem eljutott onmaga megismeresehez. Vege koncepcio. Hegel volt az elso, aki a polgari fejlodes masodik szakaszaban, a forradalmak lecsendesedese utan azt vallja, hogy ez egy beteljesedett korszak. Veget ert a vilagtortenelem, a filozofia, a muveszetnek. Ez Hegel szamara egy pozitiv ertekeles! Ezert kell megkeresni a szellem mas formainak helyet. Ezt a kituntetett helyet a romantikaban a muveszet kapja meg. Goethe mar magas piedesztalra helyezi a muveszetet: a termeszet dadog, a tudomany racionalizalja ezt, a muveszet viszont kepes megszolaltatni a termeszetet. Az Annalen-ben azt mondja, hogy a "kolto anticipacio altal elolegezi a vilagot". Amit a reneszansz vallott, hogy a termeszet isteni teremtese csak a mualkotas teremtesehez hasonlithato, sot a muveszet olyat is kepes teremteni ami a valosagban elkepzelhetetlen. A 19. sz. masodik feleben ez az euforia valsagba kerul. Ez a valosagkozeli jozansag pillanata. Kant az erdeknelkuliseg esztetikaja. Kant: "kiuresedett az egbolt" -- kesobb Nietzsche: "Isten halott". Kant azt mondja, hogy nem lehet a celszeruseg altal determinalt. Kant a gyakorlatban hatterbe kell hogy keruljon, az elmeletben eloterbe, hiszen a vilagtortenelemben eloszor a muveszet a kozvetlen elvezet, szorakozas, szorakoztato-ipar, a pihenes funkciojat segito tevekenysegge valik. Hegel a szellem legalacsonyabb fokara teszi a muveszetet. A muveszet a lesullyed a polgari eletbe, a muzsak a polgar szolgalataba allnak. A valosagelv, a hasznelv szolgalataba all, es ez tart napjainkig. Ezert erdekes a 19. sz. tanulmanyozasa. Kant az ihleto. A tiszta esz kritikusa. Ilyen szempontbol Hegel kritikusa, Hegel utani. Hegel nem fogadna el a ding-an-sich, a magabanvalo dolog kanti ertelmezeset. Antinomikus - ezt mondja Kant, nem lehetseges bizonyos tetelek dialektikus feloldasa. S is ilyen dialektikat hasznal. Vagy-vagy. Hegel viszont szintezissel is szamol, barmit dialektizalni tud. A tiszta esz antinomiakra epul. Ezt vonja le S. Ez lesz a pesszimizmus genezise. S azonban nem ert egyet azzal, amit Kant az esztetika kp-ba allit. Az erdek nelkuli tetszes. S szerint a muveszet nem az eletert, nem a szorakozasert, nem az oromszerzesert van. Akkor miert? Az elet, a let, az emberi let centrumaban az AKARAT all. Uralkodik az emberi let felett -- antik gondolat: a muveszet megszabadit az akarattol. Kiugras. Ennek a szerkezetnek a lenyege az, hogy az esztetikum _nem a szep teremtese_, hanem, "az optimista felszolit, hogy nyissam ki a szemem es lassam, hogy milyen szep a vilag. Ez igaz. De ezeknek a dolgoknak LENNI egeszen mas." A letbol a latasba menekulni. Ez S filozofiai szenvedelye. Ha megszunik az akarat, akkor van esely arra, hogy a szubjektum meglassa a vilagot. A latas, es nem a megismeres kerul a kp. Szazados vita: milyen megismeresre kepes a muveszet? Ez ilyen ertelemben itt egy fordulat. Nem a megismerese a problema. Kant-nal az erdek nelkuliseg felemel, S viszont az erdeknelkuliseget az erzekibe helyezi. Viszont elutasitja Hegel objektiv, materialis igazsagat. _AZ ELOZMENYEK_ Forradalmak. Nemet egyesules. Magyar forradalom. Van analogia, figyelnek egymasra. Modern forradalmi mozgalom, a polgari forradalom masodik hullama, ami elvezet a huszadik szazadig. Nemetorszagban teoretikusai es koltoi vannak. Marx: amit a franciak gyakorlatban csinaltak, azt a nemetek leforditottak elmeletre. Heine, Bohne, etc. Filozofusok es koltok. Ezek az ifju hegelianusok. Kozejuk tartozik Marx is. Romantikusok is egyuttal ezek. A romantika poetizalta a valosagot, a muveszetet szembenallitotta a valosaggal, a penzzel, a kalmarszellemmel, a rutsaggal. Viszont. A radikalis ifju hegelianusok felismerik, hogy "itt az ideje, hogy megvalositsuk a kolteszetet". Hogy beteljesitsuk a filozofia igeretet, a tortenelem veget. Egy uj kezdet szamara nyissunk kaput. Hogy mi ez, azt a szocialista mozgalom utopisztikus. A KOMMUNITAS. Kozossegi tarsadalom. Egyenloseg es testveriseg gondolatanak megvalositasa. Filozofia, kolteszet a legkomolyabb, a PRAXIST SZOLGALO dolog. Feinighrat, Herweg. A parthoz valo tartozas. Fein: "a kolto virraszt a magasban, mint a part bastyafoka." Herweg: "Olimposzrol az Istenek leszalltak, kuzdeni a partnak bastyafokan." Politizaljak a filozofiat es a kolteszetet. Oriasi vitak folynak e korul. Ez a francia forradalom es Hegel hatasa. -- Van egy masik aramlat az ertelmisegi koztudatban. Butzkow. Ketkedo no c. regenye. Porno/ponyvaregeny majdnem. Az erzekiseg dicsoitesere vallalkozo mu. A hus emancipacioja. A test nem valami titkos ize, az erzekiseg nem titok hanem testi valosag. A testi meztelenseg azonos az oszinteseggel. Oszinten kell beszelni a testrol. Mar a romantikaban megjelenik, de Nemetorszagban betiltjak es obszcenitasnak nevezik. A hatalom egy fust alatt a filozofiai irasokat is betiltja, indexre teszik a fiatal hegelianusokat. DE megjelenik a politikai szabadsag mellett a TEST szabadsaga a koztudatban. Feuerback szerelemfilozofiat alakit ki, bar ma nem ez all a recepcios kozeppontban. -- A masik elem, ami S elozmeny. Vallasertelmezesi valtozas. Teologia felvaltasa a tudomanyos bibliaelemzessel. David Friedrich Strauss. Eletrajz. Vallasfilozofiai, radikalis kovetkezmenyeket von le Hegel filozofiajabol. Ellentmond a hegeli rendszer lenyegenek: historizalja a vallast. Historizalas: Jezus mint tortenelmi szemely, mint a tortenelem megvaltoja, a forradalmar. Ez egyszerre hegelianus tendencia, de radikalisabb. Oriasi kritikaban reszesul. Marx: Nemet ideologia -- gyilkos kritika. Egy hegelianus es feuerbachianus Marx ez. DE mindenesetre bevezetnek egy tudomanyos bibliakritikat Nemetorszagban, egy valosagos krisztuskeppel, tehat megfosztja a misztifikaciotol. Az igazsagtartalom kihamozasa. Az emberi nem eszmeje fejezodik ki az emberre valt Isten szemelyeben. ELIDEGENEDEDES eszmeje megjelenik. Jezus pozitivan elidegenitett vegtelen szellem. Krisztus mennybemenetele nem mas, mint az emberiseg dicsoseges jovojenek es haladasanak mitikus igerete. Tehat nem csak a kommunizmus jelenik meg, mint jovokep. Krisztusi vilagvallas. Pozitiv politikai jezusi vilagkep. _Szemben a polgari vilaggal._ -- Ettol teljesen idegen S, akit Nietzsche is tanitomesterekent tisztel. Marx majd a gazdasagra teszi a hangsulyt, ezert ot is tagadja S. A francia es nemet forradalmat is tagadja. S egy arisztokratikus szemlelet. Tehat itt egy forrongo vilagrol van szo. Utkereses. -- 1840 Feuerbach: "A keresztenyseg lenyege". Kommunista repecio: a materializmusa a donto. Hegel materialista, kozepes szintu kritikaja. Sziklai: ami fontos, hogy itt jelenik meg eloszor egy testfilozofia. Felvilagosodasra visszameno alapeszme elvetese. Rousseau, Descartes. Descartes: "gondolkodom, tehat vagyok." Rousseau: "vagyok, tehat gondolkodom." A gondolkodas lenyegenek ellentmond a vilag, amiben vagyok, mondja Rousseau. Ezzel szemben Feuerbach: "test vagyok", "testem vagyok". "A testben rejlik a megvaltas igerete". A testet kell felszabaditani. A huszadik szazadban koveti ezt a tenyleges test forradalma, a masodik vilaghaboru utan. 50-es, 60-as evek. Itt kezdodik. A legfobb principium, a teremtes titka, a vilag alapja a TEST. Az ember nem pusztan gondolkodo leny. Az ember testi leny. Ez vallaskritikai elem. Azert megorzi test es lelek azonossagat. Viszont _a test lesz a megismeres alapja._ Az ember erzeki leny. "A letnek nincs mas bizonyiteka, mint a szeretet es az erzes altalaban." "Csak az van, aminek lete oromot, nemlete fajdalmat szerez neked." Valami olyasmit keres, ami ellenpolus lehet a MUNKAval szemben, aminek iranyitoja az ESZ. Ezzel parhuzamosan, Feuerbachot elfogadva es biralva alakul ki a nemet filozofia ujabb aga, a marxi filozofia. Az emberi let alapja a megelhetest szolgalo javak termelese a MUNKA altal. _DE ez a munka nem szabad._ 1844. gazdasagi-filozofiai keziratok -- Marx: a munka elidegenedett. Ez mar csak elemeiben van jelen a Tokeben. Mi koti ossze az embereket F szerint? Nem a munka, mint marxnal. A testiseg, mehozza mint ferfi es no! A SZERETET, mint legelemibb legfenntarto es letrehozo elem. Ezt allitja kozeppontba F. Sziklai: "jogosan? Jogosan!" Sziklai: viszont ezt a tarsadalmisaggal azonositja, nem biztos, hogy jogosan. Ebbol jon a szeretet-vallas. Fedezzuk fel magunkat, vagyis fedezzuk fel a testunket. Az emberiseg felfedezi a szerelmet! _Romeo es Julia elott nem volt szerelem, hiszen nem volt szabad ember._ Lenyeget tekintve ferfi es no kozotti szabad viszony, szabad emberek kozotti szabad viszony. Csak polgari tarsadalomban lehetseges, persze csak elmeletileg. Shakespeare: letezik! F: kimondja, hogy itt elidegenedettseg van. Kant: hazassag -- "ket ember szerzodese nemi szerveik kolcsonos hasznalatara". Hegel sokkal elvontabb, mert teologusnak tanult. F viszont rogziti a nemi elidegenultseget. Szerezzuk vissza elidegenedett allapotabol testunket. Nem en, vagyis idegen legyen a masik szamunkra, hanem TE. Ez nyujt lehetoseget a KOZOSSEG miszteriumara. Tehat ilyen ertelemben o is KOMMUNISTA, DE ez a TEST KOZOSSEGE. A szerelemben fel lehet oldani az elidegenultseget. HOGY: a masik ember szamomra _csak eszkoz_. Marx: nem egyedi, hanem tarsadalmi testrol van szo, es nem ferfirol es norol, hanem gazdasagi testrol, ahol tokes burzsoa van es proletar. Csak ugy lehet megoldani a problemat, hogy politikai gyakorlati megoldast keresunk, mint a francia forradalomban. A munka elidegenedett formajat, mint nem a termelonek hasznot hozo tevekenyseg, a munka legyen elvezetes, politikailag, etikaliag hasznos, valamint kozossegteremto. Meg kell fosztani a kisajatitas lehetosegetol. En: 1968 a test forradalmat egyesiti a gazdasagi-pol forradalommal. Engels it elmegy harcolni, kb. mint ahogy Petofi. A proletariatusnak is meg kell szunnie. Marad a ffi-no kozosseg, mint a F-nal. A magantulajdont kell megszuntetni, es kozossegi tulajdon kell. A kommunizmus egy kozossegi tarsadalom letrehozasa. A kommunizmus az a folyamat, ami ehhez elvezet(ne). -- _Mindezeknek a megoldasoknak a radikalis tagadoja S._ Ezek mind optimista megoldasok. Tekintetuket a jovore fuggesztik. S rengeteget atvesz mindebbol. Kant: "kiueresedett" vilag. Az ember egyedul all. S leszamol azzal, hogy nincs folotte egy abszolut szellem se. [Sot forrradalom se.] S 1848: Az enyem nem az optimizmus filozofiaja: "az olyan filozofia, amelyben a sorok kozott nem hallani a sirast, a jajveszekelest, a fogak csikorgatasat, az altalanos oldokles larmajat, az nem filozofia." -- Meg egy mozzanat: _a valosag lenyeg az akarat_. A valosagra ralatas szerve a szem, a vizualitas. Ez egyenlore eleg altalanosan hangzik. Konkretizaljuk. S eredeti modon ertelmez egy olyan fogalmat, ami a 19-18. sz.