wessely 2005.05.21 KOVETELMENY: 23 10-12 hetfo irasbeli vizsga, szillabusz olvasni vagy dolgozat (interju, csoportos beszelgetes is lehet) 26-ig. Egyen, csoport csalad konyvhasznalata - kategoriak, ertekek, rendszerezes, etc. Lehet interju, ertelmezo tanulmany. Doga: 1-2 kerdes, 10-10 mondatban valaszolni, magyar ertekezo prozaban. "Reading the Romance" _Bourdieu vege_ 19. sz. - kialakul a regeny es az irodalom - l'art pour l'art kidolgozasa, harc. Meg nincsenek meg a legitimacios intezmenyek. Az elit tartja fenn az intezmenyeket. Akademia, irodalmi dijak, szalonok. Generacios tapasztalat - a bohem vilag kialakulasahoz vezet - 1830-as evek. Baudlaire megalapit egy uj muveszetet, es muveszt, aki erkolcsi megfontolasokbol szakit azokkal a tarsadalmi csoportokkal, akiknek kegyebol biztos megelhetest kaphatna. Ezt a tarsadalom nem nezi jo szemmel. Perek, meghurcoltatas, kikozosites (kritikusok, dijosztok, kiadok, megelhetes/munkaltatok). Meg kell teremteni a muveszet egy uj poziciojat, a polgari, befogadott, stb. DE elhatarolja magat a tarsadalmi realista poziciotol is (Dumas-nak is meg van a tamogatoi csoportja). A l'art pour l'art egyszerre szakit az intezmenyekkel es a bohem vilaggal is. Nagyon komolyan kell venni az irodalmat, ekkor lehetseges ez. Szigoru torvenyek kellenek: az irodalmarok koztarsosaganak torvenyei. 17. sz. ota van ilyen, de meg elotte is volt levelezes, kozos diskurzus, laza szervezodes, de meg normativ szabalyok nelkul. A l'art pour l'art a polgarnak, a burgoise-nak az ellentetekent fogja fel magat: overalos es frakkos polgarokkal szemben is, es a muveszet, a hagyomany, a kultura oldalan. Sajatos gondolati kuzdelem a polgarsag meghatarozasaert. Akinek rendszeres elete van? Akinek az eletet a penz iranyitja? Nem lehet meg tudni, de a l'art pour l'art minden lehetseges definicioval szembe probal helyezkedni. Flaubert egy klasszikus polgar, de muveibol a polgargyulolet sugarzik. Amikor az irodalom a burgoise ellen harcol, akkor kizarja oket a befogadoi kozul. Flaubert: a mualkotas nem megfizetheto, idegen tole a kozonseges gazdasag kozonseges erteke - es tenyleg: nem lesz piaca. Kovetelmeny: ereny, fuggetlenul a gazdasagbol. Persze mindig ki vannak teve a vadnak, hogy sajat rossz helyzetuket sikernek ertelmezik. No az idobeli tavolsag a kinalat es kereslet kozott, a muveszet autonomma valik. Megno a kritikusok szerepe: ujfajta muvek esztetikai elveit, befogadasi strategiait felirjek, felismertessek, etc. Csak az oroklott vagyon, mint Flaubert-nal, teheti elviselhetove ezt a helyzetet. Szabadsag hajszolasa: normativ, erkolcsi, divat-tol valo fuggetlenseg. Kialakul a siker egy hierarchiaja a gazdasagi siker alapjan, ennek fonakja lesz az esztetikai hierarchia. A vesztes gyoz. A muveszek csak a sajat osztalytarsaik elismereset fogadjak el. A muveszet leirhato egy befekteteskent: drama kevesek szamara gyorsan megterulo befektetest jelent, lira ha hoz valamit akkor azt lassan, etc. Az ertelmiseg feltalalodik: hogyan lehet egy muveszeti terepen felhalmozott preztizst, szimbolikus toket politikai toket kovacsolni a nepszerusegbol, elismertsegbol. ------------------------------------ "A szerelmesregeny olvasasa - A nok, a patriarchatus es az irodalom" 1984 Tomegkultura-kritika alapveto hibaja: ertelmisegiek muvelik, akik kulonos verbalis es vizualis erzekenyseggel rendelkeznek. Feltetelezik, hogy a sajatjuk az egyetlen helyes olvasat. Ugy muxik a tkk, hogy ad egy ertelmezest, majd megkonstrualja hozza a hipotetikus olvasot. Nem gondol ra, hogy mashogy is lehetne dekodolni, hogy mas az ertelmezoi kozossegek ertelmezese. "Olvaso a labirintusban" (tanulmanykotet) - popmuvek irodalmi olvasata - Piszkos Fred a Kapitany mint Ulysses/Odusszeia, visszavezeti egy regebbi mure. Valoszinuleg nem igy olvassak az emberek. Ez oszinte. Masreszt van olyan is, hogy gunyos, humoros, alantas elvezeteket talal a muben, kisszeru hatasokra appelal, mondja. Ez a kutatas viszont megprobalja komolyan venni az olvasokat, akik a szerelmesregenyeket olvassak, es az a jo hogy talal egy ertelmezesi kozosseget. USA kisvaros (millios kertvaros), E-K, K-part. Van egy holgy, 1980-ban megejelentetett egy konyvet, "Diary of Romance Reading" - konyvesboltban dolgozik, olvassa ezeket. Ajanlja a konyveket, van egy ertekelesi szempontrendszere. Egyre bovul az olvasok kore, es aztan elkezd havi listakat kiadni, rovid ertekelesekkel. Lektorkent felkerik regenyek kiadas elotti olvasasara, a biztos siker remenyeben. Kutatas: azok, akik olvassak, miert es hogyan olvassak oket. Jane Austen: "Buszkeseg es balitelet". Gilbert Rye - minden evben ujraolvas egy Austen regenyt. Van korulotte egy abszurd kultusz, mint nalunk Rejto. Miert ismetlodik az a sema, hogy egy barbar faragatlan ferfit megszelidit a szerelem? Tobb irany: Laikus elmelet - hogyan hatarozzak meg az olvasok, mit tartanak fontos jellemzonek, mik a minosegi kriteriumok, etc. Eredmenyek: happy end kell, lassan, kovetkezetesen kibomlo szerelem. Nem csak boldogan eltek amig stb, hanem meg kell mutatni. A gonosz bunhodjek, legyen egy konfliktus a hos es a hosno kozott. Kicsi szex, de nem sok. Sok szerelmes jelenet. Mit zar ki? Porno, eroszak. Nemi eroszak. Valtogatott partnerek. Szexualitas altal meghatarozott cselekves. Gyenge vagy kegyetlen hos nem lehet. Minek kell lennie? Intelligens, gyenged (ezt megtanulja a regeny soran), vedelmezo, bator. A hosnovel kapcsolatban nincsek ilyen specifikus kovetelmenyek: lehet felenk, tul meresz, stb., de megvaltozik a regeny soran, DE fontos, hogy nyitott legyen, es lehetove tegye az azonosulast, azonosulnak vele igy-vagy-ugy az olvasok. Miert olvasnak? - Nagy mennyisegben olvassak. Megoldas, revbe eres: hazassag (ahol megfelelo ferfi van). Feleseg, csaladanya szereptol valo szenvedesuk egyensulyozasara olvassak ezek a nok a szerelmesregenyeket, a kozeposztalyi kulturaban. No feladat a kposzt. tarsadalom szerint: a no legyen onfelaldozo, szolgalatkesz, gyermekei es ferje szamara. Foleg USA kertvaros - no a gyermekek soforje, mert nincs tomegkozlekedes, ez a legfontosabb feladat a haztartason nevelesen kivul. A nok ugy elik meg a szerelmesregenyolvasast, hogy ez az ido es ter amit sajat magamnak teremtek. A gondolataimmal eltavozok otthonrol. Fuggetlensegi nyilatkozat. Nem csak a ferjuk, hanem a media is allandoan gunyolidik ezen. REndszeresen gunyolodnak azon, hogy miert olvasnak