-ban hatterbe szorult. Az akarat szabadsaga fogalom ervenyesult, de nem mint a (nem-csak-emberi) letezes centralis kategoriaja. S-nal viszont mindennek a kiindulopontja. S kp a szubjektum. A szubjektum meghatarozasaban nem a gondolkodas, hanem az akarat fogalma a donto -- mintha celracionalis leny lenne. Az elni akaras az elso es alapveto oszton. Nagyon talalo Safranski: "a vak akarat a vilag sotet szive". [Tkp. mi ez az akarat.] Harc folyik a tarsadalom es a termeszet kozott. Az elet a vilagba vetett bizalom nelkuli. [Moszkvater] Az emberi akarat tortenet tragikus tortenet. Szuksegszeru vesztessel er veget: ez a halal. A kudarc elott vannak kiveteles, eksztatikus pillanatok. Ez a muveszet. Az egesz korabbi filozofiatortenet egyenrangukent kezelte a muveszetet es a filozofiat. S szakit ezzel. A muveszet az akarat uralmanak idoleges felfuggesztesenek lehetosege. Ezt a lehetoseget a tudomannyal szemben ervenyesitheto modon a vallas kepviselte. Ezzel leszamol S, bar felfedezi az oindiai vallast es annak szerepet, de S azert vilagi megoldast, magasrendu megoldast keres. Etikailag nem nagyon van menekules. Csak ugy lehet megszabadulni a rossztol, ha elfordulunk, "leszokunk" a vilagrol. Nem egy martiromsag, nem onpusztitas, nem onsanyargatas. A gondolkodas nem megoldas mindenesetre a cselekves helyett. -- S a lettol valo megvaltashoz kapcsolja remenyeit. Ez keptelen ellentmondasnak tunik. Safransky: alapkerdes: "mi rejlik a megjeleno vilag mogott?" Ezert: A vilag mint akarat es kepzet. A forstellunk a megjeleno vilag. IRONIA bekerul kp fogalomkent. Az ironikus kritikaja a polgari anomaliaknak. Parelga, parali.. -- kulturszociologia megteremtoje. THE|END ..... missed lesson - intro2 ..... 2005.03.09 Modern vilag pesszimista ertelmezese 198 Moril beszelgetes: "Az olyan filozofia, aminek sorai kozt nem hallani a larmat, az altalanos oldeekles jajat, az nem filozofia." korszakvaltas: A vilag megeneklese kerul a kozeppontba, a poetikus elsajatitas, a klasszikus megismeres helyett. A muveszet tevekenyseg alkotas csinalas gyakorlati birtokbavetel > ez eddig evidencia volt. Sch Akarat metafizikaja ennek folytatasa lehetne. DE NEM. Eletfilozofia bekooszontese: nem az emberi praxisra epul, es nem az emberre mint torteneti lenyre epul, nem a valosag formalasara. Veget ert a 48-as forradalom, lezarult a polgari forradalmak kora. De Nemetorszagban nem volt forradalom, ezert lelohad a forradalmi hullam. Szankekok csak reszben teljesulnek. Ezt a veget mint a tortenelem veget hirdeti Hegel, aki ekkor mar a legvitatotabb gondolkodo. Esztetika es tortenetfilozofia. Ket ertelemben van vege a muveszetnek: (1) tulhaladta a vallast, a beteljesules a vallasi muveszetben esztetikai formaban vegbement, a legmagasabb erzeki format erte el a muveszetben a szellem (2) regeny: beemeli a filozofiat, vallasi tematikat, a gondolkodas behatol a muveszetbe. Formakepzo, konstitualo mozzanat. Ez egy inadekvat forma lesz a muveszet szamara. Hegel azt veszi eszre, hogy a vilagtortenelmi pillanattal szinkron muveszetnek van vege. Szabad muveszet: egyszerre megszuletett (megszabadult a vallasi kepzetektol, mitologikus formaktol, az onmaganan kisvuli funkciotol: muvelodes, megismeres, ilyen segedeszkozok). Mas nagy ideologiai formak melle volt rendelve, mint pl. a vallas. A muveszet onmagava valt, kiteljesedett, folytathatatlanna valt. Mi lesz szabad ilyenkor? Az ember onazonosulasa. Felette allo hatalom nyomasatol szabadul meg az ember - ez a vallas, ezt ismeri el Kant. Ures az egbolt. Erkolcs vallas helyett, a sziveben, mondja Kant. Az oltartol es a trontol megszabadult az ember. Vegetert az onfelszabaditasa. Csak kiderul, hogy ez a szabadsag alavetettseget is jelent: onmaganak lesz alavetve. Skizo! A belso kettevalik, a hatalom a felettes en hatalma: Freud fogalmazza meg. A filozofiabann, es az eszteiteikabn felmeru a kerdes, hogy mi van a veg utan? Tort., muv.. Nietzsche veszi eszre, hogy erre S valaszol. Nem a fennallo forradalmi szemlelet kritikaja. A kritika csak a letrejott antinomiainak, ellentmondasainak felmutatasa lehet, ezt fogalmazza meg S, Hegellel szembefordulva. Az elet kritikajat adja. Antikvitasban is volt ilyen problema: S tanitvanya, rajongoja, kritikusa, Nietzsche: Tragedia szuletese - a pesszimizmus filozofiaja hogyan jelentkezik a "gorog pesszimizmusban". Megerti S-t. A muevszet az egytlen mentoov, ami megmaradt az embernek. A tobbit elmosta a let. Ember folotti ember - tragedia - miert volt menedek a gorogseg szamara a tragedia, amitol megfosztotta a tragedia halala. S: hogyan dontheto meg az akarat-metafizika uralma? szabdsagharc. A letezes hermeneutikaja: mi a let? Mi a let lenyege? Hogyan lehetunk szabadok - az akarattol. Gyanus S szamara az erdek meghatarozta praxis (gyakorlat). Vita activa elveteset emeli be a kp-ba, amikor - nem a keresztenysegre tamaszkodva, ahnaem az indiai bolcslkedest beemelve - a vita contemplativa eszmejet tarsitja az akarat filozofiajahoz. A muveszetben az ember elszakadhat az akarattol. A vilag erdek nelkuli empirikus szemlelete. A vilagszem problemaja. Fil: muveszet es tudomany kozt, esztetikai benne a vilagtapasztalas modja, ami tudomanyos, az a fogalmi nyelv. Fogalmi ny. vs. muveszi ny. - m. erzeki nylev. Legkozelebb es legtavolabb all a fogalmi nyelvtol: EZ A ZENE! S a latas, a vilaglatas centralis szerepet hangsulyozza. Alet meghaladasa menekules a latasba. Ha ezt a latast targyiasan ki akarja mondani, mint a filozofia, akkor a zenei nyelvhez kell folyamodnia. Trad. rendszerben nincs helye zenenek. Egyertelmuen erzeki, targyiassagtol mentes, teljes mertekben szabad. Ezt Hegel is latja. Modernitas esztetika nelkul nincs! Polgari let leginkabb alpariva valik. Burger, a mindennapi elet embere olyan igenyekkel rendelkezik, amit ket dologgal kell kielegiteni (nincs kozosseg, nincs kielegulesi ter). Kaja, pia, no. Plusz: esztetikai szukseglet. Ez egy uj szubjektum kepet vazolja fel: nem a megismeres illetve az akarat. Elvalik a munka es a szabadido. Nem a szabadsag ideje, hanem a szorakozas ideje. Munkatol szabad ido. Amikor az ember onmaga lehet. Tudat idejevel szemben a bodulat. Kabitoszerek. Vagy a kulturalis szorakozas ideje. Ajszerek es muveszet - mind piaci aru lesznek. Sport is ilyen forma. A muveszet, a muveszi formak maradnak meg: szabadido tomeges eltoltesenek formai jelennek meg. Tomegmuveszet - ez lesz a zene, ez lesz a pop, mar intellektustol is megszabadul. Adorno ezt biralja, meg Bartok nepszenejet is elvetve, Schonberget allitva a csucspontra. Tomeg es elitmuveszet elvalik. Ezt rogziti eloszor S. Filozofiai kakukkvarban dolgozik azert S is, persze sokat leadva a Hegeli szinvonalbol. A filozofiai esztetikahoz visszaterve: Hegel utan mindenki Hegel frakkjabol bujt elo, mindenki Hegel kocsmajabol tantorog elo. S, (Nietzshe), Kierkegaard - S a legradikalisabb fordulat visszafele. Az osatyahoz, az oseredethez fordul vissza. Ez Kant. Ding an sich fogalmat interpretalja at. Akarat = maganvalo. Ez az o szamara az esztetikai objektum. Minden TP alapja Kantnal, es egyben megismerhetetlen. S szerint Kant korlatja: DAS-t objektiv letezokent fogja fel. Kant: DAS a tapasztalat forrasa, a szubjektum szamara letezo, sosem veheti birtokba. Lenin eszrevette, ami Lukacs megaeva tett: Kant egyfelol materialista, masfelol idealista. Igy objektum nelkul maradna a filozofia, de ez lehetetlen Kant koraban. S: feloldottam az obj/sub kettoseget, meg kell menteni az objektumot letelmeletileg. Platoni idekkal menti meg. Beemeli esztetikajaba. Platon - mitologikus letelmelete - ez az ideatan, amely a letezes fokait veszi sorra. Megfejtest ad a let formaira, a let problemaira. Letet mint elgondolhato meghatarozottsagot kezdi targyalni. Az abszolutumot keresi, aminek nincs kiteve a valtozasnak, az idonek, es mindig meghataroz. Ez az idea. Kettosseg van: ember es a neve. Melyik az igazi? Mi a viszonyuk? Az valo vilag nem lehet abszolut, mert van - vagyis idoben korlatozott. Amikor mitologizaltak az abszolutat, akkor egy konkret hegy tetejere raktak az isteneket. Beleszolt az eletukbe. Nem letezett szamukra olyan elvontsag, amivel nem letet erintkezni. Platon volt az elso, aki olyan vilagot akart tetelzni, ami rendelkezik ezekkel a funkciokkal, de nem az olimposz tetejen csucsul. Oskepekkent kepzelte el oket. Nem vizsgalta, hogy honnan szarmazik, csak egyszeruen van, mint a tenger. Minden dolognak van egy oskepe. A leginkabb letezo, es egyszerre leginkabb altalanos, legigazabb: az igazsag. Matematikai megalapozas: 2x2 mindig 4. Allando onazonossag. Pl.: szep fogalma - a szep lany. Fiatal, virulo, de a szepsege hervado. Minden, ami szep, ami jelenleteben es leteben azonos, az meg is haladja! Ember analogiaja - oregedik, ki kell dobni a szenatusbol. A valtozo dolgok egyetlen pillanatig idealisak. Hegel eli is ismeri, hogy Platon a filozofia kezdete. Oselemek ezek: teremto jelleguek - gorog gondolkodas - a let es a teremtes azonos. An sich torteneti letelmelet. Alacsonyabb letfokok jonnek letre - a szepbol vezetheto le a szep lany, es minden szep dolog, sot belole szarmazik. Ezt szurja ki es huzza keresztul Arisztotelesz. Logikaja ennek a mitologiai ideafelfogasnak az ideaja. Az igazsag szerinte nem az idekban, hanem a megismeresben van. Az igazsag a logika teteleve valik, ugyanarrol ugyanakkor nem mondhatunk igazat es hamisat, ugyanolyan ertelemben. Harmadik kizarasanak torvenye. Heidegger ter vissza Platonhoz. Arisztoteleszt elveti. Sziklai szerint viszont Arisztotelesz alapozza meg a modern filozofiat. A szubszumcio problemaja. Nem tudja megoldani, mig a platoni elvekbol, a tortenetiseg gyakorlatabol kovetkezik. Letrejon egy atmeneti letfok: a tapasztalat kozvetlen targyava. A: a terv elobb van kesz, mint a termek. A haz. Az ideelmelet megorzese. Geometria a hattere ennek! Valosagos dolgok! Let ket formaja. Hazban bennevan a terrajz, de nem ugyanaz. Azonossagot vallja a kettoseggel szemben, torteneti kettoseggel szemben. De azert van tortenetiseg. Kant: az ok mindig megelozi az okozatot. Nem cserelheto fel. Az os-ok az idea. Az os-ok A-nal a tervrajz. Platonnal az idea eppugy letezik, mint barmi mas,teremto, hozza hasonlot hoz letre. Hasonlo csak hasonlo altal johet letre. A letrejovo hasonlit a letrehozora. Csak a gorogok tudnak igy gondolkodni: ez a gyermekszules. Hegel: az emberi esz birtokbavetele gorogorszagban. Tehat: a MIMESIS bennevan az ideelmeletben. Ezert is alacsonyabbrendu. Az egybol sok lesz, sok megegyezo, ami kulonbozo! Ez megegy kikuszobolhetetlen elem Platonbol: DIALEKTIKA. A dolgok megjelenesek, az idea lenyeg. Eidosz: kep. Masodik letfok: eidosz. Esztetikum elvalaszthatatlan. A teremtes arny-KEP. Lenyeg jelensege, mint kep. Feny, lathatosag. A feny hatulrol jon. A mimesis a valosag megeteremtese. A AE, platoni muveszetkritka: ezt a szep lanyt le is festik. Mimesis mimsesise. Teljesen folosleges. Platon mvueszettagadasban a tagadas a zsenialis: muveszet lenyege a tagadas. Nem azonso az ideaval, nem azonas a valossal, utnazas. A dolgok az arnyak, reszesulnek az ideaban. Kevesbe reszedul a mimesis mimesise. Gorogok: a muvesz az mester. Az acs, aki epiti a hajot meg a hazat, plusz az asztalos, aki az agyat csinalja. Festo lefesti az agyat. Meg kevesebb hasznossaggal rendelkezik, sot, haszontalan. S rendelkezesere allt a let harom fokat felmutato platoni elmelet. DE o csak ket fokot vesz at. Nem erdekli a praxis. Kant-nal ez a tapasztalat. S: csak idea es mualkotas van. S: az elet csak a harmadik fokot jelenti. A DAS = akarat. BB: csak emlekezunk az eletre - a muveszetbol. Az akarat belsoleg testikent tapasztalt. A vilag ketfelekeppen hozzaferheto: mint kepzet, es mint onmagamon belul elhelyezkedo (kivulrol latom a testemet), mint inditek, mint motivacio, mint kin es kej, melyek az en kepzeteim szamara megjelennek: onmagamban vagyok az, ami nekem es masoknak kepzet. En vagyok a vilag, azon kivul, ami kepzet. "Kifele indul mindenki, az osszes letezo iranyaban. Ahelyett, hogy befele fordult volna, ahol minden rejtely megoldhato." Letelmelet tehat elvalaszhatatlan az esztetikai letfelfogasrol. Ez valami osiseg. Hegel kiugrana az ablakon. Megmenti a muveszetet a vegtol! Egy uj esztetika, uj kezdet lehetosege. Esztetikai fordulat. THE|END Kov.ora: korai muvek. Szinelmelet. Goethe es Newton szinelmelete. Enigma folyoiratban. kb. 40. szamban. 2005.03.16 Kiadtak a VMAK-ot de csak nehany peldany fogyott belole. Husz ev mulva a kanti filozofianak megy neki ujra. Harom kritika a kanti filozofia. Tiszta esz kritikaja - filozofia. Iteloero - esztetika. Gyakorlati esz - etika. Filozofiai forradalom ez. Nem a letrol beszel. Nem azt kerdezi, hogy "mi van?" A kerdes tenyleg kerdojel. Hogy lehetseges megismerni a maganvalot, a letet, ami a szubjektumtol fuggetlenul letezik, aminek a lenyege nem ragadhato meg. Uj kiindulopont. Kant filozofiajaba - es ezt tudja - tobben beleorultek. Ezert azt mondja, hogy az o konyvet legalabb ketszer kell elolvasni hogy megertsek. 1813 Jena doktori disszertacio - nem mer hozzakezdeni a nagy kanti temakhoz. Propedeutikus kerdest vizsgal. Az elegseges ok elvenek gyokereit probalja megragadni. Negy gyoker. 1816 Latasrol, illetve a szinekrol szolo mu, Goethe es Newton szinelmeletevel vitatkozik. Mindket korai mu kantianus alapra epul. Hogyan lehetseges erzeki tapasztalat? Hogyan lehetseges a dolgok okat megragadni? Az elegseges ok? Milyen apriorikus megalapozas adott a tapasztalat szamara? A tapasztalas intellektualis feltetelei. Minden letezonek kell, hogy legyen oka. Negy gyoker. Feltetelek. Az elso gyoker maga a megismeres. A masodik a let. A harmadik a keletkezes. A negyedik a cselekves. Az itelet csak akkor fejez ki megismerest, akkor igaz, ha elegseges alapja van. Mi biztositja ezt az elegesegs alapot. Az apriori szemleleti formanak nehany jol rogzitheto, altalanos meghatarozottsaga van. Minden let tetelezi az idot es a teret. Minden tortenest meghataroz ket meghatarozottsag. Ez az ok. Ok nelkul nincs let, ez a (jelen)let feltetele. A szemleletnek (Vorstellung) keletkezesi oka es lete a teridobeliseg es a kauzalitas. Ezt rogziti a disszertacio, hozzateve termeszetesen, hogy ezek az apriori alapvefeltetelek kiindulopontjai mind a cselekvesnek, mind a megismeresnek. S: a kanti filozofia veglegesen tisztazta a filozofia kritikai alapjait. Kant utani filozofia csak interpretacioja, de nem tovabbfejlesztese kant nezeteinek. Fichte filozofiajat latszatfilozofianak nevezi. De a nagy baja Schelling-el, es foleg Hegel-el van. Sajat filozofiajat is kantra epiti, de szerinte ebben mar van kritika, megpedig a DAS dologi letezeset tagadja, viszont kiindulopontnak tekinti kant olyan allaspontjat, hogy a maganvalo dolog megismerhetetlen, illetve az esz a megismeres soran olyan ellentmodasokhoz jut, amiket ki tud mondani, de nem tud megoldani. Pl.: Isten lete es/vagy halala. "Kiuresedett az egbolt, nincs mar felettunk Isten, csak szivunkben az erkolcsi torveny." 18. sz. "filozofikus szazad" mondja S, de "nincs filozofiaja", ezert "szuksege van filozofiara". "Kant tanitasa minden foben, mely felfogta, alapveto valtozast idez elo, mely olyan nagy, hogy szellemi ujjaszuletesnek koszonheto." A filozofia kozonsege nem egy szeles muvelt polgari muvelt reteg volt, hanem ennek egy kis hanyada. S itt az egyetemi ifjusagra gondol, illetve az onnan kikerulo intelligenciara, ami hivatali, allami szolgalatba szegodott, vagy oktatokent helyezkedett el, vagy egyhazi szolga lett. Ez meg nem egeszul ki az atlagmuveltsegu polgarsaggal. De azert ezek mar altalanos politikai erdeklodessel mar rendelkezik ez a reteg (a forradalmak miatt). Tortenelmi ismereteit kozvetitokbol nyeri, mint az ujsagiras. Kozmuvelodes. Kozismeretek. S teremti meg a kozismereti tudast (kis irasok): kis szellemessegek. Behatolnak a polgari reteg, a kavehazak, a szinhazak vilagaba. Popularis filozofia leszivarog. Magat a filozofiai irodalmat csak a magasan muvelt ertelmiseg olvassa. Tehat mar van egy muvelt reteg, bar nem a mai ertelemben muvelt. A fiatal S nem veletlenul irja meg az egyetemi bolcselkedesrol szolo pamfletjet, amiben az egyetmen uralkodo allapotokat ironikusan biralja. A hatter: ugyanaz az idopontban hirdeti meg az eloadasat, mint Hegel, ezert nem jar ra senki. "Ha visszatekintek a kant ota eltelt fel evszazadra, es az ebben mukodo allitolagos filozofusokra, sajnos egyikrol sem szolhatnek dicseroleg, vagy akinek komoly celja lett volna." S kritikajat nagyra ertekeli Nietzsche. N: /S mint nevelo/ c. tanulmanya. Allitasa: magatartasaval nagy szolgalatot tett, mert lerantotatta a leplet a tarsadalomrol, mely nem ismerte el sajatjanak. S kivert kutyakent kullog el az egyetemrol. A VMAK felepiteseben emlekeztet a kanti triaszra. Negy resz. Ismeretelmelet, ontologia, muveszetfilozofia, etika. 1. Kepzet, az ok elvenek alavetett tapasztalat es tudas 2. Akarat 3. Kepzet 4. Akarat, mint az onmegismeres, az eletakarat Ez egy tradicionalis szerkezet, gorog alapokbol ezt jatszottak vegig a 18. sz.-ban. S azonban egy konyvbe fogja Kant egeszet. Vorstellung, vagyis kepzet a kiindulopont, az apriori kanti ertelmezeset veszi alapul, es kimutatja, hogy a vilag nem onmagaban, a szubjektivitastol fuggetlenul letezo, de nem is szubjektivitas. Nem ismeri el sem a materialisztikus megkozelitest, vagyis az anyagi tapasztalat elsobbseget hirdeto empirizmust. Es nem ismeri el Fichte velemenyet sem, vagyis hogy a vilag ket reszbol all: enbol es nem-enbol (szubjektumfilozofia). S tagadja a DAS letezeset. A dolgot a szubjektum tetelezi. Ez a telezes arra epul, hogy a vilag, mint kepzet, egyben akarat. A vilag csak mint az akarat targya letezhet. A szubjektum szamara van. S ertelmezoi ugy fogalmazzak meg, hogy: neki a dolgokban csak az volt az erdekes, hogy szubjektiv kiindulasok. A tapasztalat nem ismerhetoi meg a lenyeget. DAS helyett a lenyeg, ami megismerhetetlen nem a DAS lesz, hanem Platon ideai. Sem az objektum, sem a szubjektum, sem osszeteteluk nem lehet kiindulopont. Csak a kepzet, mely eleve feltetelezi a kettosseg egyuttes letet, raadasul nem kulonallaskent. Az apriori formaja ennek, a kepzet megismeresenek szinten adott: a ter es az ido, valamint a kauzalitas, mint apriori formak. Az eljaras vizsgalodasi modjat megkulonbozteti minden mas filozofiatol, melyek vagy az objektumbol, vagy szubjektumbol indultak ki, es az egyiket a masikkal probaltak magyarazni. "Kepzetem a vilag." - Ez minden elo es megismero lenyre vonatkozik. Nem a napot ismer meg szemem, ez csak kepzetkent van jelen, vonatkozas az elkepzelore, amely o maga. Ez apriori igazsag kifejezoje. "Objektum nelkul nincs szubjektum." DE: "Szubjektum nelkul nincs objektum." Berkeley jut eszembe. De az erzekelesre epul ez, nem a kanti logikara. A szubjektum mindent megismer, de semmi sem ismeri meg. Minden objektumnak apriori feltetetele. Minden csak a szubjektum szamara van. Eloszor nez szembe a polgar fuggetlen letezesevel. En vagyok (Descartes) mint szub, es szamomra letezik az ob. Nem fuggok semmitol. Onallo, szabad fuggetlen lete itt filozofiava emelkedik. Ezt mar kant is tartalmazza, ez egy szelsoseges megjelenites. A vilag tehat az en kepzetem, ami ket szuksegszeru felbol all. Objektum: ter es idobeli sokszeruseg. Szub: nem ter- es idobeli, osztatlan egyseg onmagaban valosag. Kepzetek reszletesebb elemzese. Osszefoglalasa a kanti+hegeli gondolatoknak, a kepzetek kulonos megkozelitesevel. A kepzet a fogalmisagtol eltero ertelmezest nyer. Egyszerre erzeki es absztrakt. Benne van a tapasztalat es a fogalmi altalanossag. Sajatossaga: intuitiv jellege. Ez meg maig is fontos. A kepzetben egy masik absztrakt kepesseg, de nem fogalmi kepesseg jelenik meg: az intuicio. Az erzeki tapasztalat magasabb foka. Olyan magas, mint a fogalomalkotasi kepesseg. Mindkettonek szinhelye az esz. Mit jelent az intuitiv kepzet? Tapasztalas osszesseget, fantazia osszes feltetelei. Osszefoglalas. Esz es int.kepz. is ket letmoddal rendelkezik: 1. szemlelet, 2. gondolkodas. Mindketto apriori, vagyis nem magukrol van szo hanem a felteteleikrol. Ezek: megintcsak a teridokauzalitas. Az anyagban is egyesulnie kell a teridonek. A kepzet mindig valahogy letezik a szubjektumban. Egyetlen funkcioja a kepzetnek az oksag felismerese. Az anyag kepzetbe emeleset ez hatarozza meg. Ez intuicio es tiszta ertelem targya is. A tapasztalat kiindulopont a megismeres szamara, mint altalaban a 18. sz.-ban. A tapasztalat a fogalmi gondolkodasban es az inuitivitasban olt testet. Mero adatokat erzekelunk. Az erzelem adatait az ertelem teszi szemlelette. Masodik fiatalkori muve a szinekrol ezt fejti ki. Az enigmaban benne van. A kovetkezo tetel, ami az esztetika megertesehez is fontos: az oksagi viszony elemzese. _A szubjektum es az obj kozti viszony nem oksagi!_ Kettos ertelmezes elvetese: se materializmus, se idealizmus. S-o viszony apriori viszony. Megismeres elott van ez a viszony. Letviszony van, ezert nem lehet torteneti vagy oksagi viszony. Az egesz vilagkepzet objektive letezik.. Vorstellen: mutatkozas. "Ez a vilag az egeszseges ertelem szamara meg legbensobb jelenteset tekintve is ertheto, es tokeletesen ertheto nyelven szol" "a szemleletes vilag megismeresenek a lehetosegehez ket feltetel szukseges: testek egymasrahatasa illetve szenszibilitasa. Vagyis hogy az objektumok a szubjektumok targyai legyenek, kozvetlenul." - Itt ter el Kant-tol. Amikor atlep Kant a kritikai korszakaba, a termeszettudomanyos kutatasokkal szakitva. A termeszetfilozofiai alapokat igy zarojelbe teszi. S-nel ez sosem kovetkezett be. Vegig megorzi a naiv termeszettudomanyos tetelt: minden letezo ugyanolyan torvenyszeruseggel letezik, ezert az embert mint a termeszet reszet fogjuk fel. Ahogy van emberi latas, ugy letezik termeszeti latas. Kant ezzel szakit, eloszor. Akkor tudjuk megerteni S esztetikajat, ha figyelembe vesszuk, hogy a 19. sz.