a fiatal vagy kozepkoru nok szerelmes regenyeket, ugyhogy kialkitanak egy sajat magyarazatot: ismeretlen vilagokrol, tortenelemrol ismereteket szereznek, de ez csak urugy - vegul elojon hogy elmenekulnek bennuk a csaladjuktol. A regeny arrol szol, hogy hogyan lehet revbe erni es csaladot alapitani, DE a cselekmeny NEM! Menedek es menekules, annak ellenere hogy ragaszkodnak a csaladjukhoz, szeretik a gyerekeiket. Az olvasoi szukseglet aooszefugg a gyermekneveles patriarchalis rendjevel: egy bizonyos idoszakot, a kalandok, udvarlas idoszakat akarjak ujra es ujra atelni, amikor ok vannak a kp-pontban. Korabban vannak tesoik, kesobb gyerekeik. Szerelemben kp ok. Masreszt ffi-partnerrel kapcsolatos felelmek lekuzdesenek terepe: hogyan kell egy nonek beteljesulesre torekednie egy patriarchalis tarsadalomban - a legeselyesebb jelolt atnevelese. Erzeketlen durva ffi-t hogyan lehet tapintatra, erzekenysegre nevelni. 1950-es evekben indul meg a tomeggyartas - amikor a krimi mar nem bovitheto tovabb. Noi sorozatok. 1960-as evekben meg mindig gazdag es jokepu no es meresz de sebezheto no. 1971-ben havonta 35 uj cim ebbol USA-ban. 1970-es evekben tortenelmi kornyezet, hosszabb tortenetek, regenyszerubb cselekmenyszerkezet - igy tobb szex es nyilt eroszak is. 1978-ban felmeres: USA konyvolvasok 3/5-e otvenevesnel fiatalabb no, nagy reszuk ezeket olvassa. Hogyan alakul ki a sajatos ertelmezesi kod, aruismeret, amivel el tudnak igazodni ebben a mu-tengerben? Megtanuljak dekodolni a cimlapokat. Blurbok, dicsero szavak. Ismert nevek. Irok szamara ez homogen muforma, de ok tudnak differencialni. Dorothy a konyvesboltbol: szukseguk van az olvasas nyujtotta menekulesre, jobb a TV-sorozatoknal, az alkoholnal, etc. Tehat tudjak hogy ez egy fuggoseg. D odafigyel az egyeni izlesere az olvasoinak. Kiadok megprobaljak sematizalni a mufajt, de a nok igyekeznek kulonbseget tenni. Mit szeretnek? A no diadalanak elvezete! Olyan host talal a hosno, aki megbecsuli, es akit megzabolaz. Vagyis: hogyan kell egy patriarchalis strukturaba beilleszkedni - ennek a megforditasakent olvassak a nok. Nem erzik sematikusnak a konyeket, de vilagosak a mufaji elvarasok, meg is tudjak fogalmazni. Udvarlas kivaltotta erzelmek, kapcsolat fejlodese, etc. Lenyeg: vm mas mint a napi rutin. Modszer: interju, vizsgalodas, kerdoiv. Szempontrendszeruk. Miert olvasnak? etc. Tipikus szerelmesregeny sema letrehozasa: proppi mese strukturalis elemzesi modszerei 20 regenyen. Mindig az van, hogy a hosno sajat identitasa megrendul a regeny elejen, ezert reagal ellensegesen, a ffi agresszivan valaszol, a n ezt tisztan szexualis kozeledesnek veszi, megbantja, ffi gyenged lesz, no is, osszejonnek, a ffi egy regebbi serelmet hoz fel a korabbi durva viselkedesere, ekkor a no szexualisan is valaszol, the end. Kulonbseget kell tennunk a szoveg jelentese, es az olvasas mint cselekves jelentese kozott. Cselekves: felszabadulasi, fuggetlensegi akcio. Szoveg: a patriarchalis sema megismetlese. A regenyekben sosincs motivalva a hosnek a jellemfejlodese, mintha csak a nonek a rola alkotott kepe jelenne meg. Milyen konyveket szeretnek az emberek, milyen mufajokra bontjak