-ig az esztetika hattere a termeszeti szep (isteni termeszet, isteni biztositek). Leonardo fogalmazza meg azt, hogy muveszeti alkotasokat a termeszeten kivul csak a legmagasabbrendu letezo, vagyis az ember kepes letrhozni: lefesteni a szineket, etc. Az emberi megismeres nem abban kulonbozik a termeszetben megfigyelheto ertelemtol, az allattol, hogy mas, hanem hogy ugyanannak a magasabb lepcsofoka. Erre szuksege lesz a muveszetfilozofiahoz. Az ember egy magasabb foka a termeszeti formanak. Az allatnal es az embernel ugyanaz van. Az allat szinten at tud menni az okrol az okozatra. Mindenben megvan az akarat, meg az elettelen vilagban is. Ez egy egyetemes osszefugges. Nem tudtak kilepni a 19. sz. gondolkodoi az egysegszemleletbol: termeszet ~ ember. Vallasi hatter miatt is. Mindketto teremtett let. Egy ponton van elteres az emberi es termeszeti let kozott, ez az igazi emberi meghatarozottsag: A BUN. A megvaltas csak termeszet-feletti lehet. A bunt mar csak az ember kovetheti el. [De mivan az okokozattal, es a kigyoval, akit szinten megbuntettek.] Ez itt a bun egy vilagi (protestans) ertelmezese. Az ember onallo lennye valik: szabad emberkent jelenik meg. Trontol es oltartol elvalt szabad leny. Az egzisztencialfilozofia veti fel ujra, hogy az ember bunt kovet el. 19. sz. filozofiaja: ha ures az egbolt, akkor a kettossegben, az emberi szabadsagtol valo felelemben rejlik bun ...-a: a SZORONGAS. S csak a keleti filozofiaig jut. N a keresztenyseg tagadasaig jut el, es a moral tagadasaig. K visszaveszi a moralt, megkettozve az embert, az ember aki szabadsagra termett, bunt kovethet el, es ezaltal sajat szabadsagat fenyegeto lennye valik. Ez mar a huszadik szazadi filozofia. Ez lesz a legfobb problema: Camus, Sartre (Heidegger tanitvanya), Heidegger. Ez atmegy a huszadik szazadi etikaba, es esztetikai konzekvenciai is vannak. Tehat: minden allatnak ertelme van. Az akarat egyetemes. Az akaratszabadsag fogalmara mer ezzel csapast. Addig nem volt centralis, de fennallt. Az ember sajat akarattal rendelkezo leny. Celracionalis ertelmezes elofeltetele. Nem csak megismeri a valosagot, hanem akarata segitsegevel birtokba is veszi. S egyetemes kategoriava emeli ezt. Modern jelleg: uj fogalmak a kozpontban. Kozles. Kommunikacio. "Ertem" nem valasztodik el a kozlestol, a kommunikaciotol. A kozles azert nem kp kategoria. Logikai formak: a tudat nem csak gondolatcsere, hanem erintkezes is, kommunikacio. Fogalmak csereje nem minden. Logika: "in abstacto tudasa annak, amit az ember in concreto tud." Az ember nagysaga nem az intellektusban, hanem a testisegben van. Kant ebbol a szempontbol mas, teljesen az esz filozofiaja. S azert nem becsuli nagyon magasra az eszt (Vernufts(?)), mert NONEMU, BEFOGADO, nem adott. Azonossag, ellentmondas, kizart harmadik elve. Arisztoteleszi logika. Tudas es az erzes helye, fogalmisag es erzekiseg viszonya. Az esz nem boviti ismereteinket, hanem a mar meglevo, es mas jeleggel befogadottat viszi ujra be az ismertbe. Az esz melle lep az intuicio. Ez fontos valtozas a filozofiatortenetben. Az intuicio a kozvetlen jelenlevo dolgokra vonatkozik. Ezert a muveszetben a fogalmak semmire sem jok. Az enekest nem vezetheti a reflexio. A muv. igy bizonyitek, es minta: az erkekiseg intellektualis foka a legmagasabbrendu. "A fogalom a muveszet szamara mindig termeketlen marad, a fogalom tere a tudomany." Ezt az elhatarolast nem lepik at a 19. sz.-ban. Csak az ertekeles viszonya fordul meg itt. DAS megmagyarazhatatlan Kantnal. A filozofia a legaltalanosabb tudas. In abstracto szemlelet. Az igy megalapozott rendszerben milyen helye van a muveszetnek, illetve a zene? Igy jut majd vissza a sajat filozofiajahoz. THE|END 2005.04.13 _A lenyeg_ Harmadik konyvet az AK-bol. Muv. kettos meghatarozottsaga - objektum es szubjektum is. Melyik lehet a lenyeget celzo gondolatmenet kiindulopontja. Ezt kerdojelezi meg S. Hegel kritika, masfelol nem fogadja el teljes egeszeben Kant es kovetoinek elkepzeleset a s/o felosztasrol. Kvazi-rendszert hoz letre. Let problemaja - a harmadik konyvben. Hatarozott visszateresnek latszik a Platon fele ideatanhoz - de nem. Kiindulopontja az akarat. Amikor az objektivitas problematikaja merul fel, az nem mas mint az akarat objektivaciojanak problemaja. Ehhez kozelitve viszontlatjuk Platon ideait. A let kulonbozo fokai a maguk objektivitasban. Termeszet (szervetlen es szerves), szerves erok meghatarozott fajai/formai/tulajdonsagai, valamint a tv szerint megnyilvanulo altalanos erok. Ezek mint letformak individualisak - tehat ha a kulonossegukben akarjuk meghatarozni oket, akkor olyan formakat talalunk, mint az IDO es a TER. Nincs olyan meghatarozottsag, ami ne terben es idoben letezne. Mivel a vilag mozgo valtozo alakulo, ennek a mozgasnak is megvan az objektiv formaja - ez az OKSAG. Ugyanilyen a vegesseg - vagyis MENNYISEG es MINOSEG. Kant. Filozofia Arisztoteleszi hagyomanya - a Metafizika ota megtalalhatoak ezek. Az eszme fogja ossze ezeket - ennek a meghatarozottsaga lesz az ideaelmelet. Az eszme nem individualizalhato. Az eszmenek nincs soksaga. Az eszme nem valtozik. _Az individualitasban az eszme megnyilvanul, keletkezik es elmulik, de az eszme valtozatlan._ Ha az ideaknak a megismeres objektumava kell valniuk, akkor ez csak a szubjektum individualitasanak megszuntetesevel lehetseges. DE nem vallasi ertelemben. Ez masodszor Kant filozuofiajaban jelenik meg, mint a DAS problemaja. DAS vs. idea - AK III./1. Az akarat kapcsolja ossze a DAS-t es az ideat. Az akarat - a vilag onmagabanja. Objektivitasanak fokai a platoni ideak - ezek valtozatlan formak. Ezek nem gondolatformak. Ez tenyleg Platon ezek KEPEK. _Esztetizalt eidosz!_ Ezek az orok formak. Aesthezis - gorog ertelemben vett kepek. Oroktol fogva van, megismerhetetlen - az idea es a maganvalo nem azonos, DE "kozeli rokonok". Egyetlen kulonbseg van, de egymas legjobb kommentarjai. Platon - az erzeki vilagnak nincs igazi lete. Eidosz - arnykep. Tehat nem fogalmilag meghatarozott, mint Arisztotelesz 'fogalma'. A kepek szelei nem meghatarozottak Orokkevaloak, az ideak, de nem a Sein formajaban - orokke csak lesznek. Tehat beemeli a nemet gondolkodasba a platonizmust. A let "esse" - folyamatos valtozas, nincs megszilardulas. (?) Az ideak sosincsenek, csak lesznek. Ez nem a felismeres! Rajuk latunk, vizualisak, DE nem a jelenletet testesik meg, hanem VISSZAEMLEKEZES. Olyan eleterzes, ami a fizikai vilag ridegseget megtori, es esztetizalja a valosagot. Tehat nem csak a szep ismeretelmeleti erteke megy fol, hanem bekerul a FUNDAMENTUMBA AZ ESZTETIKUM es az ALLANDO VALTOZAS. Phaidron - barlanghasonlat. A let bizonyossaga felbomlott. A vilag - latszat. Ez a polgari vilag megrendultsege. A valosag mogottunk van! Ezek az arnyak arukent kerulnek a piacra, es olyan dologgal fizetunk ertuk, ami onmagaban semmit nem er. A penz az ertek arnykepe - gazdasagilag Marx a Tokeben fejti ki. Schopenhauer ezt filozofiailag ismeri fel. Idegen vilag, elidegenedett vilag - a latszatok vilaga. Kepi vilag, nem a tudas vilaga, erre emlekezunk, es nem valosagos. Tolunk es az igazsagtol idegen vilag. A lathato vilag olyan JELENSEG, amely onmagaban semmis. Csak a benne kifejezodo altal van jelentese. Rejtett realitasa. A valoban letezotol ugyanakkor idegenek a jelensegek formai. Kant tagadja e formakat, absztrakt kifejezesekbe foglalja, mint a jelensegek puszta formai, eltavolitva a maganvalotol. Platon e formakat ugyanis csak kozvetlen tavolitotta el az ideatol. A dolgok felfogasa ezen kesz eszkozok altal tortenik, igy jutunk el immanenciajukhoz. Az viszont, ami a dolgok belso lenyegenek megertesehez jut, ehhez a Tiszta esz kritikajan keresztul jutunk, illetve kiveteles esetben ez az intuicion keresztul is megtortenhet. S: a platoni idea mitologikus. Os-fogalom. Emlekkepek jelennek meg benne. Ezek az igazan letezo dolgok. Meg az eletet megelozo szemlelet elemei. A szemleles es gondolkodas a priori formaikent jelennek meg, amik lehetove teszik azokat a formakat, amik/ Az ideak vilaga az egbolt. Ez mar megtortent. Megtortent let. Mindig, oroktol fogva. Always already. A mult arnykepe. Ideak = Akarat. Az akarat, amennyiben meg nem objektivalodott, meg nem valt kepzette, tkp. egy adekvat objektivitasa a DAS-nak. A formakhoz oda kellett volna sorolnia Kant-nak a letezest! -- Igy a maganvalot fuggetlenitette a szubjektumtol. Persze nincs igazan igaza, jelen van ez a problema Kant-nal. S Kant: s/o viszony antinomikus. Nem tudjuk eldonteni ezeket a problemakat. Kimenekult ebbol a problemabol. Pl. ugyanolyan joggal allithatjuk Isten letet, mint amennyire tagadhatjuk. Eldonthetetlen. S szerint ez hiba! El kellett volna vennie a DAS-tol az objektum letet. A platoni idea viszont szuksegszeruen objektum (megismert targykent), VISZONT csak a szubjektum szamara. Csak ebben kulonbozik a DAS-tol. Az esztetikai objektum fogalma - . Az ennek alarendelt meghatarozottsagok osztjak szet az ideat soksagga, objektumokka. A DAS szuksegszeru objektivacioja, mint akarat. Az esztetikai obj lenyege: ----. Muveszettana: mufajok akarattartalmuk szerint kulonulnek el. ----------------------------------------------------------------------- Esztetikai szubjektum problemaja. Hagyomanyos menetrend szerint halad. A szubjektititas az individualitas sajatos formaja. Az ideak megismeresehez ugy emelkedhetunk fel, ami analog azzal, ami az objektumban megy vegre - a szubjektum, amennyiben ideat ismer meg, nem individualitas. A megismeres az akarat szamara hasznos tevekenyseg, az akarat magasabb szintu objektivacioja---- Az akaratot szolgalo megismeres csak az obj-ok relaciokat ismeri meg. Az objektumot csak hely, ido, oksag szerint, egyes egyedisegeben. Ez a szubjektivitas individualitas nelkuli, tiszta, es AKARATTALAN. Nem kovet az ok elve szerint relaciokat, hanem az adott obj-ra vonatkozo szilard kontemplacioba merul (!