oket. Utazasos, szerelmes, krimi, etc. - tematikailag meghatarozott tipusok ezek inkabb. Jozsa Peter & Jacques Leenhardt - "Ket fovaros, ket regeny, ket ertekvilag" 1970-es evek - ket kisregeny, ami van mindket nyelven, olvastatas, kutatas, etc. Nagyon erdekes es reszletes. Francia olvasok fuggetlenul az iskolai vegzettsegtol nyitottabbak voltak.Belaktak a konyveket. Ezzel szemben a magyar olvasok moralizaltak es itelkeztek. Perec: fogyasztoi kultura, csak a dolgok a fontosak, a ffi es no kozotti kapcsolat kiuresedik. Rozsdatemeto: gyilkossag, bunozes, csaladi viszonyrendszer, etc. Autoriter szemelyiseg tipusat hozta a magyar lakossag. Nem vm szepen vizsgaztunk. George Perec: Dolgok ?: Rozsdatemeto Tanulsag: az olvasoi elvezetben osszefonodik a moralis es esztetikai Mester es Margarita bestsellere valt Magyarorszagon. Fantasztikus peldanyszam, sokat beszelnek rola. Kamaras Istvan: "A mester Magyarorszagon". Maga az olvasas egy folyamat: mikor lesznek Faust asszociacioi? Moszkva, 1930-as evek, fejezetrol fejezetre atalakul a kep. Meg tudtak csinalni, hogy megszakitjak rendszeresen az olvasas folyamatat. Szinte egyedulallo a vilagon. ----------------- THE|END ----------------------------------------------------------------------------------------------------- Bourdieu, Pierre, „A kulturális alkotások tudományos vizsgálata érdekében”, In: A gyakorlati észjárás. Napvilág, 2002, 49-67. [fzsek: 301 B 84] ------- Kulso ertelmezes vs. belso/formalis ertelmezes "nem kell doktrinava alakulnia, doxa maradhat" (New Criticism - TSE: 1920 Sacred Wood, nalunk Valery: ahistorikus tiszta forma) "strukturalo szubjektum nelkuli strukturalt strukturak" Foucalt: epistémé = "strategiai lehetosegek mezeje" = "a doxabol eredo illuzio" Foucault, orosz formalistak (Tinyanov): a tudomany vagy a muveszet jelenlegi allasat kizarolag a tudomany vagy a muveszet multbeli allapotai hatarozzak meg. Bordieu: "tukrozodes" emberek: szerzo es kozonseg kapcsolata tarsadalmi mikrokozmoszok, fenytoresi egyutthatokkal, vagyis autonomia-ertekkel ------- ortodoxia vs. eretnekseg (Weber) - a banalizalodas es a vele ellentetes folyamat (orosz formalistak) paradigmatikus jelensege. az agensek allasfoglalasai es pozicioi (specifikus (pl.stilisztikai) es nem specifikus (pl. etikai)). "Az impresszionista festok forradalma is azert lehetett sikeres, mert az oktatasi-kepzesi rendszer altalakulasanak, tehat a diplomasok 'tultermelesenek' koszonhetoen ugrasszeruen kialakulhatott fiatal muveszekbol allo (festo) es fiatal irokbol allo kozonseguk." 60 a magasmuveszet kozonsege sajat versenytarsaik, nekik irnak, ok veszik meg es toluk varjak az elismerest (a 19. sz.-ban?). minel erosebb hatastorteneti tudattal rendelkezik az adott mezo, annal nehezebb megjosolni a viselkedeset a tarsadalom adott allapotabol, tehat annal autonomabb. a befogadas is hatastortenetileg reflektalt lesz! - a befogadas fontos eleme a 'tobblet' felismerese! Summa: Tehat a formalista ahistorikus fuggetlenseg a tortenelemben gyokerezik, ismereteben ismeri fel fuggetlensegenek lehetosegeit. Ezzel B feloldotta a F vs. B szembenallast, illetve a szociologia es az irodalomtudomany ellentetet is. 64-65 "A tortenelmi feltetelektol valo fuggetlenseg - amely kizarolag a formai tokelyre torekvo muvekben fejezodik ki - annakk a torteneti folyamatnak az eredmenye, amely lehetove tette egy olyan univerzum kialakulasat, amely kepes a benne mozgok szamara ezt a fuggetlenseget biztositani." 