= megismeres). Ebben feloldodik teljesen. Keleti megvilagosodas folyamatara emlekeztet ez. Intuitivitashoz elvezeto meghatarozottsag. Es persze pont forditva van mint Hegel-nel. Hagyomanyos megismeres meghaladasa - teljesen szubjektiv megismeres, amely fuggetlen az akarattol, feloldodo elmerules a dolgok SZEMLELETEBEN. Dolgok SZIVARVANYSZEMLELETMODJA ez. Erdek nelkuli: nem a funkcio szamit, nem a hely, etc. Szellem teljes ereje a kontemplacio nyugodt formajaban van - SZEMLELODES. Belefeletkezes a targyba. Szubjektum azonosulasa a targgyal. Nem hasznosit. [!!!TV!!!, popculture] A puszta szubjektum az objektum puszta tukre. A szemlelo es a szemlelet eggye valik - a szubjektum kilep minden rajta kivulivel valo viszonyatol, meg az akarati meghatarozottsagbol is - ez az _IDEA MEGISMERESE, a SZEMLELET_. Az idea ekkor mar egyenlo a DAS-al. Az ember tiszta akarattalan fajdalomtalan idotlen szubjektuma a megismeresnek - ez az objektum es szubjektum egysege. Ilyenkor lep elo a vilag mint KEPZET. Az akarat teljes objektivacioja. Az esztetika kifejtese soran megalapozza az ae o, ae s, es csinal egy uj ismeretelmeletet. Az akarat nem mas, mint az idea onmagabanja. Az idea az akaratot tokeletesen objektivalja. Az emberi nem tortenete, a korok valtozasa, etc. - mindez csak az idea megjelenesenek VELETLEN formaja, nem ebben rejlik az akarat objektivitasa, hanem csak a megismeresben, mely ---- A vilag esemenyeinek csak annyiban van lehetosege tehat, amennyiben ezek kiolvashatok az ember eszmejebol. Aki ezt megerti, nem fogja egyutt hinni masokkal, hogy o barmilyen ujat es jelentoseg letrehozhat, hogy az idoben barmi eleve valos lenne, vagy lenne terve, fejlodese, kezdete vege, es netan az lenne a vegcelja, hogy az eppen legutobbi, 30 eve elo nemzedek tokeletesedeset szolgalta. Hegel tokeletes tagadasa. Tehat: vegetert a Forradalom. A Francia Forradalom NEM IGAZOLODOTT. Ami letrejott, az ugyanaz, csak ugyanaz, csak sokkal rosszabb - BURGER, PIAC. A kisebb irasokban leirja, hogy a filozofiak is csak arukent, az eszmek arupiacan forognak, es elfogyasztas utan a szemetdombra kerulnek. 20. sz. - Hegel tagadasa: marxizmus 20. sz. - Schopenhauer - Nietzsche - Sartre: egzisztencializmus - Heidegger - uj esztetika lehetosege! Schopenhauer - Husserl parhuzam ki van-e dolgozva? Nem hivatkozott Husserl. Ezek olyan toresek, amelyek benne vannak a levegoben. Vilaghatboru sokkja. A tortenelem utani kezdet - Hegel: "A filozofia a valsaggal kezdodik." Valsagfilozofia: pesszimista. Nem egszeruen egy hangulat. Gyoker: S. A hivatkozasok es ki vannak teve a tradiciohoz valo viszony torteneti valtozasainak. A marxista filozoifia gondolkodast dontoen befolyasolta. Ezzel szemben a polgari filozofia elhatarolodott a tradiciotol. Hegel-Marx-Engels-Lenin-Sztalin Aztan a 60-as evekben vissza, Lukacs Gyorgy a zaszlora tuzve, egeszen Hegel-Marx-ig. THE|END MISSED A LESSON 2005.04.27 Mult alkalom: Schopenhauer fo muvenek kozvetlen megalapozasa, fogalmi rendszer - platoni, kanti elvek alkalmazasa. Reterunk arra, hogy az akarat fogalmanak az alkalmazasa hogyan vezet el egy sajatos mufajelmelet megalapozasahoz, ami a Schopenhaueri esztetika lenyeget teremti meg (3. fejezet). Szepseg: (kanti megkozelites) - a szeprol alkotott itelet. A szep izles. Objektiv oldala - esztetikai szemleletunk objektivuma: 1. a szep megpillantasa objektivva tesz bennunket (nem individuumok vagyunk, hanem a megismeres tiszta akarattalan szujektumai), 2. amikor meghozzuk az izlesiteletet, akkor a targyban nem egyedi dolgot ismerunk fel, hanem az ideat latjuk meg benne. Nem az ok elvet kovetjuk, vagyis targyszemleletunk nem az objektiv milyensegen, hanem magan az objektumon nyugszik. A szepseg tehat olyan szemlelet, amely mentes a korlatozott, individualis szubjektivitastol, ES a konkret objektiv szemlelettol is. Az altalanos objektiv szemlelet ez. A targy szemlelete az idea elsajatitasa a targyiassagban. "Minden adott dolog szemlelheto tisztan, objektiven, mindenben az anyag jelenik meg az akarat valamilyen fokan, az idea megtestesulese." Maga a szep univerzalis, tehat mindent lehet ilyen modon szemlelni. A szepseg osszefugg a szepseg elsajatitasaval. Ha maga az idea az akarat objektivitasanak magasabb fokan all, akkor nyilik lehetoseg a vilagnak mint szepsegnek az elsajatitasara. "Szep az ember, minden mas elott. Minden dolognak megvan a maga sajatos szepsege, de a szubjektum - az ember - a szepseg tulajdonkeppeni megtestesulese. Ennek a legszebb megtestesulese a poesis (a kolteszet). A kolto megtalalja a modjat, hogy a dolgok altalanossagabol elohuvja az egyedi konkretat." - Tehat az ember es valosag viszonyat es a szepseg lenyeget a kolteszet tudja legjobban megmutatni. Zeneiseget is bekapcsolja ezzel. Gorog zenefelfogasra is visszatekintes ez. A poesis kifejezoeszkoze idohoz-kotottsege, vagyis a ritmus. Az ember lenyegenek kifejezese lehet szubjekti vagy objektiv - koltoi es tortenelmi. Utobbi nem olyan jo - tortenesz feladat csak az, hogy a dolgok idobeli egymasutanjat, vagyis az okot es okozatot kell feljegyeznie. Ez kepes kovetni az egyedi esemenyt, de nem kepes megragadni az altalanost. Hamissag (latszat) es igazsag elvalasztasa. Tortenetiro ertekelese - Arisztotelesz. A kolto viszont az ideat fogja fel, az emberiseg lenyeget. Az idon tuli viszonylatokat. Maganvalo, adekvat objektivitast annak legmagasabb fokan. Megorzi az elbeszelest, de tul is megy annak individiualitasank, es a jelensgek jelentoseget kepes felmutatni. Mag es hej viszonya (ami Goethe-nel dialektikus) - koltesz es tortenesz. Lenyeg, valodi, belso-igazsag a magban van. A priori megismeres a muveszeke. A tortenelemben nem csak az emberek szerepelnek, hanem nepek es hadseregek. A termeszet abrazolasa: 1. egy az abrazolo es az abrazolando (lira) 2. nem egy (romanc, idill, regeny, eposz) Drama - tortenetiseg a legobjektivabb fokon fejezodik ki. Tkp. az emberiseg idobelisege nem teleologikus, kezdettel es veggel. Hanem visszateres, allando korforgas. Orok visszateres. Ezert maradnak frissek a nagy koltok muvei. A kolteszet kepes megragadni a tortenetiseget - ebben az ertelemben. "A kolto az emberiseg tukre." Amit a kolteszet erez, azt tudatositja benne. Az emberiseg torteneti tudata. Ez a muveszet alapveto funkcioja. A koltoiseg szubjektiv koltoi mufaj. Drama, regeny objektiv formak. Vilagtortenelmi egyenek vivjak harcukat es buknak el. Walter Benjaminig nyulik vissza ez a gondolat - a kolteszet csucsa a szomorujatek. Kolteszet es a tragedia egysegeben benne van az elet pesszimista szemlelete. A pesszimista itelet. A szomorujatek celja az elet rettento, ijeszto oldalanak abrazolasa. Nevtelen, nem meghatarozhato, de univerzalis fajdalom, az ember jajkialtasa, a gonoszsag diadala. Veletlen csufolo hatalma. Az igazak es artatlanok menthetetlen bukasa. A vilag es a letezes lenyeget illetoen. Kolteszet csucsa a szomorujatek. Az emberi tortenelem lenyege. Szenvedes. Lehullik maya fatyla. Az ember lemond az addig hevvel kovetett celokrol, az elet minden elvezeterol - orommel, sajat elhatarozasabol adja fel a kuzdelmet. Faust - Margit sorsa. Hamlet. "Csak a lapos, optimista jellegu, protestans modon racionalista, vagy tkp zsido vilagszemlelet tamasztja a koltoi igazsagszolgaltatas igenyet, amelynek kielegulesevel sajat kieleguleset is igenyli." Schopenhauerrel er veget az a 19. sz-i progressziv, polgari szemlelet, hogy a "tortenelem az emberiseg szabadsagharca". S: a szabadsag hiabavalosaganak felismerese - ez a tragedia. A hos nem partikularitasaert szenved, hanem az eredendo bunert - de nem kereszteny ertelemben. Ez a letezes bune. (Lukacs: ez egy modern vallasos ertelmezes, megpedig egy ateista vallasossag.) A let huszadik szazadi ertelmezeseben ujra megjelenik egy modern, egzisztencialfilozofiai vallasossag. Peldak: Faust, Hamlet, bukas, szerencsetlenseg alakjai: III. Richard, Romeo&Julia, Pheadra, Oidipus, etc. S rendszert alkot a muveszetekbol, mint rendes 19. sz.-i gondolkodo. Atmenet van a kulonbozo formak kozott. Epiteszet vs. zene: "Goethe: az epiteszet megfagyott zene." Etc. A muveszetek rendszereben, szemben Hegel-lel, nincs hagyomanyos helye a zenenek. Zenefelfogasa elore mutat a 19. sz. masodik felenek modern mufajelmeleti felfogasa fele - Nietzsche, Kierkegaard. Richard Wagner kedvenc elmelete. Tenyleg hasonlit Wagner zene-elmeletevel es zene-gyakorlataval. A 19. sz. esztetikajara is jellemzo, hogy a rendszer felepitese rosan mindegyik rendszerben (talan Hegel nem) egy vezermuveszet gondolata mozgatja. Ezt a funkciot egy ideig a zene fogja betolteni. Adorno (Schonberg), Heidegger. Ez persze nem jellemzo a marxista vonulatokra. 20. sz. vege, 21. sz. mar a vizualitassal kapcsolodik ossze! Ez egy uj jelenseg! S atlepi a hegeli elkepzelest, hogy a muveszet vege koncepcio alapjan egy teljes rendszert lehet letrehozni, amelybol lehet egy kerek egeszet letrehozni. Kezdete, vege van, es nincs benne res, logikailag szuksegszeru, es beteljesedett. Hegel is nagyot alkot - kimondja, hogy valami, valami fontos ert veget a filozofiaban es a muveszetben. Heidegger, marxistak: ez szuksegszeruve tesz egy Uj Kezdetet! (19. sz.-i)Polgari muveszet utan egy uj muveszeti korszak tetelezheto. Vitathato, de van ilyen, S teremti meg. A zenenek nincs helye a rendszerben, "elkulonulve all. Olyan nagy, mindenek felett fenseges muveszet, amely roppant nagy hatassal van az ember legbensojere. Az embert legmelyebben erinto muveszet." A zene nagyon kozel all a beszedhez, illetve a nyelvhez. A zene nyelv. DE sokkal altalanosabb, sokkal IDEALISABB. Vilagossaga meg a legszemleletesebb viraget is felulmulja, valamint felulmulja a leginkabb fogalmi vilagot is, a tudomanyt. Kituntetett. ~Leibniz: "A zenei nyelv tobb, mint amit Leibniz mond: 'A magat besorolni nem tudo szamtani gyakorlata'." - Tehat nem minosegi a kolteszet, dokumentum ertekkel bir, lhetet politikailag hasznalni. Pitagoresok szamtani meghatarozottsagrol szolo elmelete. Ok is hallottak a szferak zenejet. A matematika a vilag zenejenek basszusszolama. Van itt egy szokasos mufajelmeleti sorrend, felettuk a zene. Hegel rendszereben a fogalomba epulo irodalom a csucs. A regeny mar atlepes a filozofiaba. Schopenhauer-nel a zene abszolut filozofiai, mikozben abszolut matematikai. S tradicionalis mufajelmelete. Nem torteneti. Anyag es forma, tartalom es forma - mualkotas ontologiajahoz tartozo felismeres, mar az okorban. Mar az Ur is agyagbol formazott, es a pneumaval, a lelekkel keltette eletre. Ebben semmi uj nincs. Az emberi elethez szukseges a ter megszervezese, maga altal teremtett, elvalasztott teret kell letrehoznia, ami szembenall a termsuet spontan alkotasaval. Az epiteszet tehat a kiindulopont. Teljes mertekben anyagi. Az anyag, mint olyan, nem lehet az idea bemutatoja. Az epiteszet nem egyszeruen egymasra dobalt, spontan egymasmellettiseg. Epitmenykent valo megjelenese ez az anyagnak, amiben van matematizalt eszmeiseg. Suly. Hegel: Az eszmei itt meg csak atcsaillagn az anyagin. Az epiteszet nem-anyagi objektiv resze: a letezo legelvontabb formaja - a ter. Teret letrehozo anyag. De azert ez tul altalanos. Ezert az epiteszet az akarat leggyengebb megjelenese. Suly, kohezio, fenyvisszaveres, etc. Az akarat itt a funkcionak lesz alarendelve. Az epiteszet a termeszet folytatasa, meghivasa. Az epiteszet a termeszet meghivasa, ez visszhanzik a termekben. A suly es a nehezkedes harcot jelent. Fennmaradasert folytatott harc. A tomeg eredendo hajlamat kell legyoznie az epiteszetnek. Nem tortenik itt mas, mint a muveszetnel. MIMEZIS. Az epiteszet utanozza a termeszetet, a pokot, a termeszetet magat, etc. Nem egy temeszeti cel, es nem az ember onkenyes alkotasarol. Az epiteszeti alkotas nem fuggetlen a kornyezetetol! Emberi celokat mfgormal euplet. A feny jelentosege. A levego jelentosege - aramlas. A feny megkettozi az alkotas szepseget. Olyan rokonsag all fenn, ami kozelit az azonossaghoz. "Az epiteszet ellentetparja a masik polus muveszetenek, a dramanak." Az irodalom, a drama az eszme. Az anyagisag ellentete. Az epiteszet kulonleges, mert vizualitasa nem kepmast nyujt - nem abrazol - hanem a dolgot magat adja. Nem ismetli el a felismert ideat, csupan az objektumot teszi elebe, megkonnyiti az eszme felfogasat. Letenek hianytalan kiegeszitojekent. -- Zene - a hang targyiassaga van jelen - vagyis az ido targyiassaga. THE|END 2005.04.04 Epiteszet, mint szelso pont - osszes kepzomuveszeti format megragadja, meg a kertmuveszetet is. Kertmuveszet - az elo termeszet maga, mint kornyezet, emberi eletter, ami mestersegesen kialakitott. Festeszet: jelentos ugras. Tajkep, termeszeti formak elrendezese (csendeletek) - DE ezek mar csak masodlagoskent vannak jelen. Elveszik a targyiassag: ABRAZOLAS. Egy magasabb ertelemben MIMETIKUS. Letet, teret, tortenetet kepes visszaadni, egy keretbe foglalva. A kep, mint esztetikai forma itt van jelen eloszor - veglegesiti az erzekelt szellemi kepeket, amikkel a mindennapi eletben is talalkozunk. A vizualitas rogzitese a festeszet. Ter, fizikai alaptulajdonsagok (suly, nagysag, elhelyezkedes, szin: feny/arnyek viszonyok - egesz lat-kep). Tarsadalmi elsajatitasa a termeszetnek - vadaszat abrazolasa, haboru abrazolasa (a termeszetben lezajlo tarsadalmi esemeny). Portre festeszet - torteneti ido abrazolasanak csucspontja - terido egyseg, kulsobelso azonossag - ezzel foglalkozik Simmel (Rembrandt jellemzes). 19. sz. Varosi festeszet, ipari taj - hatterben szoritja a termeszet abrazolasat. Festoi ettol meg a termeszetben elo ember lesz. A modern polgari elet kevesbe festoi, nem annyira adekvat. Elvontsag, es nem termeszeti meghatarozottsag. Vizualitas uj formai jelennek meg a muveszetben - fenykep, film. Kepernyo megjelenese, a szem megkettozese. Targyi vilag olyan formai jelennek meg a varosi epiteszetben, az ipari tajakon, es a polgari lakoter belso vilaga - azok a kozossegi eletformak, amikre epult a festeszet, folytathatatlanna teszik azt a kepzomuveszeti latasmodot, ami jellemzo volt a 19. sz. vegeig. Kolteszet: a targyiassag megszuntetve megorzese, tagadasa. Sch es Hegel - osszegeztek a zenerol felhalmozodott esztetikai ertekeleseket, es kiemeltek a legfontosabb meghatarozottsagokat. Sch: pusztan a kulonbseget valasztotta kiindulopontkent. A zene a legkomolyabb, legmelyebb oromforras. Erinti az ember belso vilagat. Behatol az ember belsejebe, metaforikus es szo szerinti ertelemben is. Nem kontekt, nem taktilis - kozvetitett. Az egyik es egyetlen igazan, elvontan, kozvetlenul megvalosult kapcsolat, mualkotas es test kozott - ez a zene. A hang kepzese, a hang, mint lehetoseg, mint techné elvalaszthatatlan (mint a tobbi) az emberi szervezet technikai meghatarozottsagatol. Nem csupan erzeki jelek aradasa, hanem olyan praxis, ami nem csak a befogadaskor jelent oromforrast, hanem a letrehozaskent. Olyan egyesulese a kulsonek es a belsonek, amely nem ennyire erosen van jelen a tobbi muveszeti alkotasban. S/o egyseg lehetosege, kozvetitett lehetosegkent. Kepmas es mintakep egysege. Az ember, mint a vilag tukre, belso tukorkent fenylik fel. Ezert a zene miszteriumat nem is lehet a tudomany eszkozevel megragadni - az ebszolut erzekiseg terrenuma. Hegel megprobalta osszefoglalni a zenei ismereteket. De: a zenet elvezni kell. Kierkegaard is ezt gondolja. _A zene atlep minden meghatarozottsagon, meg az ideakon is!_ Fuggetlen a jelensegvilagtol. Figyelmen kivul hagyja. Akkor is letezne, ha a vilag nem letezne. Ez a tobbi muveszetrol nem mondhato el. _A zene az akarat kozvetlen kepmasa._ Tehat: nem esztetikai, hanem ontologiai megallapitas: a zene mas, mint a tobbi muveszeti forma! A zene magarol a lenyegrol szol. Kierkegaard, Nietzsche, 20. sz. - vilag kettos letformaval bir, birtokbavetele is kettos - latszat es arny. /Az aruvilag univerzalizalodasa, a polgari vilag kifejlese hozza letre a targyi vilag es a valo vilag kiterjeszteset. JA: az aru - vedjegy. Elidegenedes. Mas lesz az aru termeszete. A latszat es a valosag uj tipusa jon letre. Gorogok, Bacon - irtak az arnyrol es a valosagrol. Modern gepi termelesre epulo polgari vilag, a tudomany vilaga, az atom szerkezetenek a felfedezese (ez is gorog otlet), vilagvalsagok: melyik az igazi? Melyik a lenyegi, melyik Maya fatyla? S rogziti modern formaban ezt a kettosseget. Platoni eszme beemelese. A vilag lenyege az ideak, DE felettuk all a ZENE./ Zene ~ ideak. A vilag zeneileg van megalkotva. Ez vegkepp nem Isten alkotasa. Esztetika tehat a vegso kerdesek vegso megfogalmazasa, es NEM SORMINTA! A vilag foszolama. Wagnernek ez rettenetesen tetszett. A komponista a vilag legmelyebb bolcsesseget mondja, olyan nyelven, amit eszevel nem is ert. 19. sz. masodik felenek pesszimista szemlelete. A TUDOMANY NEM MINDENHATO. Bacon: euforia, a tudas mindennek az alapja, az emberi haladas a tudasra epulo gyakorlat. A zene olyasmi, ami nem a megertes targya. Semmi koze a fogalmisaghoz, a megismereshez. Olyan birtokbavetel, amely nem praktikus, nem gondolati a szo intellektualis ertelmeben, nem fogalmi. Miert van szukseg ra egyaltalan? Platon. Miert van szukseg mimezisre? /Az egyetlen, ami megkulonbozteti a letet es a tudatot, hogy mimetikus!/ Emberi mimezis erzelmi es tudati pluszt foglal magaban, ez csak ra jellemzo. De miert van szuksegunk erre a letformara? Olyan letforma a zene, mint a ter/ido? A szerkezet, a szamossag van a zeneben. Klasszikus zenere vonatkozik ez, bizonyos megszoritasokkal a modern zenere is. Nem egyszeruen zajrol van szo. Nem egyszeruen lathato es hallhato letrol van szo. Ez elolenyek nem tudnanak fennmaradni latas es hallas nelkul, erzekszervek nelkul. Ember fennmaradasahoz szukseg van a latas mint kep, es a hallas, mint szerkezet megalkotasara. Mar a gorogok: olyan sokfeleseg, amely azert valamifele tipusokbol all. "Tegyuk zarojelbe a kerdojelet." Emberi felepites: szimmetria, parhuzamossag. Maga a let szervezettsegkent van jelen - persze ezt az ember tudja leirni, megerteni. NEm tagadhato, hogy a dolgok mennyisegileg, minosegileg, terben es idoben leteznek - ezek koze tartozik a szerkeszet (mennyisegi es minosegi)! A zene tehat az otodik kategoria, meghatarozottsag. Elolenyek meghatarozott idejig leteznek. Ez mar szerkezeti meghatarozottsag. Alapveto ontologiai meghatarozottsag: tortenetiseg. A zene diffuz formaban allandoan velunk van. Szivveres, luktetes. Az ismetles. Az osszes alapveto matematizalhato format megtalaljuk, amikor a zene letalapjairol beszelunk. Azert az esztetika elvalaszthatatlan a filozofiai megismerestol. A filozofiat nemetnek tekintettek, a magyar intellektussal osszeegyeztethetetlennek tekintettek. Becsi kor filozofiajanak felfedezese: zene olyan nyelv, amely mas, mint a fogalmi altalanossag. Nincs igaza S-nek, amikor azt irja, hogy "nem az absztrakcio ures altalanossaga." _A vilag minden jelensegehez a maganvalot rendeli hozza. A vilag testet oltott akarat. A vilag testet oltott zene._ Kierkegaard, Nietzsche - gyakorlatilag egyidoben jutott el ez a gondolat a kifejezeshez. A zene az a dallam, amelyhez a vilag a szoveg. A zenenek nem csak a matematikahoz, a geometriahoz, az akarathoz van koze, nem csak a nyelvhez van koze, hanem a filozofiahoz is. Sch Hegel utan a zeneben talalja meg a vilag lenyegenek megtestesuleset. Ha a zenet megmagyaraznank, akkor nem lenne szukseg mar filozofiara. Mi a tortenelem vege? Posztmodern: Derrida, magyar gondolkodok (Vajda Mihaly, kevesbe Heller Agnes). Szakitanak a tortenetiseg tradicionalis fogalmaval, a nagy elbeszelesek gondolataval. Kiabrandulas, melyet a ket vilagrendszer osszeomlasa hozott letre - egydimenzios vilag. Posztmodern ideologia: nincs iranya a vilagtortenelmi fejlodesnek, ahonnan lehetne ertelmezni. Anti-marxizmus, Hegelianizmus. Ennek a kritikaja meg nem igazan allt ossze. Szinvonalas kritikat csak szinvonalas tradiciora tamaszkodva lehet gyakorolni. THE|END 2005.05.11 KOVETELMENY VIZSGA Lukacs-archivum. Belgrad rakpart 2. V. emelet, hetfo, szerda, pentek. Vizsgaidoszakban. _HEGEL_ Parhuzamos Hegel esztetikajaval - kor kovetelmenye. Muveszetek rendszeret illetoen vannak elteresek. Hegel: esztetikai eloadasok sora. Hoto: 1823 Berlin eloadasok jegyzetei. Zoltai Dénes ford. Eladasok a muveszet filozofiajarol, 2004. , Atlantisz. Korabban: ismeretes volt nemcsak a Hoto altal letrehozott szoveg, hanem a tanitvanyok jegyzeteibol osszeallitott valtozat, ami a hegeli osszkiadasban latott napvilagot, Szemere Samu es Zoltai Denes forditasaban: Hegel esztetikai eloadasai. Atmenet a szellem ontudatra jutasanak folyamataban. A szellem itt erzekileg tudatositja onmagat. A muveszet a szellemfejlodes egy foka. A beteljesedes: a filozofia - a szellem ontudatanak foka. Ugyanakkor ez a stadium a vallasi ontudat meghaladasa. Hagyomany: nem tud elszakadni a szep filozofiajatol, eza bazisa a muveszetrol szolo eloadasainak. A szep altalanos fogalma es valosaga ket fokon ragadhato meg: 1. termeszeti szep (nem tul magasra ertekeli - meg nem juthatott el az ontudat semmilyen formajahoz); 2. igazi - muveszeti - szep (fogalma platoni: fuggetlen a kulonos tartalomtol es megjelenesi formatol). 2. az igazi szep megjelenitesenek lehetosege - tortenetileg realizalodik - a szep erzekisegetol a szep ontudatosodasaig. Muveszi formak totalitasat ragadja meg, de ugy, ahogyan azok kibomlanak az egyedisegben - harom formaja van - _szimbolikus_, _klasszikus_, _romantikus_ muveszet. Ezek tortenelmi es muveszi formak is. Torteneti ontudatra jutas nem mas, mint a muveszet kiteljesedese - a muveszet vege. Harmadik resz - egyes muveszetek rendszere. A szellem erzeki megjelenese soran a kulonbozo letformak (ter-ido) erzeki megjelenese. Anyagisag - kezdet kategoriaja. Epiteszet, szobraszat a kezdet. Veg: teljesen szellemi muveszetek: kolteszet, regeny. Ez a rendszer vaza. Fejlodes gondolatat is vegigviszi, kor ertelmeben termeszettudomanyos alapja egy hasonlat, egy analogia, az ember fejlodesenek mimesise. Szuletes. Ifjukor-felnottkor-oregkor. Halal. Szfinx - fiatalkor, Gorog szobraszat - felnottkor, kpkor - oregkor. "Minden muveszetnek megvan a maga viragkora, amelyben mint muveszet tokeletesen ki van fejlodve. Ezen innen es tul pedig egy-egy e tokeletesseget megelozo, es koteto szakasza." Sziklai: _DE mi a helyzet a muveszi ertekkel?