65 A torteneti szempontok kovetkezetes ervenyesitesevel elkerulheto a platoni kisertes az eredet kutatasara. Az esszenciakutatast (pl. 'a kolteszet lenyege') mindig az adott mezo autonomiajanak kialakitasa kiserte. Tehat nem zsenik es tiszta forma van, hanem autonom mezo, amely a partikularis valtozasokbol lehetosege szerint kivonja magat, hogy az altalanoshoz es objektivhez jusson el. THE|END -------------------------------------------------------------------------------------- Bourdieu, Pierre, „Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához”, in: Wessely A. (szerk.), A kultúra szociológiája. Osiris, 1998, 174-185; [fszek 301.72 K 97] "A kulturalis termeles mezoi _a lehetosegek teret_ kinaljak a bennuk tevekenykedoknek, s ez a ter szabja meg rendszerint - akar tudtukon kivul is . keresesuk iranyat, minthogy meghatarozza a kerdesek, az utalasok, az - altalaban a mezo vezeto alakjainak nevevel femjelzett - szellemi mercek, az egyes iranyzatokhoz tartozo fogalmak univerzumat, egyszoval mindazt, amivel tisztaban kell lenniok ahhoz, hogy reszt vehessenek a jatekban." 174 -------------------------------------------------------------------------------------- Hunter, Ian, “Esztétika és kritikai kultúrakutatás”, in: A kultúra szociológiája, 71-95. A kritikai kulturakutato mozgalom az esztetika kritikajanak vallja magat. Jelszava "az esztetika politizalasa". Az esztetika akkor kezdett haldoklani, amikor mar nem az onmegvalositas ugye volt, sorvadozni kezdett az etika es az izles ritkas levegojeben. Az esztetika az etika teruletehez tartozik, vagyis a magatartas kovetkezetesseget hivatott megteremteni, vagyis a szemelyiseget. Az ember esztetikai letezes alanyakent alkotja meg onmagat, illetve az esztetikan keresztul problematizal magatartasokat es esemenyeket. Negyfele szempont a modern esztetikai etikarol (Foucault nyoman): 1. problemava teszi onmagat az esztetikai elmeny potencialis szubjektumakent 2. "Vegyuk eszre, hogy a mualkotas nem mas, mint az onmagat problemava tevo tevekenyseg eszkoze." 3. Bildung: "Mar regota teljes embersegunk valora valtasanak kulcsava nyilvanitottak, hiszen harmoniat teremt meghasonlottsagainkbol es legyozi a tarsadalmi ellentmondasokat." Az erzeki rahangolodasnak a "szabadsaga cselekedetenek, a szemely tevekenysegenek kell lennie." (Schiller) Jellegzetesen esztetikai szemelyiseg. Az irodalmat bevonja a szemelyiseg alakitasanak tevekenysegebe. Az esztetikai letezesre torekvo egyenek osszetartozo celja Schiller ota a sokoldalu szemelyisege es az organikus (nem elidegenedett) tarsadalom. Ezeket a celokat azonban egy elso latasra nem nyilvanvalo vonasuk szervezi meg: nevezetesen elerhetetlenseguk. "Az esztetat nem a tudas vagy az evilagi cselekves vonzza, [hanem az, hogy] a vegtelenul elodazott jovoben melto lesz a felvilagosult tudasra es cselekvesre." Schiller: A megertes feltetele az erzokepesseg (Ausbildung) kifejlesztese. Eagleton, T. /The ideology of the Aesthetic/, Oxford: Basil Blackwell, 1990:215. "A marxizmus nem a jovo elmelete, hanem annak elmelete es gyakorlata, hogy mi modon teheto lehetsegesse ez a jovo [...] a szerepe egyszeruen az, hogy feloldja azokat az ellentmondasokat, amelyek jelenleg megakadalyozzak, hogy [az elotortenetbol atlephesunk a tulajdonkeppeni tortenelembe. Errol a tulajdonkeppeni tortenelemrol a marxizmusnak nincs tul sok mondandoja...]" Ez volt az esztetikai ethosz. _3. Esztetika es politika_ Az esztetika nem ideologia a szonak abban az egyszeru ertelmeben, hogy hamis tudatot terjeszt valamilyen politikai vagy egyeb reszerdek parancsara. A kritikai kulturakutatas (hamis) elofeltevese, hogy a megtermelt javak a valamely tarsadalmi osztaly erdekeit szolgaljak. Szemelyiseguket megalkothatjak az irodalomolvasas es iras gyakorlataban. Kovetkezeskeppen az esztetika politikai elemzesenek nem az a dolga, hogy lerantsa az alarcot a politikai uralom eme alcazott kifejezeserol, hanem hogy feltarja, mely kontingens korulmenyek kozott kaphat helyet a politikai szferaban egy kifejezetten etikai jellegu hierarchia. 84-5 Kijelenthetjuk tehat, hogy az esztetikanak nincsenek olyasfajta ismeretelmeleti, etikai es politikai korlatai, amilyeneket a kritikai kulturakutatas feltetelez, tekintettel arra, hogy - mint kifejtettem - az esztetika se nem valamilyen tudas vagy erkolcs, se nem valamilyen politika, hanem eitika. Olyan technikak es tevekenysegek egyuttese, amelyekkel az egyenek folyamatosan problematikussa tehetik tapasztalataikat, es egy esztetikai letezes szubjektumakent alakithatjak eletviteluket. 85 _4. Geneologiai vazlat_ [Ezt kihagytam.] _5. Kontingenciakra tervezes_ A filologia megismeres, mert az igaz es hamis szferajaban helyezi el targyat. Nem az irodalmi mu nyitott, hanem mi nyitjuk fol orokosen az esztetika bonckesevel, hogy sajat magunkon vegezhessunk mutetet. Az esztetikai ethosz viszont nem csak megtagadja, hogy kifejezett normakat irjon elo az esztetikai szemelyisegnek, hanem ezt a lenyt eppenseggel azzal formalja, hogy problematikussa tesz mindenfajta normativ elkotelezettseget, mert a moralizalas, az instrumentalitas vagy a didaktikussag jelet latja bennuk. A tulproblematizalas problemaja, pl. Habermasnal. A vad, hogy a gyakorlati szabalyozas nem formalizalhato minosegek formalizalasan alapul, tulproblematizalasnak tekintheto. (Ez egy valaha volt esszencialis organikus tarsadalmat feltetelez, amit csak az esztetikai ethosz hozhat vissza.) Most mar talan megtehetjuk, hogy hatat forditsunk az effele kritikanak, amellyel az esztetikum a tarsadalmi etikak magasabb foku, egyetemes rendszerenek tunteti fol magat. Nem altalanos kritikat kell gyakorolnunk, hanem a kormanyzas meglevo technikait kell elsajatitanunk. [Mondja is magarol, hogy reformista. Nagyon ciki.] THE|END Tenbruck, Friedrich H., „A polgári kultúra“, in: A kultúra szociológiája, 52-70. Utolso mondat: "Meg ha ohatatlanul az onallosult kultura hatotereben - eszmeinek nyomasara vagy eppenseggel ellenzesukbol - jottek is letre, az egyletek voltak az igazi hordozoi a kulturalis tarsadalmasulasnak, amit azutan az allam oktatasi rendszerben igyekezett intezmenyesiteni." 67