_ - minden korban vannak tokeletes alkotasok. Ezt a problemat a hegeli rendszer nem tudja megoldani. BAR: nem tagadja, hogy ezek az ertekek maradando ertekek - ezek nelkul nem johetne letre a kovetkezo szakasz. Ez a rendszeresztetikak alapproblemaja. Figyelmeztet ra Hegel, hogy a muveszet az egyszeruvel es a termeszetessel kezdodott. Az egyszerubb a kor ertekrendje szerint a rossz, primitiv, etc. Milyen alapot talalhatunk az egyes muveszetek osztalyozasara es felosztasara? - Ebbol indul ki, ami nem eredeti, de jo. "A valodi felosztast csak a mualkotasok termeszetebol vezethetjuk le." Tapintas, szaglas, izleles, hallas, latas. Kerdesunk: "kozuluk melyeknek van meg fogalmunk szerint az a kepessegunk, hogy a mualkotas felfogasanak szervei legyenek." Vagyis: melyek az esztetikum erzekszervei? Ket tipusa van az erzekszerveknek: amik az erzekeles soran magaval az anyagi vilaggal erintkezesben van: TAKTILIS - tapintas, szaglas, izleles. Ezeket kizarja. Platon: ezek a legalacsonyabb fokon allnak, es az ideakhoz semmi kozuk. NEM TAKTILIS formak - jelen van az erzekiseg, de csak kozvetitetten - latas, hallas, intellektualis erzekeles (vagyis a kepzelet - ami barmelyik erzetet felidezheti nem direkt modon). Lenyeg - nem csak a tavolsag es a kozelseg, kozvetitettseg vagy sem, hanem _az esztetikai-erzeki elsajatitas erintetlenul hagyja a targyat - vagyis szabadon hagyja a targyat._ - _TEHAT NEM GYAKORLATI ELSAJATITAS._ A muveszet szabadon hagy, de erzeki ertelemben formal. "A muveszet targyat magaban onnallo objektivitasaban kell szemlelnunk, amely a szubjektum szamara van ugyan, de csak ... ertelmi modon. Es minden vonatkozas nelkul a vagyra es az akaratra a kor szellemevel fugg ossze." [hol] Nem elelem az erzekek szamara kozvetlenul. Itt jon be Kant: "Szep az, ami erdek nelkul tetszik." Semmilyen akarat nem lehet a muveszi lesajatitas targya. Pozitivan: a latas es a hallas erzekek, DE elmeleti erzekek. Szellemiseg mozzanata megjelenik, a filozofia fele mutat. "A latas a szaglassal szemben elmeleti erzek, mintegy anyagtalan anyag. Szabadon, maganvalosaguk szerint hagyja meg az objektumokat - lathatova teszi oket de nem emeszti el. Gyakorlatilag eszrevetlenul es nyiltan, mint a levego es a tuz." Maradandosag: az ember lenyege a valosag felfalasa. A termeszeti vilag gyakorlati birtokbavetele eszkozokke, hasznalati targyakka, termekekke alakitasa - egy reszuk piacra kerul. Arukent kerulnek forgalomba. [hol] Masodik termeszet. [hol] A tokes piac. Lukacs: "Fiatal Hegel" - marxot megelozo, elvezeto gondolatai fogalmazodnak meg. Fiatal Marx Hegel jogfilozofiajat erosen biralja. Anyagtalan anyag, szabadsag - latas hallas. Test rezgesevel van dolga - eszmei mozgas - a targy sertetlenul marad. 19. sz. A test lelke szolal meg. Ehhez a ket erzekhez jarul hozza az emlekezet - az erzeki kepzelet. Az emlekek megorzese - az erzeki emlekek altalanos fogalmak ala szubszumalodnak. Ezek a tenyezok alkotjak azt a rendszert, aminek segitsegevel a muveszetek elsajatithatoak. Kepzomuveszetek - lathatoan, alakkal es szinne dolgozzak ki tartalmukat. Hangzomuveszet - . Kolteszet - beszelomuveszet - csupan jelkent hasznalja a hangot, nem puszta anyagisagaban - szellemi szemlelet, erzes es kepzelet belsejehez fordul. _Igy jut el a muveszet lenyegehez: "a muveszet hivatasa, hogy az erzeki szemlelet ele hozza az IGAZAT, ahogyan az a szellemben letezik, totalitasa szerint kibekulve az objektivitassal es az erzekivel"._ A szellemnek ez nem a legmagasabb foka, de a legnagyratorobb muveszetcel. Hegel a felvilagosodas utolso nagy orokose. A vilag onazonossagat kell felmutatnia. Ez az onazonossag a valasz arra, hogy mi a valosag. Ez tkp. a filozofia vege. Alacsonyabb fok, DE NEM alacsonyabb rendu. Elenk tarja, atelhetove tegye az igazsagot - az ember egesz gyakorlati es intellektualis lete nem mas, mint... Orzi a 19. sz. unnepelyesseget. Ez az ember szabadsaganak a lenyege - eljut odaig, hogy mi az ember - mi o. Kantnal is ez az utolso nagy kerdes: mi az ember? Igy az esztetika elvalaszthatatlan a filozofiatol. A vallasnak nincs ilyen igazsag-kereso szerepe. A kulso belsove valik, a belso kulsove valik a muveszetben. Istenivel azonos teremtoereje. Az abszolutum es az egyedi eggye valasa. A forradalom nelkul nem gondolhattak volna ilyen alapkerdesekre ezek a filozofusok. "Hogy megjelenhessek ebben a vegtelen onallosagaban, az abszolutumot szellemkent, szubjektumkent kell felfogni, de olyan szubjektumkent, amely onmaganak objektiv megjelenese." (~) Az erzeki nem az igaz, csak utal ra. A muveszet az igazsaga erzeki fogallalata. Az emberi lelek, mint az abszolutum megjelenesenek eleme lep elenk ... - egyeniseg sokasaga, kulonbozosege. A fogalmisag mas tipusu kulonbozoseget ismer. A szellem elkulonbozodese, melyben a szellem tudja, akarja, erzi es mukodteti az abszolutumot. Ezek az alapelvek teszik lehetove azt az elkulonbozodest, ami a muveszetet jellemzi - nem csak az onkeny es a tortenetiseg miatt vannak kulonbozo muveszetek. Hogyan illeszthetoek ebbe bele a tobbi muveszeti agak, amik kesobb jonnek letre. Ezek onallo formak, vagy sem? Az elso az epiteszet. Maga a dolog altal megalapozott kezdet. Az epiteszet "a muveszet kezdete. Mivel a muveszet a maga kezdeteiben altalaban nem talalta meg sem a kello anyagot, sem a megfelelo format szellemi tartalmanak abrazolasara, es emiatt meg kellett elegednie az igazi megfeleles keresesevel, es a tartalom es abrazolasi mod kulsodlegessegevel." - Kierkegaard Mozart elemzese: szerelem kulonbozo formainak (zenei) abrazolasa, 3 fele, 3 stadium: 1. erzeki vagy, ami csak keresi a targyat - maga az erzekiseg felebredese - Papageno 2. megtalalt forma - 3. ket forma egyesulese - Mint Hegel: az epiteszetben meg csak keresi a muveszet onmagat. Masodik: szobraszat. Szellemi egyeniseg mint klasszikus eszmeny a tartalma, immanens testi megjelenesben fejezodik ki, melyet itt a muveszetnek valosagos muveszeti letezesben kell abrazolnia. A nehez anyag terbeli totalitasaban. DE ez mar azzal jellemezheto, amit halhatatlanul kifejez Winckelmann: "fennseges nyugalom, csendes nagysag" - gorog szobraszat a legjobb. Felnottkor mar a kiteljesules, beteljesules. Hegel egyenrangusagot hangsulyoz a muveszet es a filozofia kozott. Erzekileg es fogalmilag megjeleno igazsag. A 19. sz. nemet gondolkodasa orzi a gorog tradiciot. Arrol van szo, hogy az ember mint tudatos leny a tortenet soran allandoan ontudatra jut. Ez egy allando folyamat, Hegel ennek csak a fo vonulatat ragadja meg. Ez az ontudatosodas ez egy allando folyamat. Posztmodern vagy Kierkegaard fele felfogas. Sartre: szabadsagkenyszer es tragikus kenyszeruseg. Hegel-nel uralkodik meg az optimista valtozat. Let ket formaja: tudat es ontudat. Let egyetlen olyan formaja az emberi let, amely rendelkezik ezzel az ontudati meghatarozottsaggal. Masodlagossag problemaja: ehhez nem csak Hegel jut el: Nietzsche es Kierkegaard. Nietzsche keresztenyseggel kuszkodik. Kierkegaard Hegellel kuszkodik. Ezzel probal szembe nezni Lukacs Gyorgy es Heidegger. Ok a huszadik szazad ket legmagasabb szintu gondolkodoja, legellentmondasosabbak. Eppen a jelen megertese szemponjabol fontos problematika. Egy kicsit tovabb lepve: harmadik forma is fontos. Epiteszet es szobraszat is: itt es most van, nem csupan muveszi, hanem anyagi jelenvalosagaban letezik. Kilep ebbol, de mindig orzi elvontan ezt a harmadik forma, amely jelenvalova teszi a szubjektiv bensoseget: festeszet, mint atmenet. Magat a kulso alakot teljesen a bensonek a kifejezojeve teszi, szellemi letezeseben, akarasaban, erzeseben, cselekveseben. Itt mar megjelenik a tortenetiseg: az emberi cselekves idobeli folyamata. Szenvedesek es kielegulesek egesz korforgasaban. Festeszet: az alak tekinteteben felhasznalja a kulso jelenseget altalaban, anyagul azonban nem hasznalja fel a nehez anyagisagot. Anyagisag itt eloszor masodlagossa valik! Ez az emberi testben is jelen van: az anyagisagot bensove teszi. A lathatosag itt puszta latszatta valtozik [Baud's simulacra]. Szin jelenik meg, 3d-t osszevonja a feluletre, mint a kulso bensosegere. A szinhatassal abrazolja a terbeli tavolsagokat is. Az, ami puszta jelenlet az epiteszetben es a szobraszatban, az itt az abrazolas targya kell, hogy legyen. _Donto valtozas_: A festeszet ellentete egy es ugyanazon szferaban: a _ZENE_. Tkp. eleme a benso, mint olyan. Hegel a kulsotol a belso fele halad. Magaban a zene alaktalan erzelem. Nem kepes kifejezni magat a kulsoben, csak a maga megnyilvanulasaban gyorsan eltuno es megszuno erzekiseg altal. A jelenvalosaga allando fenntartast igenyel. A zene kulonossege ez. Tartalma tehat ellentete az anyagisagnak: vagyis a szellemi szubjektivitas. A terbeliseg ellentete. Az emberi lelek es erzes mint olyan, aminek ugyanakkor megvan az anyaga: a HANG. A zene altal megformalt hang. Itt azonban ez mozgalmas. A hang nem lehet egy - itt csak tobbesszam hasznalhato. IDOBELISEG. Termeszetontologiailag meghatarozott. Hawking "Az ido rovid tortenete". A harmadik: a festeszet es a zene mellett, a beszed. Illetve a muveszileg megformalt beszed (nyelv) - a kolteszet. A szellemnek szellemkent valo megnyilvanulasa. Kolteszet ennek az abszolut igazi muveszete. "Tartalmilag ennelfogva a kolteszet a leggazdagabb, a _legkorlatlanabb_ muveszet." -- ezt o a beszeddel, es nem a hanggal kapcsolja ossze. vs. _Schopenhauer_. Amit azonban a szellemi oldalon nyer, azt elvesziti az erzeki oldalon - hiszen a kolteszet kozvetlenul erzek-mentes. Am el tud meselni minden erzekit - a tobbi inkabb csak erzekeltetni tudja a tobbi erzekiseget. A kolteszet kepes a kepzelet ele allitani minden erzekiseget. Anyag legelvontabb muveszeti formaja: a beszed. Hegel ramutat arra, hogy a hang, amellyel kifejezi magat, mar csak olyan ertekkent jelenik itt meg, mint egy - bar muveszileg kezelt - eszkoz, amely altal a szellem szol a szellemhez. A zeneben az erzeki szellem szol az erzekiseghez. ... A szellem adekvat formaja a hang. Az okori termeszetfilozofusok alapanyagokat kulonboztettek meg: Talesz - Levego, viz, fold/sar. Heidegger: esztetikajaban nagy szerepe van a foldnek. Ezt nem lehet felretolni, ezeket az osszefuggeseket. A beszedben a hangnak onmagaban nincs ervenyessege, mint a zeneben. Tehat Hegel es Schopenhauer. THE|END 2005.05.18 LEKEREKITES Fomu. Multkor: hegeli zenefelfogas attekintese. Operakoncepcio. Roviden fejti ki. Folytatasa: Wagner, Nietzsche. Nem egy operatorteneti, nem is operaelmeleti koncepcio. Nem az operat allitja kozeppontba a zeneesztetikai gondolatmenete kifejtese soran. Ket okbol fontos: 1. a szazad masodik feleben megszuletik egy olyan operakoncepcio (Kierkegaard: "Vagy-Vagy"), olyan esztetika, melynek kp-ban nem egyszeruen a zene all, hanem egy zeneszerzo, Mozart operaja, a "Don Giovanni". Ez Scho folytatasa. Tehat zenei jelentosege van, sot mi tobb, filozofiatorteneti es eszmetorteneti jelentosege van - itt elvalaszthatatlan Scho es Kierkegaard tevekenysege. Kierkegaard annyiban kulonbozik, annyiban eloremutatobb, hogy meg eroteljesebben allitja kpba az elmeletteremto es muveszetteremto szubjektumot, megpedig a muvesz szemelyeben. Az esztetika kiindulopont a filozofiai gonolkodasban szamukra, ugyanugy, mint ahogy a szubjektum a kozeppont. Vita: Hegel - szellem altalanossaganak kp helyezese. Ezt egyreszt tagadjak, esztetikajat, muveszetelmeletet, zeneelmeletet is tagadjak. DE meg Kierkegaard sem tud, meg kritikuskent sem, elszakadni a Hegel rendszertol - uj dialektikat teremt meg, de ez megis dialektika. Filozofiai, esztetikai, ???, megkozelitese a vilagnak egysegben van, es teoretikus, teologiai es muveszeti kifejtese egyszerre. 20. sz. poszt- es anti-Hegelianus gondolkodasa. Scho nem megy el odaig, ameddig Kierkegaard, o csupan az alapvetest valositja meg, es a zenen belul nem tulajdonit elsodleges jelentoseget az operanak. Kora szemleletenek rabja. Hegel rabja. Opera: Wagnernel osszmuveszet, vagyis kulonbozo mufajok egysege. Koranak operai gyakorlatat jol-rosszul elsajatitva azzal emelkedik ki a kortarsi atlagos zene- es operaertelmezesek sorabol, hogy egyertelmuen az _operat zenei formanak tekinti_. Minden szinhazi jelenseg, ami szinpadi muve teszi az operat, masodlagos. Ez mint ratet, vagy betet. Abbol a gyakorlatbol indult ki, ahogy az operak nemetorszagban, italiaban, franciaorszagban _muveszetszociologiailag_ erzekelhetoek voltak. Ilyenel Hegel eseteben abszolut nem talalkozunk. Tehat fordulat ez, csak tartalmilag nem uj. A szem tehat masodlagos, a ful a fo. Hatasat a szellemre gyakorolja. A szem altal kozvetitett hatas, szellemi, de ennek ellentmondanak az eszkozok: pompa, szin, diszlet - elvon, szorakozotta tesz, kabit. Csokkenti a fogekonysagot. "A hangok titokzatos belso nyelve." Szinpadi muveszet az opera, a nezohoz szol. Balett: inkabb erzekisegre, es nem esztetikai erzekszervekre hat. Muveszetszociologiai kritika megalapozasa. Alapjat kepezi a 20. sz.-ban Adorno es Marcuse zenekritikajanak. Adorno boviti ezt a Scho ramutatast hatalmas teoriava. Esztetikai megalapozas a huszadik szazad elejen, 30-as evek antifasiszta kulturkritikajaban - a polgari zenehallgatasban a zenehallgatas represszioja - szociologiai kibovites. Ismetlodo jellege mechanikussa, egyhanguva, unalmassa teszi - a tancot, es ez a zenet is. A tancdallam gyakran negyedoraig tarto ismetlesevel a zenei erzeket lefarasztja es eltompitja. [Okonomiai szempont!] Enek es a hangszerhangok halmozasaban is ezt latja Scho. Szellemi emelkedettseg es latvany aranya. DE _az egyszeruseg a fo_. _Minden elemnek zeneive kell valnia_. "Imuzikalis lelkek kedveert valo imuzikalis talalmany." Az igazi opera lenyeget tekintve csak muzikalis kell, hogy legyen. DE mint szunhazmuveszet, ami a kozonsegnek szol, le kell adnia a muzikalitasbol a vizualitas javara, mert csak ekkor valhat igazan befogadhatova es elsajatithatova. Tehat az opera egy ellentmondasos muforma, ami nem azt jelenti, hogy alacsonyabbrendu lenne. DE a 20. sz.-ban valik az opera esztetikai problemava. 19. sz.-ban az opera veszi at a szinhaz szerepet - _itt tomegekrol van szo_. Ezt az ellentmondast szinte szalloige tomorseggel fogalmazza meg: "Az opera a zene megrontojava lett." Ezt nevezi Adorno polgari operanak, es represszivitasnak nevezi. Scho a zenet siratja az operaban. Ugy kell becsempeszni a zenet tole idegen kozvetito utjan. Hosszan szott, izetlen szerelmi tortenet, es annak vizenyos koltoi elemei kisereteben. Az opera, mint drama ugy nez ki, ahogy a fenti szavakbol kihallhatjuk. Izetlen mesehez kell a zenenek igazodnia. Raadasul az enek is gyakran zavarja a harmoniat. Koncert - elso polgari muformaja, ami nem konkret kozonseghez szol, ami meg nem tudja eltartani a zenet. A zene egy draga mufaj - allando vivodas Mozart, Wagner, etc. - az oket eltarto urak elleni szabadsagharc, ahol tobbnyire vereseget szenvednek. Egyhazkozosseg lesz az, ami meg nincs felbomloban, ahol lehet normalis zenet jatszani - Liszt Ferenc ezt az utat valasztotta. Azoknak volt szerencseje, akik eloadomuveszek voltak - magukat eltartjak es csak igy lehetnek fuggetlen komponistak - ez itt a muvesz, mint polgar. Tehat a mise all, mint eloadas, a teton: mert dramaisagaban "nem hallhatok a szavak". Hogy lehet megszabaditani a zenet, mint eloadomuveszetet az eloadas kenyszeretol. Bach is csodalotas orgonista volt, egyhazkozosseg, templom keretei. Ezt vivja Liszt. Tehat: itt egy realis zeneesztetikai ellentmondas van, amit Scho megfogalmazza. A 19. sz.-ban az attorest senki nem tudja megvalositani. Legmesszebb Wagner jut el, akinek van egy jo szponzora - uj szinhaz. Az mas kerdes, hogy milyen kozonsegnek, de sajat kozonseget teremt a szinhaza, es ennek komponal. Eszetikai elmeleti kritikusa ennek Nietzsce. Wagner istenitoje, masfelol Wagner legnagyobb kritikusa. Tehat a polgari tarsadalom okozta fejlodes es ellentmondas, hiszen tkp. a polgarsag es a muveszet viszonyarol van szo. Trontol, oltartol megszabadult muveszetet anyagi, szocialis szempontbol, konkret kozossegek nelkul el akarja-e tartani a polgarsag, es a polgarsag melyik retege. El tudja-e tartani a muveszetet onmagaban a piac, es milyen muveszetet tud eltartani? Ezek esztetikai kerdesek is! Varosepiteszet, filmmuveszet meg ilyen koltseges muveszeti agak, amelyekhez sok penz kell. Szinhaz-es zenemuveszetet naprol napra, hetrol hetre kell megteremteni, ami sok penz, nem lehet maganmodon finanszirozni. A zene nem elmeletileg valik esztetikai problemava, hanem szociologiailag. Felbomlanak azok a kozossegek, amelyekbe "bele volt szove" (Marx) a zene. Kamarazene megszuletese. Papiron letezhet, mint ahogy a film es az epiteszet sem. A zene par excellence beleveszett a huszadik szazadba, polgari mufajja valik. Az egesz esztetikai tudat, az esztetika tortenete sok szempontbol a muveszet altalanos meghatarozottsagat keresve a zenet teszi meg kiindulopontnak. Tehat nem felreertes, amikor Kierkegaard azt mondja, hogy minden esztetikai valosagfelfogas kiindulopontja a zene, ami _maga az erzekiseg_. A mise, es a szimfonia all a kp-ban. "Csak a mise es a szimfonia ad zavartalan, teljes zenei elvezetet." _A kompozicio erteke fontosabb, mint az eloadas. A szindarabnal forditva van._ ---- Szinesz kepessege, hogy kepes a belsejet kifele forditani. A jellemabrazolasnal csak zavaro az, ha a szinesz az eszet hasznalja. Az intellektualitas masodlagos az erzekiseghez kepest. A tragediat es a komediat szemeallitja a zenevel, mert ezek irodalmi-intellektualis muformak. Az o szinhaz ertelmezese elhagyja a zene vilagat, ebben rokonsagot mutat Hegel filozofiajaval. A kolteszet meghaladasa es megorzese a zenenek Hegel rendszereben. Itt szo sincs megorzesrol. Magat a tragediat es a komediat torteneti mufajoknak tekinti. Milyen ertelemben? Nem egyeni tragediarol van szo, hanem hosok vannak. A komedia mas veglete ennek a pronblemanak, ott az egyen csetlik-botlik, nem ertve a tarsadalmi tortenieti meghatarozottsagokat, ez is nevetsegesse teszi. A tragedia lenyege a vegzet, a dolgok osszessegeben rejlo szuksegszeruseg. Mennyire vergodik a Hegel fele koncepcio fogsagaban. Tragediarol csak akkor lehet beszelni, ha van vm az emberi tortenes folott, ami kenyszerito - ez a FATUM. A kpkorban ez a keresztenyi gondviseles. A komedia "vidam eletuk, teves-vevesuk maradando nyomat latjuk". Meglehetosen naivnak tunnek, izlesficamot mutatnak. Kant: csak a katonazenet ismerte. Scho zenei es szinhazi izlese is meglehetosen torekeny volt, pl. bosszantja Dante nagyraertekeltsege, a Divina Commedia "magas dicsosege nekem tulzottnak tunik". Petrarcat viszont nagyra ertekeli, "minden olasz kolto felett all". Schopenhauer egy nagyon rigorozus elmeletet fogalmaz meg, bizonyos pontokon radikalisan tullepve a hegeli rendszeren. Hegel: tortenetfilozofia megalapozojat tisztelhetjuk benne, muveszetek rendszere is torteneti meghatarozottsagu. Scho egesz torekvese ahistorikus. Megalapoz nehany 20. sz.-i esztetikat. Scho tortenelemszemlelete kritikus. _A 20. sz. masodik feleben mar nem a modernitas polgari filozofiaja az uralkodo, hanem a poszt-modernitas._ Poszt-modernt is jellemzik ahistorikussaggal. Egy utolso korszaka a tortenelem vegenek. A tortenelem a modernitassal veget er. Mi ez a veg? A tortenelemnek mint folyamatnak, mint lepcsodleges szerkezetnek VEGE. Nincs magasztos cel, de nincs torteneti cel sem. A 20. sz. vegen a kommunizmus bukasaval igazolast latszott nyerni ez a posztmodern koncepcio, ami korabbi volt. Tehat hogy a tortenelem nem egyseges elbeszeles, hanem kis elbeszelesek egymassal hol osszefuggo, hol fuggetlen sorozata. Ez a koncepcio sok ahistorikus gondolatmenettel rokonithato. Modern formaban ezt a koncepciot, a poszt-modern koncepciot Scho fogalmazza meg (es Nietzsche, Kierkegaard). Scho nem mindig sorolodik az alapito atyak koze, Safransky-val ertek egyet, hogy nem masodlagos gondolkodo Scho. A tortenetiras nem tudomany, hanem "tarsasagi fecseges." A beszelgetes egy formaja - szociologiai szemlelet -, az ujsagirassal rokonitja, mint a mindennapi tortenesek elbeszelesenek formaja. Ez egy nagyon lenyeges felfedezes! A tortenelem lealdozasaval elterjednek az ujsagok. "Izlestelen, nevetseges, ha egyesek a filozofia egy reszeve, vagy plane magava filozofiava akarjak tenni." - Ez koti ot a posztmodernhez. Ezt persze Hegel-nek cimzi. Persze ezt Hegel megmondta. Heidegger elismeri Hegel jelentoseget. Tehat nem kezeli doglott kutyakent, mint a poszt-modern gondolkodok, akik Marx-ot is hasonlokeppen kezelik. "Az emberi elet oly rovid es illano, es annyi millio lenyre oszlik szet, akik tomegestul zuhannak bele a feledes mindig tatott torkaba, hogy koszonetre melto torekves megis valamit megmenteni belole." - Ironikus. Tarsadalmi elet folyamatat mindennapok sorozatanak tekinti, szereploit nem osztalyoknak, hanem csak tomegukben osszetartozo egyeneknek tekinti. Azok a tortenesek, egyszeri, egyedi, mulando, azonnal feledesbe meno tortenesek, amik ezekkel a milliokkal megtortennek. Egy masik 20. sz.-ig elvezeti otlet: Az emberi tortenelem ugyanaz, mint a kulonbozo allatfajok tortenete. Az emberi faj egyedek osszetartozasa, amelyben az egyeni torekvesek (ebben a szazadban szuletik a 'Fajok harca' is.) A tortenelemnek van egy bizonyos menete, de ez a menet - ez lesz a szocialdarwinizmus - (Voltaire-re tamaszkodva) haborukbol all. _A haboru forrasa: a lopas._ Tulajdon elleni vetseg. A tortenelem lenyege a haszonszerzes. Voltaire: "Valamennyi haborunak csak a lopas a celja." A modern EU tortenelem a rablason alapszik, az oslakossag kirablasan, a gyarmatositason alapszik. Magat a tortenelmet az ujsagokon merhetjuk. Ok a masodpercmutatok - "hitvany fembol keszult ez az ora, es gyakran jar jol." A vezercikk-korus a mindennapi esemenyek dramajat adja elo. Ma: TV errol szol. Ezeket mutatja a maga erzeki kozvetlensegeben. A jelenkornak semmi magasrendusege, sincs, semmi eredetisege, meg egy sajat ruhadivatot se tud feltalalni, ezekben a regi, nevetseges jelmezekben szaladgalnak az emberek. THE|END